Egy felmérésben három-három olyan európai ország emlőrákos halálozási adatait elemezték a szakemberek, amelyekben tíz-tizenöt év különbséggel vezették be a szűrőprogramokat, és arra jutottak, hogy a halálozási arányok visszaesése hasonló volt bennük, függetlenül a szűrések kezdetének időpontjától. A The British Medical Journal című brit orvosi folyóiratban közzétett tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy "a kezelések javulása és az egészségügyi rendszerek hatékonyabbá válása a valószínűbb magyarázat" az emlőtumor miatti halálozási arányok csökkenésére. 

Most megjelent tanulmányukhoz a brit, francia és norvég kutatók az Egészségügyi Világszervezet adatait elemezték. Összehasonlították Észak-Írország és az Ír Köztársaság, Hollandia és Belgium, illetve Flandria, valamint Svédország és Norvégia ide vonatkozó mutatóit. A párba állított országokban hasonlóak a melldaganat kockázati tényezői és az egészségügyi rendszer fejlettsége, amiben viszont eltérnek az a mammográfiás szűrőprogramok bevezetési dátuma. Az országpárok közül a másodiknál rendre 10-15 évvel későbbi volt a bevezetés időpontja. 

Az eredmények szerint 1989 és 2006 között az emlődaganat miatti halálozás 29 százalékkal csökkent Észak-Írországban és 26 százalékkal az Ír Köztársaságban; 25 százalékkal Hollandiában és 20 százalékkal Belgiumban, illetve 25 százalékkal Flandriában; valamint 16 százalékkal Svédországban és 24 százalékkal Norvégiában. Mellrákkal évente 1,3 millió embert diagnosztizálnak, és évente 500 ezren halnak meg miatta világszerte.