"Fogalmunk nem volt, mi ez, azt sem értettük, miért mossák le rólunk hideg vízzel az iszapot" – mesélt egy idős devecseri lakos, aki szomszédja lélekjelenlétének köszönheti, hogy túlélte az egy évvel ezelőtti iszapkatasztrófát. Égési sérülései miatt kórházba került, a segítséget nyújtó szomszéd pedig annyira megégett, hogy bőrátültetésre szorul. Sokan életük végéig viselni fogják a hegeket, amelyeket a maró anyag okozott.

A kormány még tavaly novemberben vállalta, hogy a következő öt évben kontrollvizsgálatokkal követik a vörösiszappal valamilyen formában érintkezők egészségi állapotát. A térségben lakókat és a mentésben, védekezésben részt vevőket félévente-évente vetik alá egészségügyi szűréseknek. A többnyire vizelet- és májvizsgálatot, mellkasröntgent és légzésfunkciót magába foglaló kontrollokra azért van szükség, mert nem lehet kizárni a későbbi egészségkárosodást.

Az átvilágítás első köre még júniusban lezárult – ahogy erről Göndöcs Zsigmond, az ajkai térség egészségügyi ellátásáért felelős államtitkári megbízott be is számolt. Az adott időszakban majdnem 3 ezer ellenőrzést végeztek el a lakosság körében, ám sem a labor-, sem a szakorvosi vizsgálatok eredményei nem mutatnak hosszan ható egészségkárosító hatást. Az eddigi szűrési eredmények összehasonlítási alapot nyújtanak a további vizsgálatokhoz, ugyanis a már ellenőrzött betegek is újabb szakorvosi és laborvizsgálatokon vesznek részt.

A klinikai laborvizsgálatok mellett végeznek például EKG-mérést, mellkasröntgent, légzésfunkciós vizsgálatot, belgyógyászati, illetve tüdőgyógyászati szakorvosi, illetve gyermekgyógyászati vizsgálatot. Továbbá lehetőség van szemészeti, fül-orr-gégészeti, sebészeti és nőgyógyászati ellenőrzésekre is. A szülők kérésére egy ideje a gyermekek nehézfémterhelését is vizsgálják. (Pedig korábban az ÁNTSZ, illetve az MTA szakértői által végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a devecseri és a kolontári lakosok nehézfémterheltsége semmivel sem magasabb, mint egy átlagos magyar polgáré.)

Stiller Ákos

A legtöbb ember a ráktól félt. "Így vállaljunk gyereket, ha kihozom levegőzni, ebbe fog belerákosodni" – panaszolta egy lakos a hvg.hu-nak a vörösiszap takarítása közben. Mások arról beszéltek, hogy soha többet nem akarnak visszaköltözni házaikba. "Van egy lányom, aki hat évig rákbeteg volt, vele ide nem jövünk vissza" – szögezte le keserűen a devecseri lakos.

Az Országos Onkológiai Intézet munkatársai a rákkockázatot is figyelték és figyelik az érintetteknél. Több mint ötven embernél – akik közvetlenül érintkeztek a maró lúggal – végeztek vizsgálatokat, hogy kiderítsék, látható-e bármiféle génmutáció, amely rákos sejtburjánzásra utalna. Kiderült, az érintettek genotoxikus terhelése semmivel sem magasabb, mint például az ország más részén élő lakosé. Azirányú vizsgálat is történt az MTA szakembereinek köszönhetően, hogy a kiömlött vörösiszap sugárzási szempontból teljesen veszélytelen volt.

Felső légúti panaszok: túl nagy részecskék

"A térségben a katasztrófa óta folyamatosan mérik a szálló por koncentrációját – több mérőállomás adatait figyelembe véve naponta készítenek jelentést, amelyet továbbítanak az ÁNTSZ-nek" – mondta el a hvg.hu-nak Nagy Zoltán, a szűrőközpont vezetője. Megfigyelték ugyanakkor, hogy a felső légúti panaszok időszakosan gyakoribbak lettek, de ez az ország más területein is tetten érhető volt. A porszennyezés mértéke nőtt ugyan, de a szálló por koncentrációja nem haladja meg a veszélyes mértéket. Az időszakos határérték-túllépések nagyjából megegyeznek például a budapesti levegő értékeivel.

Stiller Ákos

Mivel a vörösiszap mérgező vegyi anyagokat tartalmazott, elkezdték nézni a megszáradó iszapból felszabaduló por egészségkárosító hatását. Az ezzel kapcsolatos jelentések szerint a vörösiszap-áradat utáni levegő még annyira sem ártalmas az egészségre, mint például a városi légszennyezésből származó szállópor. Az Environmental Science & Technology című folyóiratban publikált tanulmány például azt a vizsgálatot ismertette, amelyben a kutatók elemezték a vörösiszapból származó por részecskéinek fizikai tulajdonságait, és megállapították, hogy a részecskék átmérője túl nagy volt ahhoz, hogy a tüdő mélyebb rétegeibe jussanak, ahol igazán nagy kárt tudnának okozni. A vörösiszapból származó por belélegzése légúti irritációt és köhögést okozhatott, de nem növelte a súlyosabb betegségek kialakulásának kockázatát.

WHO-jelentés rögtön a katasztrófa után

A katasztrófa után az egészségügyi világszervezet (WHO) is elkészítette jelentését, amelyben kitértek a mentési és helyreállítási munkák – körülbelül 4 ezren vettek részt, önkéntesek is – során elszenvedett egészségügyi hatásokra, a lúgos ár levonulása után tapasztaltakra, de még a katasztrófa pszichológiai hatására is.

Stiller Ákos

A közvetlen hatások súlyosak voltak, de lokalizáltan jelentkeztek: a 10 halálos áldozaton túl több mint 265-en megsérültek. A halálesetekért és a sérülésekért is leginkább a vörösiszap magas, a bőrre és a szemre maró hatást gyakorló (12 feletti) pH-értéke által okozott súlyos sérülések és kémiai eredetű égési sebek miatt következtek be. Azok, akik részt vettek a mentésben, leginkább kisebb sérüléseket szenvedtek el – a takarító csapatok ugyanis maszkban, vegyvédelmi ruhákban járták a várost –, illetve a nyálkahártya irritációja miatt fordultak orvoshoz.

A hvg.hu videósai többször jártak a helyszínen, az ott élők pedig hetekkel később is arról beszéltek, ha tehetnék, akkor sem felejthetik el a szörnyűségeket, az égési sérülések után maradt hegek amúgy is életük végéig emlékeztetni fogják őket a történtekre. "Az élő hús rohadt le rólunk, bűzlöttünk" – mesélt kameránk előtt saját és felesége fájdalmairól egy fiatalember.

A katasztrófának pszichológiai hatásai is voltak. A közösség egyes tagjai stresszről, szorongásról, veszteségérzésről és poszttraumás stresszről számoltak be – különösen azok, akiket kitelepítettek, akiket személyes és családi veszteség ért, illetve akik elvesztették otthonukat és ingóságaikat vagy kár érte őket. A helyszínen specializált krízishelyzeti beavatkozó csoportot állítottak fel annak érdekében, hogy pszichológiai támogatást nyújtson; e támogatásra rövid és közepes távon is szükség lehet.