Jócskán benne vagyunk az influenzaszezonban, október eleje óta figyelőszolgálat is működik - az ebben részt vevő orvosok adatai alapján készül hetente jelentés arról, hányan fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel -, ám egyelőre kevés a vírus által okozott megbetegedés. A legutóbbi jelentés még az elmúlt évből van (51. hét), és kiderül belőle, hogy az ünnepek alatt kevesebben fordultak orvoshoz influenzaszerű panaszokkal. Az Országos Epidemiológiai Központba (OEK) beküldött mintákból azonban nem mutattak ki influenzavírust.

Túry Gergely

A december 19-25. között az előző hetihez viszonyítva negyedével kevesebb beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel (5 100). A betegek 14,2 százaléka 0-14 éves gyermek, 45,1 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt volt, 28,0 százalékuk a 35-59 évesek, 12,7 százalékuk pedig a 60 éven felüliek közül került ki - jelentette az OEK az adatok elemzése után. A százezer lakosra jutó, orvoshoz forduló betegek száma Nógrád, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Komárom-Esztergom megyében volt a legalacsonyabb, és Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint a fővárosban a legmagasabb.

A szóban forgó héten 43 influenza-gyanús betegtől küldtek vizsgálati anyagot virológiai vizsgálatra az OEK Légúti vírus osztályára, ám egy esetben sem mutatták ki az influenzavírus jelenlétét. De nem kapunk ennél sokkal rosszabb adatokat akkor sem, ha a szezon kezdetétől készült valamennyi jelentést összesítjük. A 40-51. hete között 301 vizsgálati anyagot dolgoztak fel az OEK Légúti vírus osztályán, de csak két főnél igazolták az influenza A, egy betegnél az RSV, 14 főnél a parainfluenza vírusát.

A védőoltás és a megalapozatlan hírek

Életeket veszélyeztethet az oltásokról szóló megalapozatlan hírek terjesztése - olvasható az ÁNTSZ oldalán. Mint írják, a közelmúltban több tévéműsorban is megszólaltak betegek, akik állításuk szerint védőoltás okozta súlyos mellékhatásoktól szenvednek, többször tényként állítva be nem igazolt, vagy igazoltan téves feltételezéseket. Az ÁNTSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a megalapozatlan megnyilatkozások, továbbá azok kritikátlan közzététele közvetve emberéleteket veszélyeztethet.

Ugyankkor hangsúlyozzák, hogy a készítmény a gyenge immunrendszerű, idősebb embereknek is 70 százalék feletti, az egészséges felnőtteknek pedig több mint 90 százalékos védelmet ad a kór ellen. Ráadásul védi a beoltottak közvetlen környezetében élőket is, hiszen „ha nincs kit megfertőzni”, akkor a vírus terjedése lelassul, megáll.

A témában készült legfrissebb felmérés szerint a felnőtt lakosság 30 százaléka tervezi, hogy beadatja magának a közeljövőben az influenza elleni védőoltást. A Szinapszis Kft. kutatása szerint a lakosság 7 százaléka a hagyományos, 3 százaléka a H1N1 védőoltást tervezi magának beadatni, további közel 20 százalékuk valószínűleg mindkét oltást kéri majd. Az oltást nem tervezők jellemzően azzal indokolták az elmaradást, hogy szükségtelennek tartják az ilyen típusú védekezést (41 százalék), 17 százalék nem bízik az oltóanyagban, további 12 százalék pedig a mellékhatásoktól tart. Közel 10 százalékos azok aránya, akik korábbi negatív tapasztalat miatt nem akarják beadatni az oltást.

Az influenzára azért is érdemesebb jobban odafigyelni, mint egy egyszerű náthára, mert általában súlyosabb tünetekkel jár, és a szövődmények kialakulása is sokkal gyakoribb, mint megfázás esetén. Az influenzás fertőzés heveny felső légúti megbetegedés formájában zajlik le, amit rendszerint láz és izomfájdalom kísér.

A leghatékonyabb gyógymód a pihenés, és mivel vírus okozta bajokkal van dolgunk, nem ajánlott az antibiotikum. Erre csak akkor lehet szükség, ha néhány nap elteltével sem múlnak a panaszok, vagy ismét felszökik a láz, ami már bakteriális fertőzésre utalhat.