„Kisbabát szerettünk volna, másfél évi sikertelen próbálkozás után úgy döntöttünk, hogy orvoshoz fordulunk. Néhány hónap és egy sor vizsgálat után kiderült, hogy inzulinrezisztens vagyok” – meséli a 28 éves Krisztina. „Az orvos szigorú cukor- és finomliszt mentes diétát írt elő, és ami a legrosszabb, hogy napi 180 gramm szénhidrátnál azóta sem ehetek többet. Eleinte sok időt vett el, hogy számolgatni kellett, melyik ételben, mennyi szénhidrát van, ráadásul az sem volt mindegy, hogy az lassan vagy gyorsan felszívódó-e” – magyarázza, milyen hétköznapi, korábban ismeretlen nehézségekkel járt a váltás. Mint mondja, fél év diétázás után terhes lett, s időközben megváltozott az ízlése is: nem kívánja az édeset és a péksütemény se esik már olyan jól. De soha nem indul el otthonról úgy, hogy ne legyen nála nyírfacukor és valami kekszféleség. "Ez a túlélőcsomagom arra az esetre, ha nem jutok el napközben vásárolni vagy az étteremben nem találok semmi, számomra fogyaszthatót az étlapon”.

A diéta betartása – legyen szó cukor-, liszt- vagy tejmentesről – azért sem könnyű, mert a hipermarketek többségében szegényes a választék, a hozzávalók többségét nehéz beszerezni, nem ritka, hogy csak speciális boltokban, a hagyományos termékeknél jóval drágábban lehet megvásárolni. Ráadásul folyton nézegetni kell az áru címkéjét vajon tényleg csak azt tartalmazza-e, amit ehet a diétázó.

Kevés étteremben, kávézóban lehet biztonsággal az ételallergiások számára is fogyasztható ételeket, italokat rendelni. Az is előfordul, hogy a diétázó vendég ehetné is akár az adott ételeket, de erről sem kiírás, sem a személyzet nem tájékoztatja, vagy ha szerepel is olyan menü az étlapon, a technikai feltételek nem adottak.

Dudás Szabolcs

Az allergiásoknak szánt ételeket elkülönítve, külön edényekben, szigorú tisztítási feltételek mellett szabad csak elkészíteni. Nélkülözhetetlen a személyzet oktatása, mert az étellel dolgozóknak – az előkészítéstől kezdve az elkészítésen, szervírozásán át a mosogatásig – tudniuk kell például azt, hogy az előírásoknak megfelelően akkor járnak el, ha azzal a késsel, amivel előzőleg zsemlét szeltek, nem kenik meg a gluténmentes kenyeret – magyarázza Herczeg Szilvia, az ételallergiával, -intoleranciával is foglalkozó Majomkenyér.hu dietetikusa.

Mi változik 2014-ben?

Tavaly decemberben lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács rendelete a fogyasztók élelmiszerrel kapcsolatos tájékoztatásáról, amelynek célja, hogy a fogyasztók könnyebben dönthessék el, mi az egészséges táplálék. Eszerint az élelmiszereken fel kell tüntetni minden olyan allergiát, intoleranciát okozó anyagot, összetevőt, amely a késztermékben jelen van.

„Nagy horderejű változás, hogy ezeket az adatokat kötelező megadni akkor is, ha az élelmiszereket előcsomagolás nélkül, például éttermekben étlapon, kínálják. Akkor is érvényes ez a szabályozás, ha az élelmiszereket – a fogyasztó kérésére csomagolják – az értékesítés helyén, vagy előrecsomagolják közvetlen értékesítés céljából. A rendeletet 2014. december 13-tól kell alkalmazni, azaz még két és fél év maradt a felkészülésre” – hangsúlyozta Dudás Mária, a Majomkenyér.hu jogásza.

Enni. De mit?

Az ételallergiások száma évről évre nő, a kutatások szerint jelenleg az e1-3 éves gyermekek 8-10 százalékát érinti a probléma, de a felnőttek esetében is jelentős mértékű, 1-2 százalékuk szenved valamiféle élelmiszer eredetű allergiában. Az étel-intoleranciások száma ennek többszöröse. Az allergiát és az intoleranciát is sokszor összekeverik: míg az előbbi esetben kis mennyiség is akár életet veszélyeztető tüneteket okozhat (ez esetben az immunrendszer reagál, mert a szervezetre veszélyesnek ítél egy ételösszetevőt), addig az intoleranciánál gyomorban, hasban érzett diszkomfort érzetről beszélhetünk, mert ilyenkor az emésztőrendszer reakcióját érezzük (vagy az immunrendszer lassabb, enyhébb reakcióját) – magyarázza Herczeg Szilvia, a blog dietetikusa.

Gyakori tévhit, hogy gyógyszerrel gyógyítható az ételallergia: sajnos a tudomány mai állása szerint ez egyik ételallergia esetében sem lehetséges. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy van olyan ételallergia, amelyet kinőhet az ember, ez leginkább a gyermekeknél fordul elő, akiknél – a helyes diéta betartásával – megszűnhet a kor előrehaladtával az allergia.

Az allergia kialakulásában Bajor Zsuzsanna, az oldal másik dietetikusa úgy véli, a három legfontosabb befolyásoló tényező: a genetika, környezeti hatások és a lelki állapot. Mindhárom együtt vagy külön-külön is felelős lehet e folyamatban. A WHO szerint azon újszülöttek tekinthetőek magas rizikójúaknak, akiknél legalább az egyik szülő és egy idősebb testvér igazoltan atópiás, vagyis allergiára való öröklött hajlama van. Egy nagyobb testvér igazolt ételallergiája 3,5-szeresére emeli a kisebb testvér ételallergia kialakulásának rizikóját.