Bár a génjeink határozzák meg számos tulajdonságunkat, születés előtti környezetünk, a méhen belüli hatások is jelentősek, egész későbbi életünkre kihatnak. A Genome Research című szakfolyóiratban közzétett tanulmányhoz azt vizsgálták, hogy a DNS-láncot körülvevő kisebb molekulák elrendeződése, a metilációs mintázat hogyan módosul, és ennek milyen befolyása lehet a betegségek kockázatára a későbbi élet során. 

Az emberi DNS betűsorrendjének leírása, majd a gének azonosítása után kiderült, hogy a DNS-lánc fölötti hálózat, a genom környezete dönti el, hogy melyik gén van éppen bekapcsolt vagy kikapcsolt állapotban. Az egyes gének aktivitásától függ, hogy az általa kódolt fehérje termelődik-e vagy nem. 

Ez az úgynevezett epigenetikus mintázat kétféleképpen kódolja az információt. Egyrészt a DNS-szálat körülvevő, hol feltekert, hol kicsavarodott állapotban lévő hisztonon keresztül, másrészt a metilációs mintázat segítségével. A metilációs mintázat azt takarja, hogy a DNS-molekula egyik építőeleméhez, a citozinhoz (C) hol csatlakoznak metilcsoportok. A DNS-metiláció mintázata is öröklődő információ, kötődik a DNS-hez, noha nem az alapláncban van kódolva. Az egészséges sejtekben a DNS-molekulához kapcsolódó metilcsoportok jellegzetes mintázatban vannak jelen, az öregedéssel ez a metilációs mintázat megváltozik, és környezeti hatások is befolyásolják. 

A most ismertetett tanulmány az első, amelyben a teljes genom terjedelmében elemezték az újszülöttek DNS-ének metilációs mintázatát. Ehhez egypetéjű és kétpetéjű ikrek köldökzsinórjából, köldökzsinórvéréből és az újszülöttek méhlepényéből vett mintákat vizsgáltak. A kutatásban megállapították, hogy még az egypetéjű ikreknél is jelentős különbségek vannak születésükkor az epigenetikai profilban. 

"Ez minden bizonnyal azoknak az eseményeknek köszönhető, melyek az egyik vagy a másik ikret érték (a méhen belül)" - idézte Jeffrey Craig vezető szerzőt a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál. Bár ugyanazon a méhen osztoznak az ikrek, bizonyos saját szöveteken - így a köldökzsinóron és a méhlepényen - keresztül eltérő hatások érik őket, amelyek módosítják DNS-ük epigenetikai felépítését. 

Érdekes megállapítása a kutatásnak, hogy a születési súllyal szorosan összefüggő metilált gének ugyanazok, amelyek később a növekedésben, anyagcserében és szívbetegségekben szerepet játszanak. Ez arra utal, hogy a kis születési súly valóban összefügghet a későbbiekben kialakuló cukorbetegséggel és szívbetegséggel, növelheti megjelenésük kockázatát. 

A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a méhen belüli környezetnek, az ekkor átélt tapasztalatoknak jelentősebb hatása lehet az egész életünkben egészségünket befolyásoló epigenetikai tényezőkre, mint azt eddig feltételezték. A magunkkal hozott kockázatot viszont bizonyos környezeti és étrendi beavatkozásokkal már korai életkorban módosíthatjuk is - vélekedett Richard Saffery, a tanulmány másik vezető szerzője.