A kutatók azt remélik, hogy az RNS-interferenciának nevezett eljárást felhasználó új technika a haszonállatok más tulajdonságainak befolyásolására is alkalmas lesz. Az RNS-interferencia alkalmazásánál nem távolítják el teljesen a megcélzott gént, hanem csökkentik annak aktivitását, így a gén fehérjetermékéből kevesebb keletkezik.

Amikor anyatej helyett tehéntejet adnak a csecsemőknek, hogy hozzájussanak a szükséges fehérjemennyiséghez, problémát okoz, hogy a tehéntejben található fehérje más típusú, és allergiát válthat ki. "A fejlett országokban a csecsemők 2-3 százaléka allergiás első életévében a tehéntejben található fehérjékre" - mutattak rá a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben megjelent tanulmányukban.

Anower Jabed kutatásvezető, az új-zélandi állami AgResearch mezőgazdasági kutatóvállalat munkatársa szerint a létrehozott genetikailag módosított szarvasmarha tejében 96 százalékkal alacsonyabb volt az allergiás reakciót okozó béta-laktoglobulin (BLG) elnevezésű fehérje koncentrációja.

Vannak ugyan olyan tejipari műveletek, amelyekkel csökkenthető a tejben a BLG szintje, ezek azonban nagyon drágák, ráadásul a tej utána keserű ízt kap. Egy másik típusú génmódosítással a fehérjét kódoló gént nem elnyomják, hanem teljesen "kiütik", ez a módszer azonban az új-zélandi kutatók szerint mindeddig nem működött.

Az új-zélandi kutatás "jó példa arra, hogy ezeket a technológiákat miként lehet felhasználni, hogy jelenlegi gyártási eljárásaink mellé alternatív stratégiákat kínáljanak" - magyarázta Bruce Whitelaw, az Edinburghi Egyetem állat-biotechnológiai professzora. Mint elmondta, bár az RNS-interferenciáról korábban már bebizonyosodott, hogy növényeknél és férgeknél működőképes, haszonállatokban azonban eddig erre nem volt példa.