A kutatók több mint 429 ezer dolgozó, köztük kézműves, pék, bolttulajdonos adatait elemezték, akik átlagosan 74 évesek és átlag 12 éve már nyugdíjasok voltak. Hogy kizárják annak lehetőségét, hogy a mentális hanyatlás az oka annak, hogy az emberek korán nyugdíjba mennek, a szakértők kizárták a kutatásból azokat, akiknél megjelent a demencia a nyugdíjazás utáni 5-10 évben. 

A kutatottak 3 százalékánál mutattak ki mentális leépülést, de a betegség kialakulásának a kockázata annál kisebb volt, minél később mentek nyugdíjba. 

Franciaországban a különféle foglalkozásúak különböző időpontban mennek nyugdíjba, a közalkalmazottaknak 65 éves korban kell nyugdíjba menni. Ez az új tanulmány azt mutatja, hogy az embereknek olyan hosszan kell dolgozniuk, amilyen hosszan csak akarnak, mivel ennek egészségi előnyei vannak - mondta Carole Dufouil, a francia kormány egészségügyi kutatóintézetének (INSREM) tudósa, aki a tanulmányt hétfőn bemutatta a demencia kutatás élvonalában álló Alzheimer Társaság nemzetközi konferenciáján Bostonban. 

A világon 35 millió ember szenved demenciában, amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer-kór. Nem tudni, hogy mi okozza a szellemi leépülést, és nincs gyógymód sem a bajra, sem annak lelassítására.

Franciaországban folynak a világon a legszélesebb körű Alzheimer-kutatások, részben azért, mert Nicolas Sarkozy korábbi francia államfő elsődleges célként jelölte meg a kór tanulmányozását.