Nem ment ki a divatból a műholdas televíziózás
A tányéros TV széles lefedettségének köszönhetően szinte bárhol tévézhetünk, 36 ezer kilométer magasból kapjuk a műsort
Sokaknak a 90-es évek divatjának tűnhet, ám a mai napig csúcstechnológiát képvisel a műholdas tévézés. A DIGI szakértőjétől azt is megtudtuk, hogy bár a műholdas TV-t kínáló szolgáltatók száma csökken, a nézők továbbra is kedvelik és keresik ezt a típusú szolgáltatást.
A műholdak és a televíziózás története szorosan összefonódik az űrkutatással, az első műholdat a szovjetek juttatták az űrbe, a Szputnyik-1 után nem sokkal az amerikai párja is munkába állt. A Telstar-1 szatellit – a történelem során elsőként – közvetlen televíziós adások továbbítását tette lehetővé Európa és Amerika között. Az 1960-as évek végére és az 1970-es évek elejére a műholdas technológia révén megjelenhettek a globális élő közvetítések – mint például az Apollo 11 holdraszállás, amit világszerte követhettek a tévénézők.
A magyarországi műholdas televíziózás gyökerei a 80-as évek végéig nyúlnak vissza, amikor a hazainál sokkal bővebb műsorválasztékra vágyó nézők parabolaantennákkal csípték el a nyugati adásokat, azonban a technológia igazi térhódítása a 2000-es években indult meg hazánkban. Ekkor jelentek meg nálunk a dedikált műholdas szolgáltatók és megkezdődött a szolgáltatás minőségi és tartalmi fejlődése.
Még sokáig fontos marad a parabola
Ma a műholdak nemcsak televíziós adásokat sugároznak, hanem az internet és a globális kommunikáció alapvető elemei is. Magyarország digitális hálózati infrastruktúrája a legtöbb településen lehetővé teszi a zavartalan tévézést. A szolgáltatás nem csak a költséges telepítést igénylő lég- vagy földkábelen keresztül érhető el, hanem műholdak és parabolaantennák segítségével gyakorlatilag bárhol, még az ország legeldugottabb részein is. A vevőegységek elhelyezése gyors és rugalmas: tetőre, erkélyre vagy akár falra is felszerelhető.
A ritkábban lakott területeken élők is élvezhetik a modern műsorszórás összes előnyét, a nagy sávszélességgel járó magas felbontást vagy a széles csatornaválasztékot. Műholdas kapcsolaton keresztül a sport- és filmrajongók, a zenekedvelők, az ismeretterjesztő műsorok, valamint a szórakoztató tartalmak iránt érdeklődők is bőséges kínálatból választhatnak.
Bár a „tányéros TV” népszerűsége töretlen, egyre kevesebb szolgáltató kínálatában szerepel, pedig mellette szól, hogy például a DIGI előfizetőknek a műholdas jel mindössze 0,6 másodperc alatt ér a tévékészülékéhez, így egy meccs közvetítése során gyakorlatilag élőben láthatják a gólokat. A programkínálat is sokaknak vonzó lehet, a DIGI műholdas TV csomagjában akár 108, közte 15 HD minőségben fogható, zömében magyar nyelvű csatornát is elérhetnek a régi és az új előfizetők.
A DIGI marad az égen
„Egyes településekről kivonulhatnak más szolgáltatók, a DIGI-nél viszont a tányéros tévé továbbra is elérhető – a DIGI marad az égen. Akciónk keretében a már meglevő, javítást nem igénylő parabolaantenna esetén ráadásul beszerelési díjat sem kell fizetni az új belépőknek. A helyszíni munkavégzéshez, valamint a beltéri egység, a set-top-box cseréjéhez csupán időpontegyeztetés szükséges” – mondta Mihályi Gábor, a DIGI Műszaki szolgáltatások területének vezetője, hozzátéve: „A műholdas tévék magyar piacán csökkent a szolgáltatók száma, azonban a DIGI-nél elkötelezettek vagyunk, hogy előfizetőinknek magas szintű szolgáltatást nyújtsunk.”
A DIGI tányéros tévé szolgáltatása jelenleg akár 4880 forintos havidíjjal elérhető 1 év hűségidő és E-Pack (elektronikus számlázás) vállalásával, 2024. december 31-ig. A tájékoztatás nem teljeskörű, a díjakat évente egyszer a fogyasztói árindex változásának megfelelően korrigálják. További részletek a www.digi.hu oldalon.
Van jövője a tányéros tévének
Bár a streaming szolgáltatások térnyerése megkérdőjelezhetetlen, a műholdas televíziózás továbbra is jelentős szereplője a médiapiacnak. Több mint 2500 kommunikációs műhold kering a Föld körül, közel 36 ezer km magasságban, az Egyenlítő felett az úgynevezett geostacionárius pályán, a Clarke-övben, melyet Arthur C. Clarke tudós és sci-fi író után neveztek el.
Az előrejelzések szerint 2025-re a műholdas TV előfizetések száma világszerte elérheti a 460 milliót, ami minden idők legmagasabb értéke. A pandémia megváltoztatta a médiafogyasztási szokásainkat, például a Grand View Research 2020-as tanulmánya szerint ekkor globálisan ismét növekedett a televíziózással töltött idő, ami újabb löketet adott a műholdas TV iránti igény fellendüléséhez is.
A már kiépített szatellitvevős rendszereikhez, a hosszabb távon bevált megoldáshoz hazánkban is ragaszkodnak a TV-nézők.
Az 1990-es években a hagyományos katódsugárcsöves (CRT) televíziók még nagyok, nehezek és alacsony felbontásúak voltak, de az évtized végén már elkezdett elterjedni az LCD (folyadékkristályos) technológia, amely lehetővé tette a vékonyabb, könnyebb készülékek gyártását. A 2000-es évek elején a plazma TV-k is megjelentek: nagyobb képernyőméretet biztosítottak és kiváló képminőséggel rendelkeztek, ugyanakkor több energiát fogyasztottak az LCD tévéknél. A HD (nagyfelbontású) televíziók a 2000-es évek közepén kezdtek el népszerűvé válni, amikor elterjedt a nagyfelbontású tartalmak sugárzása. Később a Full HD (1920×) felbontás iparági standarddá vált, majd a 2010-es években a 4K (Ultra HD) televíziók is elterjedtek, amelyek négyszer nagyobb felbontást biztosítanak, mint a Full HD készülékek. Közben megjelentek az energiahatékonyabb OLED (organikus LED) tévék, amelyek önálló fényt kibocsátó pixelekkel rendelkeznek, így élénkebb színeket kínálnak.
Tévétörténelem
Magyarországon 1990 előtt mindössze két, állami televíziócsatorna működött: az MTV1 és az MTV2, a médiapiac liberalizációjával azonban megnyílt az út a kereskedelmi csatornák előtt. 1997-ben elindult a TV2 és az RTL Klub adása, ahol népszerű szórakoztató műsorokat, sorozatokat és valóságshow-kat nézhettünk, a tévé nézettsége pedig kilőtt. A 2000-es évek elején megjelentek a tematikus csatornák, mint a sport-, film-, hírcsatornák. Az RTL és TV2 mellett kisebb kábelcsatornák kezdték meg a működésüket, melyek egyedi tartalmakat vagy ismétléseket kínáltak. A 2013-as digitális átállás tovább növelte az elérhető műsorok számát, miközben a közszolgálati csatornák új funkciókat kaptak. Az elmúlt évtizedben a streaming szolgáltatások megjelenése ugyan új kihívást jelentett a lineáris televíziózásnak, Magyarországon azonban a televíziós csatornák népszerűsége töretlen. Európában az egyik legtöbbet tévéző nemzet vagyunk, az NMHH felmérése szerint naponta átlagosan 5 óra 4 percet töltünk tévézéssel.
Ezt a cikket nem a hvg.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről itt olvashat: (link)