Száz évvel ezelőtt a kamaszkor kezdete és a felnőtt felelősségvállalás (munka, család, gyerek) egybeesett, vagy nagyon rövid idő telt el a kettő között. Mivel ma a kamaszkor előbb kezdődik és sokkal később fejeződik be, így minden eddiginél jóval hosszabb. Míg korábban a serdülőkor időszaka a 10-19 év közé esett, addig egyes szakemberek azt javasolják, hogy 10-24 éves kor közé kellene áthelyezni.

A kamaszkor kutatását G. Stanley Hall alapozta meg 1904-ben megjelent Adolescence (A serdülőkor pszichológiája) című kétkötetes munkájának megjelenésével. Ő arra a következtetésre jutott, hogy ez a „viharos és stresszel teli időszak” nem más, mint az emberiség fejlődésének megismétlése az egyedfejlődésben, vagyis az egyes ember fejlődésében.

A serdülőkor szerinte az ősi, primitívebb, harccal, ütközésekkel, durva és nyers erővel teli korszak megismétlése „kicsiben”, ahol még nem alakul ki a tiszta gondolkodás, még csupán készülőben van az erkölcs, az etika, a morál stb. Ez az úgy nevezett „rekapituláció” elmélete, melyet a későbbiekben alaposan megcáfolt a biológia és a modern történetírás, a régészet és az antropológia, ám a közvélekedésben – és a korai pszichológusokban is – mély nyomot hagyott.

A biológiai magyarázat

A pszichológia a serdülőkor jellemzői közé az érzelmi instabilitást, a veszélykereséssel határos merészséget és a fokozott társas érdeklődést sorolja. Biológiai szempontból a kamaszkor a nemi éréssel (szakkifejezéssel a pubertással) veszi kezdetét, amely testi és viselkedési változások egész sorát indítja el a gyerekben.

Rendelje meg online!

A biológiaórákról talán sokan emlékeznek, és el is tudják mondani, mik a serdülőkor biológiai jellemzői. Tudjuk, hogy az elsődleges nemi szervek (vagyis a herék és a petefészek) érése beindul, megjelennek a másodlagos nemi jellegek, a férfiakat és nőket megkülönböztető külső, anatómiai jegyek, és azt is, hogy mindezt a hormonok indítják el, az ösztrogén és a tesztoszteron, a női és férfi nemi hormon.

A serdülés azonban nem közvetlenül a hormonok szintjén, hanem elsődlegesen az agyban kezdődik. A nemi hormonok termelődését ugyanis a hipotalamusz jelzései által aktivált agyalapi mirigy indítja el. Ma már tudjuk, hogy a nemi hormonok a testi változásokon túl egyes viselkedési jellemzőket is befolyásolnak, például a tesztoszteront az agresszivitásért felelős hormonként tartják számon. A hormonok befolyása a serdülők viselkedésére nem elhanyagolható, a serdülőkori „lustaságban” például nagy szerepet játszanak a nemi hormonok, de az alvás és ébrenlét ritmusára is erőteljes hatással vannak.

Agy vagy társadalom?

Vannak olyan szakemberek is, köztük Robert Epstein, akik felvetik a kérdést, hogy a serdülés tényleg eredendően problémás-e, egyáltalán, kell-e, hogy olyan kiemelt és érzékeny korszak legyen, mint amilyennek a nyugati világban tartjuk, vagy csupán nézőpont kérdése az egész.

A serdülő agy valóban máshogyan működik, mint a felnőtt agy. Ám az ember társadalmi lény, a serdülőkor fogalmában is benne van a társadalomba való beilleszkedés mint végpont. Az, hogy a serdülőkor problémás és nehéz időszak lesz-e a kamasz (és a szülő) számára, nagyban függ a szülőktől, a társadalomtól, és annak elvárásaitól is.

hvgkonyvek.hu

A serdülőkori problémás viselkedés, a „nehéz kamaszkor” egyáltalán nem „fogható” csupán az agyműködésre, és a tagadhatatlanul fontos neuropszichológiai eredményeket a média sajnos csak leegyszerűsítve, szenzációhajhász módon interpretálja, sőt sokszor a szakma sem tolmácsolja ezeket jól.

A serdülőkornak vannak általános viselkedési jellemzői, amelyek minden társadalomban megjelennek, legyen az nyugati vagy keleti, ipari vagy törzsi társadalom. Ilyen például a serdülők kockázatvállalása, élménykeresése. Ezt Laurence Steinberg, a Temple Egyetem kutatója is kimutatta 2018-ban, amikor 11 országban 5 ezer résztvevővel vizsgálta az élménykeresést.

A serdülők hasonló arányban voltak élménykeresők és kockázatvállalók egy törzsi és egy ipari társadalomban. A fokozott serdülőkori kockázatvállalás evolúciós előnnyel jár, hiszen az új területek, jelenségek felfedezése, megismerése ennek is köszönhető. Evolúciós előnnyel jár a fiúk-apák, lányok-anyák serdülőkorban fokozódó konfliktusa is, mert az ősi időkben a csoport beltenyészetét volt hivatott megelőzni, hogy a fiatal férfiak és nők esetleg kikerültek a csoportból.

Ám a napjainkra jellemző kamaszkori agresszió (amely már nem csupán a társadalom, a szabályok, de már a társak ellen is irányul), a súlyos szülő-kamasz konfliktusok (amelyek odáig fajulnak, hogy a kamasz elszökik otthonról – lásd csellengő gyerekek tízezrei), a kamaszkorban soha nem látott mértéket öltő pszichopatológiák, pszichés zavarok, öngyilkosságok, szerhasználat nem volt mindig jellemző!

Ezek közül néhánynak valóban lehetnek agyi okai. De a problémás viselkedésnek, vagyis a depressziónak, öngyilkosságnak, pszichopatológiáknak, szülőkkel való súlyos konfliktusoknak, szabályszegéseknek, bűncselekményeknek nem oka az eltérő agyműködés! Ha a serdülő agy ugyanúgy működik Új-Guineában, mint az Egyesült Államokban, akkor az előbbi helyen miért nincs állandó konfliktus a szülőkkel, összeütközés a közösség szabályaival, miért észrevétlen, zökkenőmentes az átmenet a felnőttkorba?

Olvassa tovább L. Stipkovits Erika pszichológus írását a legújabb HVG Extra Pszichológia Plusz Kamasz különszámban, amelyben a kamaszkortól a felnőtté válásig térképezzük fel az utat.

Segítse munkánkat egy kitöltéssel!

A HVG Extra Pszichológia magazin felmérést készít digitális tartalomfogyasztással kapcsolatban. A válaszokat 2021. november 1-ig várjuk. Minden kitöltő ajándék kiadvány, illetve 35%-os HVG Könyvek könyvkupon közül választhat. A felmérés itt található.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja – akár a Kamasz különszámot is megkaphatja.