Boldogsághoz vezető utak – válasszon kedvére
A csoportterápia misztikus világba, a boldogságkeresés elméletébe és gyakorlatába is bevezetik az olvasót az idei pszichológiai könyvújdonságok, és pontos receptet kapunk a lehetetlen megvalósításához. A tudományosabb érdeklődésű olvasók azt is megtudhatják, miért hoz ugyanolyan információk alapján teljesen más döntést két orvos vagy bíró.
Christie Tate: A csoport
„Elcseszem a kapcsolataimat, attól félek, hogy egyedül fogok meghalni.” Így foglalja össze feldúlt lelkiállapotát Christie Tate, amikor először találkozik a terapeutájával. A 26 éves nő évfolyamelsőként végzett az egyetemen, ígéretes jogászkarrier előtt áll, látszólag kiegyensúlyozott az élete, mégis gyötri az önutálat, végtelenül magányosnak érzi magát, és szenved a leküzdhetetlen halálvágytól. Ebben az élethelyzetben kerül kapcsolatba Dr. Rosennel, aki bevezeti a csoportterápia világába.
Ezzel kezdetét veszi Christie különös, olykor ijesztő, a határait feszegető utazása más, szintén a saját démonaikkal küzdő emberek társaságában. A szerző kendőzetlenül avat be a csoportterápia olykor misztikus, olykor meghökkentő, olykor humorral átszőtt világába. Megmutatja, hogyan bízta legféltettebb titkait vadidegenekre, és hogyan tudja aztán a segítségükkel (és persze egy figyelmes vezető iránymutatásával) megismerni és kifejezni az érzéseit; illetve miként jut el önmaga és mások elutasításától az elfogadásig, az intimitás és a szerelem felfedezéséig.
Az évekig tartó találkozások, beszélgetések, konfliktusok és közös küzdelmek az egész életét megváltoztató fordulathoz vezetnek, az olvasó számára pedig minden egyes állomás újabb és újabb kérdéseket vet föl – immár önmagával kapcsolatban.
L. Stipkovits Erika: Mi, együtt
Az életünk során összegyűjthető legnagyobb értékeink a kapcsolataink – vallja a szerző, aki több évtizedes tapasztalattal rendelkezik pszichés és személyiségzavarok, családi, párkapcsolati és életvezetési problémák feltárásában, kezelésében.
Legújabb, immár hetedik kötete egyfajta szintézise a korábbi munkáinak, amelyek külön-külön tárgyalták a párkapcsolatokat, a szülőkhöz, a gyerekekhez és a testvérekhez fűződő viszonyt. A Mi, együtt fő csapásiránya a boldogság keresése, mindehhez pedig a terapeuta szerint nem valami csodamódszer vagy technika elsajátításán keresztül vezet az út, hanem saját emberi kapcsolatainkon keresztül.
L. Stipkovits Erika a kötetében a korábbi munkáihoz érkezett kérdésekből szemezget, és ezek segítségével járja körül főbb témáit. A szülőkről szóló fejezetben egyebek mellett szó esik a gyermekkori sérült önértékelés következményeiről, a különféle szülőtípusokkal adódó konfliktusokról és megoldásukról, a bizonytalan kötődés hatásairól, és hogy bármennyi nehézség adódik is, minden gyerek eljuthat felnőttként a szüleinek való megbocsátásig.
A következő fejezetek a párkapcsolatok, a gyereknevelés és a testvérkapcsolatok témakörét járják körül a hétköznapi életből fakadó kérdések alapján. A terapeuta válaszaiból kiderül például, hogy milyen lépéseken át lehet összecsiszolódni két embernek, hogyan kell kezelni az érzelmeket és a féltékenységet, milyen módszerrel lehet összehangolni a vágyakat, az intimitást, és miként lehet elgyászolni, illetve feldolgozni a megszakadt kapcsolatokat.
A gyereknevelés és a testvérek kapcsán pedig a különféle szülőtípusok miatt kialakuló frusztrációkat és azok lehetséges feloldását veszi végig a szakember, hogy mindenki rátalálhasson arra a módszerre, amivel feldolgozhatja az otthonról hozott terheket, és felnőttként (szülőként, testvérként) egyenrangú, éltető kapcsolatot alakíthasson ki a családtagjaival. A kötetet egy önismereti fejezet zárja, hiszen „a boldogsághoz vezető út azt jelenti, hogy el tudjuk fogadni mindazt, ami bennünk van”.
Steven Kotler: A lehetetlen művészete
Extrém sportolókat követve kezdte egykor kutatni a ma már a The New York Times sikerkönyves szerzője, díjnyertes újságíró a lehetetlen receptjét, vagyis azt, hogy miért képesek egyesek olyan teljesítményre, amit mások (sőt, talán még maguk is) emberfelettinek tartanak. A „lehetetlen” algoritmusának megfejtése közben jött rá, hogy létezik „kisbetűs lehetetlen is”, ezek olyan tettek, amelyek meghaladják ugyan képességeinket és a képzeletünket, nem hisszük el, hogy képesek vagyunk rájuk, de – mint a könyvből is ki fog derülni – a határok az elképzeléseinken jóval túl vannak.
Kotler, mint írja, rájött, mi a lehetetlen biológiai képlete: nem más, mint a flow. Ez az az ideális mentális állapot, amelyben a legjobban érzi magát az ember, beszippantja az éppen végzett tevékenység, és mindez erőteljesen hat a testi és a szellemi képességekre is. Sokat javul az erő, a kitartás és az izmok reakcióideje, jelentősen csökken a fájdalomérzet, a kimerültség és a fáradtság szintje. A „motiváció, a produktivitás, a kreativitás, az innováció, a tanulás, a memória, az empátia, a környezettudatosság, az együttműködés egyaránt az egekbe szökik – egyes vizsgálatok szerint akár az eredeti szint ötszörösére nő”.
Éppen ezért gondolja úgy a szerző, hogy a lehetetlen megostromlásának alapfeltétele a flow, de mellette a flow által megsokszorozott képességek – a motiváció, a tanulás és a kreativitás – fejlesztése is elengedhetetlen. Ezt a négy területet veszi végig a könyvében, hiszen, mint írja, „a motiváció vonz be minket a játékba, a tanulás segít a folytatásban, a kreativitás vezérel bennünket, és a flow turbózza fel az eredményeket minden racionális mértéken és észszerű elváráson túl”. Aki követi a tanácsait, erőt vesz magán, és a „kis kezdőbetűs lehetetlenek” megostromlásának szenteli az életét, közben talán a nagybetűs Lehetetlent is megvalósítja.
Nagy Henriett: Boldogságnapló
Képesek vagyunk-e átélni a hétköznapi élet apró örömeit – teszi fel a kérdést bevezetőül a klinikai szakpszichológus és egyetemi oktató szerző. Merthogy azokra a nagy jelentőségű eseményekre – mint egy esküvő, egy előléptetés vagy gyermek születése – nem lehet egy élet boldogságát alapozni, hiszen nem túl gyakoriak. Ezért meg kell tanulni, hogy az apró dolgoknak is képesek legyünk örülni, hiszen „ez a készség hatékony védőfaktor”. Természetesen a szakember is tudja, hogy személyiségfüggő, kinek milyen a „boldogságszintje”, de a pozitivitás fejleszthető, az érzelmi önszabályozás tanulható készség.
A Boldogságnapló ennek a gyakorlásában próbál segíteni, ezúttal nem elméletek formájában, hanem számtalan egyszerű gyakorlat révén, amelyekkel fejleszthető a pozitív életszemlélet (nem kizárva természetesen a lelki egyensúlyhoz végső soron szükséges negatív érzéseket sem). A napló végigvezet az önfejlesztés útján, amit Nagy Henriett szerint – heti két-három óra olvasgatás, gyakorlás, feljegyzések készítése mellett – nagyjából fél-egy év alatt tehet meg az olvasó. Kár sietni, hangsúlyozza a szakértő, hiszen „a szemléletmódban történő tartós változások csak lassan tudnak végbemenni”.
A kötetben tesztek, kérdések, gyakorlatok várják a boldogságkereső vállalkozó kedvű olvasókat, mindezt pedig az aktuális témát magyarázó rövid tudományos összefoglalók, könyv- és filmajánlatok, illetve meghallgatható előadások egészítik ki. Bár elsőre nehéz lehet megszokni, hogy egy könyvbe írni lehet, sőt kell, elég hamar rendszeres kísérőnkké tud válni a kis kötet, amellyel tényleg úgy érezhetjük, hogy a saját kezünkbe vesszük a boldogságunkat.
Daniel Kahneman – Olivier Sibony – Cass R. Sunstein: Zaj
Hogyan juthat néhány bíró egészen eltérő ítéletekre ugyanazon bűncselekmény kapcsán? Miért nem mellékes, hogy egy megbeszélésen milyen sorrendben szólalnak meg a résztvevők? Miért állít fel két orvos teljesen más diagnózist ugyanolyan szimptómák alapján?
A kognitív torzításokról már sok könyvet írtak, ám az itt feltett kérdések hátterében álló jelenséggel szinte alig foglalkoztak szakértők. A három sztárszerző most arra vállalkozott úttörő munkájában, hogy ezeket az akaratlan eltéréseket vegyék górcső alá, amelyek a valóság mérésére használt eszközök megbízhatatlanságának következményei.
A szakirodalomban zajnak nevezik az olyan döntések változatosságát, amelyeknek egyformának kellene lenniük. Ez a jelenség azért is nagy jelentőségű, mert az élet számos területén okoz (sokszor láthatatlan) problémákat: cégeknek rengeteg pluszkiadást, büntetőügyekben jelentős jogsérelmet, az egészségügyben hibásan meghozott élet-halál döntéseket.
A szerzőtrió a legmagasabb tudományos igényességgel vizsgálja meg a zaj különféle típusait, mérésének lehetőségeit, az egyes szervezeteken belüli előfordulási változatait, és azt, hogy milyen lélektani jelenségekre vezethető vissza a megjelenése.
A könyvük kiemelkedően fontos része, amelyben részletekbe menően taglalják, milyen módszerekkel lehetséges kiküszöbölni a zajt, hogyan kell valóban objektív és kiegyensúlyozott döntéseket hozni – a kriminalisztikától a gyermekvédelmen át a teljesítményértékelésig. A kötet kihagyhatatlan munkaeszköz döntéshozók számára, de bárki haszonnal forgathatja, akit érdekel a pszichológia és kíváncsi a világot jellemző egyenlőtlenségek hátterére.
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelyben a hála, a bizalom és a remény érzéseivel foglalkozunk.
Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja – akár a Kamasz különszámot is megkaphatja ajándékba.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
