“Mint politikus...egy rakás szar! De nagyon jól csókol.” - kiáltott fel Brezsnyev a korabeli vicc szerint a híres Honecker-csók után, mely 1979 júniusában csattant el a keleti blokk két államfője között. Az NDK fennállásának 30. évfordulója alkalmán összeboruló politikusok képe bejárta a világot, sőt azóta műemlékké vált, ugyanis Dimitrij Vrubel a berlini fal mühlenstrasse-i részleténél installációt készített a Bruderkiss-ről (magyarul: testvéri csókról) 2003-ban, a következő felirattal: Istenem, add, hogy túléljem ezt a halálos szerelmet.

A szocialista szolidaritást kifejező szájrapuszi jelentőségéről a Life Strabo blog írt, ahol egy tíz évvel későbbi fotót is megtekinthetünk Honecker és Gorbacsov ajkainak közeledéséről. Korántsem olyan harmonikus a találkozás a glasznoszty és a peresztrojka meghirdetője és az egyre gyengülő Német Demokratikus Köztársaság vezetője között. Pedig Brezsnev alatt az NDK a keleti blokk, és ezzel a szovjetek egyik legerősebb politikai védőbástyája volt, 1989-ben pedig azt várta volna Honecker, hogy a Szovjetunió segítsen az egyre bomló szocialista rend fenntartásában. A kép magáért beszél, írja a blogger: “Barátom. Egyedül maradtál!” - szól szerinte a hűvös csók üzenete.

Az oroszok csókolózási szokásai évszázadokkal előbbre nyúlnak, a 17. századtól találunk olyan forrásokat, melyek már erről az intenzív puszilkodási formáról tanúskodnak a protokollban. Ha vendégek érkeztek az orosz házhoz, a férj például ragaszkodott hozzá, hogy feleségét mindenki lekapja, húsvét idején pedig 40 napig “orrba-szájba” csókolóztak az emberek, sőt még a pópa sem maradt ki a jóból.

Ez a baráti, rokoni, ünnepélyes megnyilvánulás tehát beszivárgott a politika színterére is, a nyugati világ megrökönyödésére és nem egyszer szórakozására. Előszeretettel használják például a szabadabb világ karikaturistái a híres csókot, sőt szívesen összetapasztanák saját vezetőik száját Brezsnyevék példájára. Egy grafikus például Blairt és Busht hozta össze egy Valentin-napi csók erejéig a Daily Mirror címoldalán.

Keletebbre azonban még manapság sem kizárólag retorikára csücsörítik szájukat a politikai vezetők, erről Kim Jong Il és Putyin csókfotója tanúskodik. Az oroszok rendíthetetlen vezetője 2006-ban viszont saját honfitársai körében is kicsapta a biztosítékot: egy alkalommal egy ötéves fiút csókolt hason. A félresikerült gesztust sajnos a kamera is vette, másnapra a honi és a világsajtó is tele volt Putyinnal, aki győzködött magyarázkodni.

Az ugyanis még általánosnak számít, hogy babákat hason puszilgatnak, de egy ötéves gyermek már korántsem tartozik a csecsemő kategóriába. Nikita, a köldököncsókolt kisfiú mégis repesett az örömtől, a sajtóhírek szerint napokig nem mosakodott. A kritikus újságírók azt rebesgették, hogy Putyin csupán túlzásba vitte azt a látszatkeltést, amit péeresei tanácsoltak neki: méghozzá, hogy próbáljon egy csöppet emberiebbnek mutatkozni a nyilvánosságban. A masinéria azért nem állt le: 2008-ban egy játékfilmmel rukkoltak elő- épp Valentin-napon - Csók - a sajtónyilvánosság kizárásával címmel, melynek főszereplői gyanúsan hasonlítottak az elnöki házaspárra, és életútjuk is érdekes módon egyezett.

De nézzük, mi újság a magyar politikusok háza, azaz szája táján. Azt nem tudjuk, hogy az Országház narancs-piros-zöld és fekete padsorai között történtek-e romantikus levélváltások a mai napon, de végignéztük az utóbbi öt év képarchívumát és találtunk néhány csemegét. Bár be kell vallanunk, a legtöbb ártalmatlan, mely bulváros módon figurázza ki vezetőink elhajlásait. "Egy hitvesi csók gyönyörű, de persze be lehet azt mutatni olyan csatornán, olyan körülmények között is, hogy pornónak hasson" - mondta Gyurcsány őszödi beszédének kiszivárgása után, ez a nyilatkozat  pedig bizonyítja: a magyarok a szájalásban jobbak, mint csőrözésben.