Több mint szokatlan, ami a VIII. kerületben történik holnap
A mohácsi és sokác lányok hagyományőrző csoportja kereplővel űzi el a telet csütörtökön Budapesten, a Józsefvárosban.
A felvonulás - melyet a Dunakivje népzenekar kísér - 14 órakor indul a VIII. kerületi Mátyás térről, végigvonulva egyebek mellett a Horváth Mihály téren, a Baross utcán és a Krúdy Gyula utcán át a József körútra. A busók több helyszínen is énekes-táncos bemutatót tartanak: a Mátyás téren, a Horváth Mihály téren, a Kiscsibész téren, a Mikszáth Kálmán téren és a Corvin közben - közölte a szervező szerdán.
A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokásának, a busójárásnak az idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság, farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra női bütykös harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy a soktollú, fából összeállított buzogány volt. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Az így beöltözött busókat a jankelék kísérik, akiknek az a feladata, hogy távol tartsák az utca népét a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és bao-baot ordítozó busó csoportok célja az volt, hogy házról-házra járva jókívánságaikat kifejezzék és elvégezve a varázslatokat részesüljenek az étel-ital adományokban.
