Avarisz ókori egyiptomi város volt a Nílus deltájának északkeleti részén. A második átmeneti korban az Egyiptomot megszálló hükszoszok fővárosa volt, és a mai Tell-ed-Dabaa területén helyezkedett el.

Az uralkodói palota feltárásakor bukkantak rá az archeológusok a 3600 éves horrorisztikus leletekre, amelyeket négy gödörben temettek el - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.

Két gödör a trónterem előtt helyezkedett el, és mindegyikben csupán egy-egy kézfejet találtak. A két másik gödröt, amelyek valamivel későbbi időszakból származnak, a palotán kívül alakították ki, és összesen tizennégy kéz volt azokban.

"Egyetlen bal kézfejet sem találtunk" - hangsúlyozta Manfred Bietak ásatásvezető régész, hozzátéve, hogy az összes kézfej nagy, némelyik igen nagy.

A leletek az első tárgyi bizonyítékai annak az ősi egyiptomi papiruszokban említett szokásnak, amely szerint arannyal jutalmazták azt a harcost, aki ellensége levágott jobb kézfejét prezentálta az uralkodójának. A hátborzongató szokást egyaránt gyakorolták a hükszoszok és az egyiptomiak.

A palotát a kérdéses időszakban a Kr.e. 1610-1580 között uralkodó Hian (Jannasz, Szeuszerenré), a XV. dinasztia negyedik királya lakta.

A hükszoszok északnyugati sémi eredetű nép, hegyi uralkodók vagy hegyi királyok voltak, akik (Kr.e. 1720 körül) betörtek Egyiptomba, és megvetették lábukat a Nílus deltájában. A fallal körülvett várost Szalitisz hükszosz uralkodó építtette ki, és tette birodalma központjává a Kr.e. XVII. század második felében az egyiptomi és görög források szerint. Kr.e. 1550 körül a XVII. dinasztia thébai királyai foglalták el Avariszt, ami a hükszosz uralom végét jelentette.