A ritka kincsre egy Han-dinasztia (i.e. 202- i.sz. 220) korabeli sírban bukkantak a tartományi kutatók. Kujcsouban még nem találtak ősi temetkezési helyeken tojást.

"Próbáltuk a felületét megtisztítani a sártól, de amint az ecsettel hozzáértünk, már be is tört a héja" – mesélte Csang Kaj-ko, a régészcsoport vezetője. Mint mondta, a tojás belseje is földdel volt tele, de alakja és mérete alapján azt gyanítják, hogy tyúktól származhat.

A felfedezéssel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy míg a korábbi, Sang-, vagy Csou-dinasztiák idején az emberek előszeretettel temetkeztek finoman kidolgozott bronztárgyakkal, addig a Han korszakban már szívesebben helyeztek a sírokba a hétköznapi szükségletekkel kapcsolatos tárgyakat vagy élelmet.

Csang kifejtette, több időre van még szükségük ahhoz, hogy pontosan megállapítsák, milyen tojásról is van szó, illetve miért maradt épen ilyen hosszú ideig a törékeny és könnyen megsemmisülő tojáshéj.

Mint kiderült, a sír feltárását még nem fejezték be, és a tojás is még az eredeti helyén van. Környezetét megerősítették, hogy az állagában ne okozzanak nagyobb kárt.

A Huangcsinvan romok a legnagyobb Han-kori régészeti lelőhelynek számítanak a Csesuj folyó medencéjében.