Focimentés, avagy az angol-olasz tétjei

AP / Kirsty Wigglesworth

Váratlanul nagy tétje lett az angol-olasznak: legalább részben meg lehet menteni az Eb elődöntőit. Eddig – két szokatlanul lassú, unalmas, előre látható, egyoldalú meccs. Izgalom, érdekesség legfeljebb percekre. A harmadik, a német-görög sem volt nagy meccs, de legalább időnként élvezhető volt.

Mi ez? Európa válogatottjai összefogtak a támadójáték, a csatárok ellen? Válságban a (nemzeti) futball? Másképpen kellene egy ilyen tornát lebonyolítani? Más rendszerben kellett volna sorsolni? És 4 év múlva, a 24 csapatos Eb-n még ezeknél is gyengébb meccsekre kell majd számítani?

A szakértők majd elmondják, hogy válságról szó sincs, a futball virágzik és négy év múlva még inkább...

Nem tudom.

Az angol-olasz. Unalmas lehet, egyoldalú aligha. Lassú – legfeljebb a taktikai feszültségek miatt - lehet, előre látható nem. Az angolok minden bizonnyal igyekeznek majd nagy tempót diktálni.

AP / Martin Meissner

Ha az olaszok kiesnek, mondhatják, hogy 6 éve világbajnokságot nyertek. Ha az angolok esnek ki, el kell fogadniuk, hogy válogatottjuk továbbra is csak statisztál a harmadik évezred nagy tornáin. És ebben az esetben mennydörgéssé erősödhet azok hangja, akik évek óta azt mondják, ki kell találni valamit, hogy az angol játékosoknak több esélyük legyen bemutatkozni, játszani és fejlődni a világ (televízión) legnézettebb és legnépszerűbb bajnokságában.

Az Eb 16 csapatából 15 szerepeltet olyan játékosokat, akik nem a hazai, saját bajnokságukban, hanem külföldi klubokban játszanak.

Kivétel: Anglia. A 23-as angol keret mind a 23 játékosa a Premier League-ben futballozik. Rajtuk kívül az angol bajnokság 56 játékosát nevezték az Eb-re – másokkal együtt például a teljes ír keretet. Másképpen: az Eb-re nevezett összesen 368 játékos közül majdnem minden negyedik Angliában játszik. Ezért és így csökkennek az angol tehetségek esélyei. Kevés játéklehetőséget kapnak. Sok országban akad egy-két vezető klub, amelyben kevés a hazai játékos, de Angliában nem 1-2, hanem legalább féltucat külföldiekre alapozott élcsapat van.

A játékosok minden esetre fogadkoznak. Talán lelkesebben, mint általában. Hogy itt a lehetőség, hogy mennyire együtt vannak és hogy milyen nagyon akarnak...

A vaskos brit napilapok mindegyike nagyterjedelmű, minőségi sportrovatot működtet és tekintélyes futball-szakírókat foglalkoztat.

AP / Kirsty Wigglesworth

Közülük van, aki szerint az új szövetségi kapitány, Roy Hodgson utat talált a játékosok lelkéhez és egységet teremtett. Van, aki szerint Hodgson ugyan tiszteletre méltó, kifogástalan angol úriember, de védőktől hemzsegő, múltat idéző, mára meghaladott játékrendszert üzemeltet, amely nem lehet sikeres. Jövőképet, víziót, a merészebbek még sikereket is követelnek tőle.

Akiket mindez nem érdekel, de a meccs igen, azoknak itt egy nyári menü:

két sztár-középpályás, Andrea Pirlo (2006-ban már világbajnok) és Steven Gerrard (válogatottként még semmi) vetélkedője...Mario Balotelli (Olaszország és a  Manchester City munkavállalójaként angol bajnok) saját csapattársai, az angol bajnokság legjobb védelme ellen...Mit adhat Angliának a (BL-ből és az Európai Ligából is korán kiesett) Manchester United otthon sikeres triója, Rooney, Welbeck és Young...

AP / Kirsty Wigglesworth

Nehezen fogadom el, hogy unalmas is lehet.