Tetszett a cikk?

A stockholmi olimpia rengeteg újítást hozott: az olimpiai eszme teljesen felfrissült, a pénzügyi mérleg kevéssel ugyan, de pozitívba fordult, megszületett az úgynevezett művészeti olimpia (költészetben álnéven Coubertin báró nyert), és megalkották az ötkarikás zászlót.


Az olimpiai megnyitóünnepség Stockholmban, 1912
Az NOB szava erősebbnek bizonyult a nemzetközi politikánál, hiszen elfogadta Csehország és Magyarország nevezését, annak ellenére, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia tagországai voltak, valamint Finnországét, amely részben Oroszországhoz tartozott.

Ezen az olimpián tűntek fel először japán sportolók, hivatalossá vált az addig csak félhivatalosan jelenlévő nők – elsősorban az úszónők – részvétele, a hawaii Kahanamoku révén a gyorsúszást (crawl) immár teljesen elfogadták, a labdarúgás pedig (amelyben a britek megvédték 1908-as bajnoki címüket) berobbant a legnépszerűbb sportágak közé.

A játékok hősének Fényes Ösvényt, azaz Jim Thorpe-ot kiáltották ki. Az amerikai indián két aranyat nyert ötpróbában és tízpróbában, és más csapatsportokban is jeleskedett, de utóbb az NOB elvette tőle az aranyait, amikor rájöttek, hogy baseballozni kezdett. Thorpe-ot végül  1983-ban rehabilitálták, de ő addigra már alkoholba ölte magát.

Az osztrákok minden igyekezete ellenére a magyarok először vettek részt önálló nemzetként ezen az olimpián. Igaz, magyar részről inkább „sportturizmusról“ beszélhetünk: Stockholmba 119 férfi sportolónk utazott el, többen saját maguk fizették a költségeiket. A hadipuska-céllövés győztese, dr. Prokopp Sándor is az út felét saját zsebből finanszírozta, ráadásul beugróként került a csapatba, miután az egyik lövő, Hammersberg Géza hivatali elfoglaltsága miatt lemondta az olimpiát.

Vívóink ezúttal is kitettek magukért, dr. Fuchs Jenő és a kardcsapatunk is megvédte olimpiai bajnoki címét. Az almanachok szerint V. Gusztáv svéd király álruhába öltözve látogatott ki a vívóversenyekre, hogy a magyar iskola legjobbjait láthassa. A kard egyéni döntőben elkényeztettük a királyt, hiszen a nyolc vívóból hét magyar volt.


Statisztikák, érdekességek, éremtáblázat (Oldaltörés)


Stockholm, 1912

V. kiírás: 1912. május 5–július 27.
Résztvevő országok száma: 28
Benevezett sportolók: 2407 (2359 férfi, 48 nő)
Sportágak száma: 14 (102 versenyszám)
Atlétika, birkózás, evezés, kerékpár, kötélhúzás, labdarúgás, lovassport, öttusa, sportlövészet, tenisz, torna, vitorlázás, vívás, vízi sportok











Stockholmban volt először…

  …ötkarikás zászló
Coubertin báró személyesen magyarázta el a zászló jelentését: az öt egymásba fonódó karika az öt kontinens sportolóit jelképezi, akiket az olimpiai eszme forraszt egységbe. Az öt karika színe és a háttérnek választott fehér pedig az a hat szín, amelyek a leggyakrabban fordulnak elő a világ zászlóin. A stockholmi volt az első olimpia, amelyen a résztvevők valóban minden kontinenst képviseltek.

  …számos technikai újítás
A technika fejlődése az olimpiára is rányomta a bélyegét: feltűntek az első elektromos időmérők, és a célfotót, bár kezdetleges formában, szintén alkalmazni kezdték a versenyeken. A kalapácsvető kört fém védőhálóval vették körbe, az atlétika sprintszámaiban (100, 200 és 400 méteren) pedig fehér mészcsíkkal választották el egymástól a pályákat.


  ÉREMTÁBLÁZAT:

ORSZÁGARANYEZÜSTBRONZ
EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA)251919
SVÉDORSZÁG (SWE)242417
NAGY-BRITANNIA (GBR)101516
FINNORSZÁG (FIN)989
FRANCIAORSZÁG (FRA)743
NÉMETORSZÁG (GER)5137
DÉL-AFRIKA (RSA)420
NORVÉGIA (NOR)414
KANADA (CAN)323
MAGYARORSZÁG (HUN)323
............

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!