Magyarország végre önálló nemzetként nevezett az olimpiára

Az olimpiai megnyitóünnepség Stockholmban, 1912

Az NOB szava erősebbnek bizonyult a nemzetközi politikánál, hiszen elfogadta Csehország és Magyarország nevezését, annak ellenére, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia tagországai voltak, valamint Finnországét, amely részben Oroszországhoz tartozott.

Ezen az olimpián tűntek fel először japán sportolók, hivatalossá vált az addig csak félhivatalosan jelenlévő nők – elsősorban az úszónők – részvétele, a hawaii Kahanamoku révén a gyorsúszást (crawl) immár teljesen elfogadták, a labdarúgás pedig (amelyben a britek megvédték 1908-as bajnoki címüket) berobbant a legnépszerűbb sportágak közé.

A játékok hősének Fényes Ösvényt, azaz Jim Thorpe-ot kiáltották ki. Az amerikai indián két aranyat nyert ötpróbában és tízpróbában, és más csapatsportokban is jeleskedett, de utóbb az NOB elvette tőle az aranyait, amikor rájöttek, hogy baseballozni kezdett. Thorpe-ot végül  1983-ban rehabilitálták, de ő addigra már alkoholba ölte magát.

Az osztrákok minden igyekezete ellenére a magyarok először vettek részt önálló nemzetként ezen az olimpián. Igaz, magyar részről inkább „sportturizmusról“ beszélhetünk: Stockholmba 119 férfi sportolónk utazott el, többen saját maguk fizették a költségeiket. A hadipuska-céllövés győztese, dr. Prokopp Sándor is az út felét saját zsebből finanszírozta, ráadásul beugróként került a csapatba, miután az egyik lövő, Hammersberg Géza hivatali elfoglaltsága miatt lemondta az olimpiát.

Vívóink ezúttal is kitettek magukért, dr. Fuchs Jenő és a kardcsapatunk is megvédte olimpiai bajnoki címét. Az almanachok szerint V. Gusztáv svéd király álruhába öltözve látogatott ki a vívóversenyekre, hogy a magyar iskola legjobbjait láthassa. A kard egyéni döntőben elkényeztettük a királyt, hiszen a nyolc vívóból hét magyar volt.

Stockholm, 1912

V. kiírás: 1912. május 5–július 27. Résztvevő országok száma: 28 Benevezett sportolók: 2407 (2359 férfi, 48 nő) Sportágak száma: 14 (102 versenyszám) Atlétika, birkózás, evezés, kerékpár, kötélhúzás, labdarúgás, lovassport, öttusa, sportlövészet, tenisz, torna, vitorlázás, vívás, vízi sportok

Stockholmban volt először…

  …ötkarikás zászló
Coubertin báró személyesen magyarázta el a zászló jelentését: az öt egymásba fonódó karika az öt kontinens sportolóit jelképezi, akiket az olimpiai eszme forraszt egységbe. Az öt karika színe és a háttérnek választott fehér pedig az a hat szín, amelyek a leggyakrabban fordulnak elő a világ zászlóin. A stockholmi volt az első olimpia, amelyen a résztvevők valóban minden kontinenst képviseltek.

  …számos technikai újítás
A technika fejlődése az olimpiára is rányomta a bélyegét: feltűntek az első elektromos időmérők, és a célfotót, bár kezdetleges formában, szintén alkalmazni kezdték a versenyeken. A kalapácsvető kört fém védőhálóval vették körbe, az atlétika sprintszámaiban (100, 200 és 400 méteren) pedig fehér mészcsíkkal választották el egymástól a pályákat.


  ÉREMTÁBLÁZAT:

ORSZÁG	ARANY	EZÜST	BRONZ
EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA)	25	19	19
SVÉDORSZÁG (SWE)	24	24	17
NAGY-BRITANNIA (GBR)	10	15	16
FINNORSZÁG (FIN)	9	8	9
FRANCIAORSZÁG (FRA)	7	4	3
NÉMETORSZÁG (GER)	5	13	7
DÉL-AFRIKA (RSA)	4	2	0
NORVÉGIA (NOR)	4	1	4
KANADA (CAN)	3	2	3
MAGYARORSZÁG (HUN)	3	2	3
...	...	...	...