Ahogy megírtuk, a csapat a jelenleg is zajló német–dán közös rendezésű világbajnokságon – a norvégoktól a középdöntőben elszenvedett súlyos vereség miatt – csak a tizedik helyen végzett. Elméletileg a vb 2-7. helyezettjei vehetnek részt a jövő tavasszal sorra kerülő olimpiai selejtezőtornákon, de a magyaroknak is maradt még sansza az indulásra. Ehhez az kell, hogy a vb legjobb kilenc csapatából Egyiptom megnyerje az Afrika-, Brazília pedig a pánamerikai bajnokságot, illetve, hogy a német–francia–horvát–spanyol–dán–norvég–svéd hetesből az egyik Európa-bajnok legyen.

Az olimpiai selejtezőtornák helyszínéről később dönt a Nemzetközi Kézilabda-szövetség, a rendezés 2016 óta nem függ az azt megelőző világbajnokságon elért helyezéstől. Azok a csapatok, amelyek nem a világbajnokságról szereznek jogot a kvalifikációs tornán való szereplésre, a kontinentális tornákon elért eredmény alapján indulnak.

"Ma egyszerűen nem sikerült semmi" - csalódott nyilatkozatok a vb-kiesés után

Kilenc góllal kapott ki a magyar férfi kézilabda-válogatott Norvégiától a világbajnokságon, ezzel a 10. helyen végzett. Mivel nem került az első hét helyezett közé, elszalasztotta a lehetőséget, hogy most kivívja az olimpiai selejtezőn való részvételt.

A világbajnokságról szerzett olimpiai kvalifikáció prioritást élvez a kontinensversenyről való kvalifikációhoz képest, azaz ha ugyanaz a csapat nyeri a vb-t és az Eb-t, akkor az Európa-bajnok jogán az Eb-2. szerez közvetlen olimpiai kvalifikációt, míg a világ- és Európa-bajnok mindenképpen mint világbajnok indulhat az olimpián.

Amennyiben a világbajnokság 2-7. helyezettjei közül bármelyik csapat közvetlen olimpiai kvalifikációt szerez később (kontinensbajnokság vagy kontinentális olimpiai selejtező győzteseként), akkor helyette a kvalifikációs tornán való részvételi jogot és az adott helyet a világbajnokságon közvetlen mögötte végző csapat kapja meg. Ilyen módon a világbajnokság nyolcadik helyezettje is részt vehet az olimpiai selejtezőn, amennyiben például az Európa-bajnokságot a vb 2-7. helyezettjeinek egyike nyeri meg.

A fentiek révén a csoportbeosztás annyiban módosulhat, ha például a vb-2. nyeri az Európa-bajnokságot, akkor a vb-2. csoportjába a vb-3. kerül, a vb-3. csoportjába a vb-4., stb.

Kézilabda a tokiói olimpián
Összlétszám: 360 fő, 180 játékos (12 válogatott, 15 játékos csapatonként)

Kvalifikációs rend:

• a rendező Japán csapata automatikus induló
• a 2019-es világbajnokság aranyérmese (január 10-27., helyszín: Dánia és Németország)
• a földrészek bajnokai: Európa-bajnokság (2020. január 10-26., Ausztria, Norvégia, Svédország), Pánamerikai Játékok (2019. július 26.-augusztus 11., Peru), Ázsiai selejtező (2019. október 17-27., Egyesült Arab Emírségek), Afrika Kupa (2020. január 15-25., Tunézia)
• a nemzetközi szövetség (IHF) három kvalifikációs tornájáról (2020. április 16-19.) az első két-két helyezett

Az olimpiai selejtezők résztvevői (12 csapat, három darab négycsapatos csoporttal, két-két továbbjutóval, később kijelölendő helyszíneken):

1. csoport:
világbajnoki 2. helyezett
világbajnoki 7. helyezett
a Pánamerikai Játékok 2. helyezettje
az ázsiai olimpiai selejtező 2. helyezettje

2. csoport:
világbajnoki 3.
világbajnoki 6.
az Afrika-bajnokság 2. helyezettje
az Európa-bajnokságról a második számú csapat, amely korábban nem szerzett olimpiai kvalifikációt, vagy olimpiai kvalifikációs tornán való részvételi jogot

3. csoport:
világbajnoki 4.
világbajnoki 5.
az Európa-bajnokságról az első számú csapat, amely korábban nem szerzett olimpiai kvalifikációt vagy olimpiai kvalifikációs tornán való részvételi jogot
az Afrika-bajnokság 3. helyezettje