Arató László

Nagy reményeket fűz az EU Bidenhez, de semmi sem lesz már a régi

Még a leginkább optimisták és Biden-rajongók sem gondolják azt, hogy az idő kerekét vissza lehet forgatni, és minden olyan lesz az EU és az USA kapcsolatrendszerében, mind Donald Trump hivatalba lépése előtt volt. Az elmúlt években a világban bekövetkezett változásokra reagált az európai politika is, ennyi idő elég volt arra, hogy olyan prioritásokat tűzzön ki maga elé, ami az USA-tól való függés mértékét csökkenti. És valljuk be, ez nem is olyan nagy probléma.



A járvány miatti lezárások Európa-szerte kinyitották a börtönkapukat

Alapvetően két oka volt annak, hogy tavaly nyárra az európai börtönök nagy részében csökkent a fogvatartottak száma: az egyik az, hogy a járvány miatt sok embert szabadon bocsátottak, a másik pedig, hogy csökkent a bűnözés is. A legnagyobb mértékben Törökországban csökkent a rabok száma, de mindezek ellenére akadt olyan ország is, ahol tovább nőtt a bebörtönzöttek száma.


„Lehet, hogy nem tudunk háborút nyerni, de legalább ne veszítsük el” – mondta a félretájékoztatás ellen küzdő EP-s bizottság elnöke

Az Európai Parlament idén nyáron döntött úgy, hogy létrehozza az eddigi leghosszabb nevű bizottságát, amelyet így hívnak: „Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság”. A hosszú névnek hála azonban egyből meglehetősen sokat megtudunk a tevékenységéről. A további részletekért interjút készítettünk Raphaël Glucksmann-nal, a bizottság francia elnökével. Szavaiból egy olyan hibrid háború képe bontakozott ki, amelynek egyik fő terepe a sajtó, a célja pedig az, hogy emberi áldozatok nélkül keltsen az európai országokban félelmet és bizalmatlanságot, valamint kétkedést a fennálló demokratikus intézményekben.



Megint kiakadt a menekültekre és az ellenzékre a Fidesz

Két, a menekültügyet érintő állásfoglalást fogadott el nagy többséggel az Európai Parlament. Az egyik az úgynevezett dublini rendszer működésével, a másik pedig az illegális bevándorlók visszaküldésével kapcsolatos irányelvről szól. A szavazás után a Fidesz nekitámadt a DK-nak és a Momentumnak.



A Szájer-botrány tanulsága: a Fidesz immunrendszere leépült

A legrosszabbkor jött a Politico ítélete, mely szerint Orbán Viktor a kontinens negyedik legfontosabb szereplője – mondja egy diplomata, ez ugyanis elszántabbá tette az ellenfeleit. Kizárt, hogy ennek tudható be Szájer József bukása is, de ez is hatással lesz Orbán harcaira.


Keddig kapott ultimátumot a magyar és a lengyel kormány Brüsszeltől

Budapest és Varsó főpolgármestere együtt jelentette be, hogy az EU segítségét kérik a magyar és a lengyel kormány felelőtlen politizálása miatt. Közben Brüsszelből mindkét vétóval fenyegető kormány egyértelmű üzenetet kapott. Az uniós források elköltését pedig már Magyarország és Lengyelország nélkül tervezik.


257 év múlva tűnhet el a nemek közötti bérszakadék

A férfiak és a nők esélyei sok területen már megközelítik egymást, de a gazdasági életben még mindig kisebb részvételi esélyei vannak a nőknek, mint a férfiaknak. A világ összes országában életük során jóval többet keresnek a férfiak, ők uralják a cégek igazgatótanácsait és a politikai életet. Az elsődleges felmérések szerint a járvány miatt a nők még hátrányosabb helyzetbe kerülnek.


Sorra dőlnek meg a kormány jogi érvei európai szinten

Számos nagy jogi csatát folytat és folytatott az Európai Bíróság előtt a magyar kormány. Általában az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásai jutnak el peres szakaszba, de Magyarország az uniós intézmények döntéseit is megtámadja – ehhez természetesen joga van. Ezek az ügyek mind politikai természetűek és kivétel nélkül mindegyikben elbukott vagy vesztésre áll a magyar kormány.


Már a botrányos házibuli előtt romokban volt a Fidesz-alapító Szájer József brüsszeli karrierje

Szájer József lökhárító volt a Fidesz és az Európai Néppárt közt – ezért a hétvégén ismertté vált lemondásának okát először a politikában keresték a brüsszeli döntéshozók. Logikusnak tűnt, hogy Orbán Viktor harcai felemésztették a kormánypárt első számú európai politikusát. Szájer is engedte, hogy ez legyen a látszat. Mint kiderült, nem a jó ízlés támadt fel benne, csak a testi vágy.




700 ezer hajléktalan van az EU-ban - rohamosan nő a számuk

Egy évtized alatt hetven százalékkal nőtt az Európai Unióban a hajléktalanok száma, most több mint 700 ezer embernek kell nap mint nap szembe néznie azzal, hogy nincs tető a feje felett. Az Európai Parlament azt a cél tűzte ki, hogy 2030-ig számolja fel az EU a hajléktalanságot.





Mindenki rosszul jár az EU-ban azzal, amit Orbánék csinálnak – de a térkövek maradnak

A magyar és a lengyel kormány vétójával előidézett exlex állapot a kompromisszumokon alapuló európai politika bukását jelenti – eddig. Mert a történetnek természetesen nincs vége, kívülállóként csak azt találgatjuk, hogy a résztvevők közül ki látott előre eddig, illetve mennyiben módosultak menet közben a stratégiák. És az (alag)útnak messze nem látjuk a végét.