szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?

Még a leginkább optimisták és Biden-rajongók sem gondolják azt, hogy az idő kerekét vissza lehet forgatni, és minden olyan lesz az EU és az USA kapcsolatrendszerében, mind Donald Trump hivatalba lépése előtt volt. Az elmúlt években a világban bekövetkezett változásokra reagált az európai politika is, ennyi idő elég volt arra, hogy olyan prioritásokat tűzzön ki maga elé, ami az USA-tól való függés mértékét csökkenti. És valljuk be, ez nem is olyan nagy probléma.

Az elemzések szerint három fontos területre kell odafigyelni, amikor az új amerikai adminisztráció és az EU kapcsolatát értékeljük. Ezek a következők:

  • környezetvédelem,

  • védelempolitika,

  • kereskedelem.

Bár csak most lépett hivatalába Joe Biden, már arról lehet hallani, hogy a klímapolitika lesz/lehet az ő politikai öröksége. Az új elnök nem is titkolja elkötelezettségét, 2 ezer milliárd dollárt, azaz 1800 billió forintot ígér erre a területre. A Rasmussen Global nevű think-thank elemzése szerint a Covid–19-járvány után az USA gazdaságának megerősítéséhez jó eszköz lehet az Egyesült Államok fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentése és ezzel párhuzamosan új öko-munkahelyek teremtése. Biden előtt szabad a pálya, hiszen a szenátusban és a képviselőházban is demokrata többség lesz, ennyiben könnyebb a dolga, mint Obamának volt. Biden első intézkedései között említette, hogy visszatér a Párizsi Klímamegállapodáshoz – ez nagyon jó hír az EU számára is.

A NATO-ban rendkívül fagyos viszony alakult ki, miután Donald Trump kíméletlenül ostorozta az európai szövetségeseit (akiknek döntő része az EU-nak is a tagja), hogy a saját védelmük érdekében fizessenek több pénzt a kiadások fedezésére. Ennek hatására minden tagállam elkészítette saját tervét arra, hogy növeli védelmi kiadásait a GDP 2 százalékára 2024-ig, ami kétségkívül nagy előrelépés volt, a hangulat azonban nem sokat javult. Bidennel minden bizonnyal más lesz a helyzet, de arra is felhívják a figyelmet a szakértők, hogy az új amerikai adminisztrációnak is lesznek igényei. Ugyanis a védelmi kiadások nem fognak csökkenni, mert Joe Biden több pénzt szeretne költeni az orosz fenyegetés elhárítására, az “elrettentés és megelőzés” politikájára. Ezzel párhuzamosan viszont az EU is beleerősített, a védelempolitika nagyobb figyelmet kapott, mintegy okulva a trumpi leckéből. A kapcsolatok javításának látványos része lesz, amikor első ízben Brüsszelbe, a NATO-csúcsra látogat valószínűleg nyáron az új amerikai elnök – ezt a katonai szövetség európai főhadiszállásán kész tényként kezelik. Sőt, az európai vezetők azt szeretnék, ha egyúttal USA–EU-csúcstalálkozót is tudnának tartani.

Nagy kérdés, hogy a négy éve félbemaradt szabadkereskedelmi tárgyalások folytatódnak-e. Barack Obamának nem volt ideje befejezni, Trumpnak pedig esze ágában sem volt folytatni. Sőt, kereskedelmi háború és büntetővámok kiszabása következett mindkét oldalról, ezeknek a visszaépítése minden bizonnyal nem megy majd egyik napról a másikra. Különösen úgy, hogy egyes francia és német termékekre alig néhány napja lépett életbe a vámtarifa.

Az Európai Unió egy új szövetséget kínál a Biden-vezette USA-nak – ezt jelentette be az Európai Parlament plenáris ülésén Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Ez a brüsszeli keresztségben a következő hangzatos nevet kapta: “Erősebb Európa, erősebb USA – egy jobb világért”-paktum. A megállapodás tervezetének öt eleme van:

  • multilaterális együttműködés,

  • koronavírus elleni küzdelem,

  • együttműködés a klímavédelem terén,

  • a gazdaság újraindítása, az igazságos kereskedelem és digitális átállás jegyében,

  • az erők egyesítése a biztonságpolitika területén a béke védelmében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Egyesült Államok kapcsán meglepően sokat beszélt a techcégek “túlhatalmáról”. Von der Leyen azt mondta, hogy az óriási internetcégek hatalmát korlátozni kell, mert az új technológiák nem vezethetnek oda, hogy mások döntsék el, hogyan éljük életünket. Felidézte, hogy a Bizottság egy digitális piaci intézkedéscsomagot nyújtott be azzal a céllal, hogy ami a fizikai világban illegális, annak az online térben annak kell lennie.

Az elnök szerint elfogadhatatlan, hogy láthatatlan és érthetetlen algoritmusok döntsenek helyettünk.

Trump fiókjának felfüggesztése mérföldkő volt, azonban ezt előre lefektetett szabályok alapján kell megtenni, ez nem lehet egy magáncég önkéntes döntése valahol a Szilícium-völgyben

– érvelt Von der Leyen, aki javaslatot tett egy közös USA–EU technológiai tanács létrehozására, hogy együttesen lehessen szabályzókat kitalálni a digitális architechtúrára.

Az európai várakozások szerint az USA visszatér a multilaterális világba, azt követően, hogy Donald Trump jobban szerette kétoldalú kapcsolatok keretében rendezni az ügyeket, s ez jó alkalom volt szövetségesi rendszerek megbontására is. Európában azt remélik, hogy ismét találkoznak a tárgyalóasztalnál az amerikai delegációval a következő területeken:

  • a már említett párizsi klímamegállapodás, valamint

  • az iráni atomegyezmény ügyében, illetve

  • a Világkereskedelmi Szervezet (WTO),

  • az Egészségügyi Világszervezet (WHO)

  • és a szintén említett NATO esetében.

Az európai parlamenti vitából nem hiányoztak az érzelmek sem. A néppárti Esteban González Pons azt mondta, hogy

Trump csak egy lap lesz a történelemkönyvekben, de a trumpizmus itt marad: amerikai elnök soha nem tett még ekkora kárt ilyen rövid idő alatt.

Ciaran Cuffe ír zöldpárti politikus szerint pedig

A remény visszatért, a sötét órákban ezt a hajnalt vártuk.

Felmerült még egy fontos és gyakorlati kérdés: 30 millió európai (Ciprus, Románia és Bulgária polgárai) még mindig csak vízummal utazhat az USA-ba – az EU lépéseket tesz a kölcsönösség elérésére.

Cseh Katalin, a Momentum politikusa pedig arra hívta fel a figyelmet tengeren innen és túl, hogy a korrupció adja az erejét az autokratáknak, ezért egy globális demokrácia-csúcsra van szükség.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Az ország szép lassan elmerül a vakcinairigységben – és ezzel nincs is semmi baj

Az ország szép lassan elmerül a vakcinairigységben – és ezzel nincs is semmi baj

És akkor egy Boeing 727-es tűnt fel a körforgalomban – videó

És akkor egy Boeing 727-es tűnt fel a körforgalomban – videó

Német lap: Nem biztos, hogy a kínai vakcina kihúz minket a bajból

Német lap: Nem biztos, hogy a kínai vakcina kihúz minket a bajból