Az uniós állam- és kormányfők múlt héten csütörtökön abban maradtak, hogy felkérik a német soros elnökséget, dolgozzon ki megoldást a magyar–lengyel vétófenyegetés megoldására. Varsó és Budapest a jogállamisági feltételrendszer miatt jelenleg blokkolja az EU következő hétéves, 1000 milliárd eurós költségvetését és a 750 milliárd eurós újjáépítési alapot.

Tegnap Heiko Maas német külügyminiszter arról beszélt, hogy napokon belül megszületik a megegyezés a lengyelekkel és a magyarokkal és elhárulnak az akadályok. Részleteket azonban nem árult el. Ugyanezen a napon derült ki az is, hogy csütörtökön Orbán Viktor Budapesten találkozik lengyel kollégájával, Mateusz Morawieckivel.

Az Európai Parlamentben a decemberi uniós csúcsot előkészítő vitán azonban a nagy képviselőcsoportok megerősítették, eszük ágában sincs bármit is változtatni az általuk már elfogadott, a magyar és a lengyel kormány által pedig elutasított javaslaton. Ellenben azt javasolták: akinek gondja van bármilyen uniós jogszabállyal, forduljon az Európai Bírósághoz.

Az Európai Parlament plenáris ülésének rendszeresen napirendjén szerepel a következő állam- és kormányfői csúcstalálkozóra történő felkészülés, amennyiben a következő napokban, hetekben lehet ilyenre számítani. Ezeken a vitákon a csúcs legfontosabb napirendi pontjairól van szó. A soron következő legmagasabb szintű találkozó december 10-11-én lesz. A közel háromórás vitát teljes mértékében meghatározta a magyar–lengyel költségvetési blokkolás, és ismét Orbán Viktor volt a legtöbbet emlegetett politikus. Érintőlegesen azért szóba került a Brexit és a klímaváltozás is.

Érdekes módon a soros német elnökség nem képviseltette magát, pedig a képviselők érthetően kíváncsiak arra, hol tart a megegyezéskeresés. Heiko Mass német külügyminiszter ugyanis azt mondta a Reutersnek, hogy a tárgyalások utolsó, de nehéz szakaszában vannak, viszont napokon belül sikerül majd megegyezni a két blokkoló kormánnyal.

Új remény: az Európai Bíróság

Ott volt viszont Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki azt mondta, hogy nem szabad megengedni, hogy több millió európai kétségek között maradjon. Hozzátette, azokért is cselekedni kell, akik féltik az állásukat Lengyelországban és Magyarországon. És kijelentette: akinek egy új szabályozással problémája van, az az Európai Bíróság előtt keresheti az igazát.

Ugyanezt mondta Manfred Weber néppárti frakcióvezető, aki szerint a magyar–lengyel vétó felelőtlen. Úgy véli, nincs igaza Orbán Viktornak, amikor azt mondja, hogy a Lisszaboni szerződés nem teszi lehetővé a jogállamisági feltételek elfogadását. Így fogalmazott:

Menjetek el a bírósághoz, ott lehet ezeket tisztázni, így lehet eljárni az EU-ban, nem a vétóval.

Az előbbiek azért fontosak, mert ez az érv még nem hangzott el a viták során, ugyanakkor arra utal, hogy a magyar és a lengyel kormány követelését elutasítják, vagyis tárgyalni sem akarnak róla. Bármelyik tagállami kormánynak joga van egy-egy uniós jogi aktus jogszerűsége miatt, egyfajta alkotmányos normakontroll keretében az Európai Bírósághoz fordulni. Így tett például a magyar és a szlovák kormány, amikor az úgynevezett kvótaperben a kötelező menekültelosztást igyekeztek jogellenessé nyilváníttatni, de azt a pert elbukták.

Az EP álláspontja továbbra sem változik, ezt igazolja, hogy Iratxe Garcia Perez, a második legnagyobb frakció, a szociáldemokraták vezetője azt mondta:

Egyetlen vesszőt sem fogunk megváltoztatni a jogállamisági feltételrendszerben, ezt kérik tőlünk az európai választók, a magyar szakszervezetek, Varsó és Budapest főpolgármestere is.

Dacian Ciolos, az Európa Megújul képviselőcsoport nevében nevetségesnek nevezte az EU-t szovjet tipusú működéssel vádolni, különösen úgy, hogy valaki despotaként sorban áll azért, hogy az első vakcinát Putyintól kapja meg.

Széljobbos védőernyő

Ahogy lenni szokott, a populista szélsőjobb védte meg a magyar és a lengyel álláspontot. Az olasz Marco Zanni, az Identitás és Demokrácia frakcióvezetője szerint a vétó legitim, az a meglepő, hogy ezen bárki meglepődik.

Nem szabad a többség diktatúráját követni

– tette hozzá. Szintén ezt az álláspontot osztotta a konzervatív frakció és egyben a lengyel kormánypárt szónoka, a volt lengyel miniszterelnök, Beata Szydlo. Szerinte a többség olyan feltételekhez kötné az uniós forrásokat, amelyek nincsenek benne a szerződésekben, ezért nem lehet önkényesen rákényszeríteni a kisebbségre a többség akaratát.

A független képviselők nevében ezúttal Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő szólalt fel. Az egység fontosságára hívta fel a figyelmet, megemlítve, hogy ő konzervatívként például szociáldemokratákkal is együtt dolgozik.

Nem kérem, hogy végezzék el a munkát helyettünk Magyarországon, ezt majd mi megoldjuk

– utalt Gyöngyösi arra, hogy a költségvetéssel kapcsolatos vita európai szintéren zajlik. De nemcsak a magyar, hanem az olasz belpolitikát is megmozgatta ez a téma. Az egyik olasz képviselő arra kérdezett rá, hogyan támogathatják az Olasz Testvérek nevű párt tagjai azt az Orbán Viktort, aki most éppen az olaszoktól veszi el a forrásokat. Az érintett párt képviselője meglepő óvatossággal azt válaszolta egy későbbi felszólalásban, hogy “megoldást kell találni arra, hogy aki blokkolja a folyamatot, azt kimozdítsuk ebből”.

A Fidesz egyetért a Néppárttal

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő arról beszélt, hogy egyetért vezető néppárti politikusok megnyilakozásaival. Felidézte, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács volt elnöke, a Néppárt jelenlegi elnöke két éve azt mondta: “az uniós költségvetési források jogállamisági feltételektől való függővé tétele kockázatos lépés és rossz irányba mutat”. Tusk szerint Európának nem lenne jó ezt a két rendeletet összekeverni, illetve azokat a forrásokat, amelyeket a költségvetésben különböző feladatokhoz rendelünk, nem szabad tisztán politikai kritériumoknak alávetni. Hasonló elutasító mondatokat idézett Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság volt elnökétől és Manfred Webertől is. Végül kijelentette, hogy a Fidesz álláspontja nem változott.

Mi változatlanul kiállunk a politikai zsarolóeszközt elutasító eredeti néppárti álláspont mellett!

Cseh Katalin, a Momentum politikusa arról beszélt, hogy történelmi tervek megvalósításához adottak a lehetőségek, “megvannak a saját forrásaink, és megvan a jogállamisági feltétel”. Leszögezte, hogy a parlament egy lépést sem fordul vissza, mert “ez történelmi hiba és politikai gyengeség lenne”.

A vitában többen is javasolták, hogy az uniós alapszerződések szerinti úgynevezett megerősített együttműködés keretében kezeljék az újjáépítési alapot, amelyhez nem szükséges valamennyi tagállam támogatása. Ilyen rendszerben működik például a schengeni térség, vagy az Európai Ügyészség is.