szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?

Számos nagy jogi csatát folytat és folytatott az Európai Bíróság előtt a magyar kormány. Általában az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásai jutnak el peres szakaszba, de Magyarország az uniós intézmények döntéseit is megtámadja – ehhez természetesen joga van. Ezek az ügyek mind politikai természetűek és kivétel nélkül mindegyikben elbukott vagy vesztésre áll a magyar kormány.

Orbán Viktor és vezető fideszes politikusok rendre arra hivatkoznak – mint most a költségvetési vétó kapcsán –, hogy igazából ők állnak a jogszerűség oldalán és talaján, “lopakodó jogalkotásról”, az uniós intézmények hatásköri túlterjeszkedéséről és a tagállamok jogainak csorbításáról beszélnek. Szimbolikus jelentőségű ügyekben indultak eljárások az utóbbi években, aminek azért van jelentősége, mert a magyar kormány általában arra hivatkozik, hogy a kötelezettségszegési eljárások számát tekintve Magyarország a középmezőnyben van. Ami az eljárások számát tekintve igaz, viszont ez nem mond el semmit arról, hogy egy sokadrangú részletkérdéssel foglalkozó uniós irányelv átültetéséről, vagy pedig alapvető jogokat érintő ügyről van-e szó. Az elmúlt öt évben olyan ügyeket bukott el Magyarország, amelyre a politikáját építi, vagyis a rendszer jogszerűségéről mondott ítéletet az Európai Bíróság.

Szimbolikus ügyek

A menekültek görög és olasz táborokból történő kötelező áthelyezéséről szóló belügyminiszteri döntést formai okok miatt támadta meg a magyar kormány. Ez volt az az ügy, amely arról szólt, hogy Magyarországnak – a többi tagállamhoz hasonlóan – át kell-e helyeznie a túlzsúfolt táborokból menedékkérőket és le kell-e folytatni a menekültügyi eljárást. A magyar kvóta 1294 személy átvételéről szólt. Évekkel később a Bíróság kimondta, hogy a magyar (és szlovák) kereset alaptalan, tehát Magyarországnak teljesítenie kellett a rá rótt kötelezettséget – amit nem tett meg. Akkorra azonban már elfogytak azon menedékkérők, akik a rendelkezés hatálya alá estek. Így végül is megúszta a magyar kormány az áthelyezést, annak árán, hogy megszegte az uniós jogot. Ezt egy újabb eljárás végén az Európai Bíróság kimondta. Hasonlóan elbukott a kormány jogi csatája a többi fontos ügyben:

Magyarország ellen az Európai Parlamentben egyre több kritika fogalmazódott meg, míg végül 2017 tavaszán megszületett a döntés, hogy kezdeményezik azt az eljárást, amelynek végén javasolni tudják, hogy a tagállamok indítsák el a 7-es cikk szerinti eljárást. Ez egy bonyolult folyamat, amelynek végén a tagállamok ajánlásokat fogalmazhatnak meg, amelyek be nem tartása esetén kimondják a jogállamiság rendszerszintű sérelmét és ez szankciókat vonhat maga után. Például a szavazati jog felfüggesztését. Ez természetesen nem jelent kizárást, az EU-ból kizárni nem lehet senkit, onnan csak kilépni lehet.

A jelentés előadója a holland zöldpárti politikus, Judith Sargentini volt, a dokumentum az ő nevét viseli. Ahhoz, hogy a parlament a tagállamokhoz tudjon fordulni, kétharmados többséggel kellett elfogadni a jelentést. 2018. szeptember 12-én az állásfoglalást 448 igen szavazattal, 197 nem szavazat ellenében fogadták el, 48 jelen lévő európai parlamenti képviselő tartózkodása mellett.

Amennyiben a tartózkodásokat figyelembe vették volna annak megállapításakor, hogy elérték-e a leadott szavazatok kétharmadát, az előírt többség nem valósult volna meg. Éppen ez volt az, amibe a magyar kormány belekapaszkodott, és emiatt vitte perre az ügyet. A szavazás kapcsán egy politikai fordulópontra is fel kell hívni a figyelmet: az Európai Néppárt képviselőinek többsége nem állt ki a Fidesz mellett, vagy a jelentés elfogadására szavaztak, vagy pedig tartózkodtak. Enélkül nem lett volna meg a szükséges többség.

A Fidesz kezdettől fogva azt állította, hogy a szavazás eredményének kiszámítása nem volt jogszerű, ezért a döntés érvénytelen, következésképpen nem lehetett volna a tagállamok elé terjeszteni. Vagyis a jelenleg folyó 7-es cikk szerint eljárásnak nincs meg a jogi alapja, ezért be kell szüntetni. Ez a per azonban nem befolyásolta azt, hogy a tagállamok elkezdjenek vele foglalkozni és meghallgatásokat is tartottak, bár a folyamat újra és újra megreked.

A magyar érvek alaptalanok

Az Európai Bíróság főtanácsnoka, Michal Bobek csütörtökön publikált indítványában azt jelentette ki, hogy a magyar keresetet a bíróságnak el kell utasítania, a szavazatok megszámolása jogszabályoknak megfelelően történt, tehát az eljárást is le lehet folytatni. A főtanácsnok a magyar jogi érvelést tehát elutasította, négy fontos körülményre alapozva.

Michal Bobek megállapítja, hogy nyelvi szempontból a „tartózkodás” és a „leadott szavazat” fogalma kölcsönösen kizárja egymást. Míg ugyanis a tartózkodó személy azt kéri, hogy szavazatát se valamely javaslat mellett, se az ellen ne vegyék figyelembe, és azt kívánja, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna, a „leadott szavazat” fogalma arra utal, hogy valamely személy a javaslat melletti vagy az elleni szavazatával tevőlegesen kifejezte véleményét. Az Európai Parlament akkor érvényes szabályzatát áttanulmányozva a főtanácsnok arra jutott, hogy

a szavazásra bocsátott szöveg elfogadásának, illetve elutasításának megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő.

Ilyen módon egyértelműen kizárta a tartózkodó szavazatokat. A magyar fél lényeges érve volt, hogy az előbb említett “különleges többség”, a főtanácsnok azonban rámutatott arra, hogy ez egy emléleti lehetőség, mert a gyakorlat az, hogy eddig a Szerződések ilyen kivételt nem írtak elő.

Azt is olvashatjuk a véleményben, hogy az Európai Parlament hivatala másfél nappal a szavazás előtt minden képviselőt tájékoztatott a szavazatszámlálás módjáról, vagyis a tartózkodóknak tisztában kellett lenniük azzal, hogy a voksukat nem számítják majd. Azzal is érvelt a magyar kormány, hogy a parlament elnökének ki kellett volna kérni az alkotmányügyi bizottság véleményét a szavazásra vonatkozó szabályok értelmezése kapcsán. Mivel ez elmaradt, az elnök megsértette azon kötelezettségét, hogy eloszlassa a bizonytalanságot. Michal Bobek azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az EP eljárási szabályzata ilyen kötelezettséget nem ír elő.

A főtanácsnoki vélemény nem kötelezi az Európai Bíróságot, de az esetek túlnyomó többségében a véleményen megegyező ítélet szokott születni.

És hogy mi történt a Magyarországgal szemben indított eljárással? Miközben Orbán Viktor azt szeretné elérni – és ezt a tárgyalásokon be is veti –, hogy zárják le, az Európai Parlament Magyarország-jelentéstevője – Sargentini utódja ezen a poszton –, a francia Gwendoline Delbos-Corfield egy csütörtöki háttérbeszélgetésen azt mondta, a Tanácsnak tovább kellene lépnie és szavazásra kellene bocsátania az ajánlásokat nemcsak Magyarország, hanem Lengyelország esetében is, hiszen a lengyelek ellen is hasonló eljárás folyik. Legközelebb jövő héten tárgyalhatnának erről a témáról az uniós európaügyi miniszterek, a 7-es cikk szerint eljárást azonban a német elnökség nem tűzte napirendre.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Január 29-én dönthetnek a Szegedi Tudományegyetem átalakításáról

Január 29-én dönthetnek a Szegedi Tudományegyetem átalakításáról

És akkor az adómentesség lehet az új rezsicsökkentés

És akkor az adómentesség lehet az új rezsicsökkentés

Norvégiában vizsgálják, biztonságos-e a Pfizer vakcinája az idős, súlyos beteg emberek esetében

Norvégiában vizsgálják, biztonságos-e a Pfizer vakcinája az idős, súlyos beteg emberek esetében