Egy frissen megjelent tervezet alapján megváltoztatnák a THM-plafon kiszámításának módját. Egy korábbi jogszabályváltozás már előírta, hogy a THM-plafon értékébe a fedezetre kötött vagyonbiztosítás díját is bele kell számolni. Az új tervezet azt is megmondaná, hogy ezt hogyan kell megvalósítania a bankoknak.
Az emelkedő infláció alapvetően rossz a lakosságnak, ugyanakkor egyes befektetések kamatára jótékony hatása van. Az inflációkövető prémium állampapír éves kamata például már megközelítheti a 19 százalékot 2025-ben. Ehhez képest még mindig találni 10 százaléknál kedvezőbb kamat mellett jelzáloghitelt.
Az állampapírral elérhető hozam jelenleg jócskán meghaladhatja egy hitel kamatköltségét, ami miatt okos pénzügyi tervezéssel akár hitelből is be lehet fektetni. Egy ilyen pénzügyi manőver azonban rendszerint kockázatos, jócskán lehetnek benne spekulatív elemek. Ott van például annak a kockázata, hogy a hitelt nem tudjuk rendben törleszteni, emiatt pedig az egész konstrukció borul. A Bankmonitor szakértői szerint azonban ez a kockázat kiiktatható, ugyanis az állampapír hozama fedezheti a hitel havi költségeit, így a rendszer „önfenntartó” lehet. Természetesen a sikerhez elengedhetetlen a pénzügyi fegyelem, akiből ez teljességgel hiányzik, az inkább ne is vágjon bele a dologba.
A zöld hitel kiváló lehetőség az új építésű lakást vásárlók és az építkező számára, ám ez a támogatott finanszírozási forma a használt lakások áraira is hatással lesz. Mutatjuk, mi várható.
A Bankmonitor egyik olvasója tette fel a kérdést: "mi történik akkor, ha a fedezetül felajánlott (azaz jelzáloggal terhelt) ingatlan piaci értéke jelentősen csökken?" Ez a kérdés sokakat foglalkoztathat, különösen a jelenlegi magasnak mondható ingatlanárak mellett.
A legtöbb lakástámogatást meglévő és vállalt gyermekre egyaránt igénybe lehet venni. De ugyanannyit ér egy vállalt baba, mint egy meglévő gyermek? Ennek jártak utána a Bankmonitor szakértői.
Nagyon sokféle állami otthonteremtési támogatás létezik, a különböző kedvezményeket azonban eltérő feltételekkel lehet igényelni, ráadásul nem mindet lehet összekombinálni sem. Ezért nagyon fontos a körültekintő tájékozódás, hiszen több millió forint múlhat az okos döntésen.
Március 8-tól a kormány újabb szigorításokat léptetett életbe a járvány megfékezése érdekében. Ez jelentősen befolyásolja az elkövetkező két hétben az emberek életét: kevesebb bolt van nyitva, a szolgáltatások egy részét nem lehet igénybe venni. A Bankmonitor.hu szakértői összeszedték, hogy a szolgáltatások korlátozása milyen hatással lehet a banki ügyintézésre: vajon mindent el tudunk intézni ebben a két hétben?
Olcsók a lakáshitelek, de vannak már drágulásra utaló jelek: a bankok kamatköltségének tekinthető BIRS mutató - azt a kamatszintet mutatja, amelyen a bankok egymásnak adnának kölcsön - ugyanis jelentősen megemelkedett. A legnépszerűbb kölcsönhöz kapcsolódó 10 éves BIRS közel 2 éve nem állt magasan, mint jelenleg. De mi lesz a lakáshitelek törlesztőrészletével?
2021-től az új építésű lakások vásárlásának és építésének is visszaigényelhető az áfája. Már sok dolgot tudni lehet erről a támogatásról, ám van néhány olyan feltétel, ami sokakat meglephet. Éppen ezért a Bankmonitor szakértői összegyűjtöttek 5 buktatót, amire mindenkinek figyelnie kell, ha áfa-visszatérítést szeretne igényelni.
Az új konstrukció bevezetése miatt a legdrágább és legolcsóbb ajánlatok között a különbség csökkenhet, emellett az alacsonyabb jövedelműek várhatóan olcsóbban fognak tudni kölcsönhöz jutni. Ugyanakkor lesznek, akiknek nem lesz elérhető a fogyasztóbarát személyi hitel minősítés.
A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bővítése és a Babaváró hitel bevezetése komoly segítséget jelent a lakásvásárlás előtt álló családok számára. Az elmúlt évek drasztikus lakásár-emelkedése sok magyar szerint éppen ezeknek köszönhető, ezért akik pedig nem jogosultak a támogatásokra, azok számára ma már szinte lehetetlen lakást venni. A kérdést még érdekesebbé teszi az új, kamatmentes MNB lakáskölcsön tervezett bevezetése: a múltbeli adatok alapján lehet következtetni az új támogatás lakásárakra gyakorolt hatására is.
Egyre nagyobb a szakadék a bérek és a nyugdíjak között, ez pedig várhatóan a jövőben sem fog szűkülni. Éppen ezért mindenképpen érdemes félretenni nyugdíjas éveinkre, ha jelenlegi életszínvonalunkat legalább megközelítőleg szeretnénk időskorunkban is fenntartani. Sok magyarnak azonban ellenérzései vannak a nyugdíj-megtakarításokkal kapcsolatban, ezek egy része azonban indokolatlan. A Bankmonitor szakértői ezért összegyűjtötték az 5 leggyakoribb félreértést a konstrukcióval kapcsolatban.
A jegybank július 22-től 0,6 százalékra mérsékelte az alapkamatot. Ezen lépését az MNB már előre bejelentette, így az elemzőket nem érte váratlanul. Ugyanakkor a jegybank kommunikációjából arra lehet következtetni, hogy ezúttal a csökkenést a hosszú hozamoknál is mindenképpen érvényesíteni szeretnék: éppen ezért az egyik legizgalmasabb kérdés az, hogy mi fog történni a hosszú kamatperiódusú hitelek kondícióival, melyekre az előző kamatvágás csak minimális hatással volt.
Elékezett július közepe a felvételiző diákok szeme a ponthatárokra szegeződik. A szülők pedig idén is választás elé kerülnek: vásároljanak, vagy béreljenek lakást gyermeküknek az egyetemi évekre? A Bankmonitor.hu szakértői utánajártak, hogy mikor melyik megoldás lehet pénzügyileg a jó döntés.
A személyi kölcsönök teljes hiteldíjára (THM) és ezáltal természetesen a kamatára is hatással lehet a jegybank keddi kamatvágása, a THM-maximum értéke ugyanis az alapkamathoz van kötve. Ez azonban csak júliustól lesz érzékelhető, így sokan csalódhatnak, akik már most olcsóbban vennének fel személyi hitelt. De érdemes emiatt kivárni?
2019 közepén a lakáshitelek fele olyan változó kamatozású konstrukció volt, amelyek havi törlesztőit a bankok éven belül módosíthatják. Az ilyen hitelek kamata egy referenciamutatóhoz, jellemzően a 3 havi BUBOR hitelkamatlábhoz kötött, ezért ennek változása gyorsan beépülhet a havi törlesztőkbe is. Az elmúlt pár napban – a forintgyengülés közvetett hatásaként – a BUBOR 2016 óta nem látott szintre emelkedett, és jelenleg 0,39 százalékkal magasabb a 2019-es év átlagánál – hívja fel a figyelmet a Bankmonitor.
Januárban mindenkinek kellett kapnia a bankjától egy bankszámla-díjkimutatást, ami tételesen megmutatja, 2019 utolsó öt hónapjában mennyit költött bankolásra. Ez sokakat sokkolt, hiszen ekkor szembesültek azzal, mennyit fizettek a készpénzfelvételért, a bankkártya-használatért vagy éppen milyen költséggel járt hitelkeretük fenntartása. Egy konkrét példán keresztül végigvesszük egy átlagosnak számító ügyfél banki költségeit, majd megmutatjuk, miként tud évente akár több tízezer forintot megtakarítani.
A magasabb infláció, a nem várt mértékben gyengülő forint és a banki kamatköltségek enyhe emelkedése miatt a lakáshitelek kamata 0,2-0,4 százalékkal növekedhet az elkövetkező 1,5 hónapban. De mikor következhet ez be, és egy ilyen mértékű kamatemelkedés vajon milyen hatással lesz a havi törlesztőkre?
Sokat hallani arról, hogy drágák a magyar bankszámlák, költségesek a tranzakciók, miközben a hangyányi kamatok miatt a folyószámlán tartott pénz folyamatosan olvad. De mennyibe kerül most a bankolás? Milyen tételekből áll össze egy átlagos felhasználó számlaköltsége? Meglepő módon már most is van ingyenes bankszámla Magyarországon.