szerző:
Bankmonitor.hu / Argyelán József
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egyre nagyobb a szakadék a bérek és a nyugdíjak között, ez pedig várhatóan a jövőben sem fog szűkülni. Éppen ezért mindenképpen érdemes félretenni nyugdíjas éveinkre, ha jelenlegi életszínvonalunkat legalább megközelítőleg szeretnénk időskorunkban is fenntartani. Sok magyarnak azonban ellenérzései vannak a nyugdíj-megtakarításokkal kapcsolatban, ezek egy része azonban indokolatlan. A Bankmonitor szakértői ezért összegyűjtötték az 5 leggyakoribb félreértést a konstrukcióval kapcsolatban.

1. A nyugdíj-megtakarítások felhasználási lehetősége nagyon kötött, ezért jobban megéri valamilyen szabadon felhasználható konstrukciót választani helyette

Egy nyugdíj-megtakarítást valóban az időskori jövedelmünk kiegészítésére használhatjuk fel. Éppen ezért számos feltételt, elvárást kell teljesíteni – lehet minimális megtakarítási futamidő elvárás, de az is előfordulhat, hogy már csak nyugdíjasként juthatunk hozzá a teljes összeghez – annak érdekében, hogy a teljes megtakarítást megkapjuk.

Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy ezekhez a konstrukciókhoz állami támogatás is kapcsolódhat – ez jellemzően az adott évi befizetések 20 százalékának megfelelő adóvisszatérítést jelent – így évente akár 100-280 ezer forinttal is növekedhet megtakarításunk összege attól függően, hogy melyik megoldást választjuk. Jelenleg nehezen találni olyan rendszeres megtakarítást, amelyhez ilyen mértékű állami támogatás kapcsolódik, a nyugdíjkiegészítés pedig valóban egy fontos és releváns cél a jelenlegi gazdasági környezetben. Az viszont kétségtelen tény, hogy a támogatásokért cserébe számos speciális feltételt teljesítenünk kell.

2. Ráérünk még a nyugdíjas éveinkre gyűjteni

Egy fiatalnak számos célja lehet az életben – autót vásárolni, lakást venni, gyűjteni a gyerekeknek, spórolni idős korára… -, sokan ezeket sorban haladva próbálják meg elérni. Ezzel nincs is probléma, hiszen vélhetően hamarabb lesz szükség autóra, mint a nyugdíjunk kiegészítésére.

Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy jóval magasabb havi részletet kellene bevállalnunk egy értelmezhető mértékű nyugdíjkiegészítés eléréséhez idősebben. Ez érthető, hiszen a megtakarítási idő jóval rövidebb, ráadásul kevesebb adóvisszatérítést is kapnánk, és a kezdő összegeken se érvényesülne olyan hosszú ideig a kamatos kamatozás elve.

©

Példaként nézzük meg, hogy mennyivel növelné a nyugdíjunkat az, ha havonta 20 ezer forintot tennénk félre. Az éves befizetés 20 százalékát – maximum 130 ezer forintot adóvisszatérítésként megkapnánk az államtól, emellett a kalkuláció során évi 6,5 százalékos hozammal számoltunk. Jól látható, hogy megéri korábban elkezdeni takarékoskodni, ugyanis jóval nagyobb mértékben fog növekedni a nyugdíjunk ugyanakkora havi befizetés mellett.

Ha 37 évig fizetünk be havi 20 ezer forintot, akkor a Bankmonitor nyugdíj-megtakarítás kalkulátora szerint várhatóan 123 ezer forinttal fog emelkedni a jövedelmünk idős korunkra, azonban ha csak 17 évig tettük félre ezt az összeget, akkor már csak 36 ezer forint plusz pénzt kapnánk. Ez természetesen részben a nagyobb befizetett összegnek is köszönhető, de jelentős a hatása a megnövekedő állami támogatásoknak és a hozamoknak is.

Érdemes – ha csak egy kisebb összeget is – már fiatalon, a többi célunk elérése előtt félretenni havonta idős korunkra.

3. A nyugdíj-megtakarításoknak mindig magasak a költségei

Vannak olyan nyugdíjcélú megtakarítások, amelyeknek a költségei relatív magasak, ugyanakkor igen olcsón is találhatunk ilyen célú befektetést, sőt adott esetben még spórolhatunk is, ha nyugdíjcélú megtakarítást választunk.

A nyugdíj-megtakarítási számlához (NYESZ) kapcsolódó díjakat a jogszabály rögzíti. Az éves díja az ott elhelyezett állománynak maximum az 1 százaléka lehet, de legalább 2 000 forint. Számos szolgáltató az 1 százaléknál lényegesen kedvezőbb díjat számol fel, ugyanakkor az évi 2 ezer forintos költséggel minimum számolnunk kell. Ugyanakkor a megbízások díján rengeteget spórolhatunk, ugyanis a befizetések első befektetése díjmentes kell, hogy legyen – az újra befektetésekért már felszámíthatja a szolgáltató a standard megbízási díjait -, így akár spórolhatunk is ezzel a megtakarítási típussal.

Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) és a nyugdíjbiztosítás esetében az elhelyezett pénzünket jellemzően egy profi csapat aktívan menedzseli, ezért azonban jellemzően magasabb díjat is kell fizetnünk. Ugyanakkor mindkét szolgáltatás elérhető már relatív kedvező költségek mellett: ÖNYP-k esetében évi 1 százalék alatti költségekkel is találkozhatunk, de a nyugdíjbiztosítások között is van olyan, amelyik évi 2 százaléknál alacsonyabb költséget kínál. Ebből a szempontból kiemelten fontos a megfelelő konstrukció kiválasztása, amelyben érdemes szakértő segítségét igénybe venni.

4. Nem dönthetünk arról, hogy konkrétan milyen megtakarításba kerüljön a pénzünk

Ez így nem igaz, a nyugdíj-megtakarítás típusától függően eltérő mértékben, de van beleszólásunk a megvásárolt értékpapírok típusába, összetételébe. A NYESZ esetében gyakorlatilag mi kezelhetjük a pénzünket, így eldönthetjük, hogy az adott pénzintézetnél elérhető megtakarítások közül melyekbe szeretnénk befektetni. Ebből a szempontból ez legszabadabb konstrukció.

Az ÖNYP-nél a legtöbb esetben meghatározhatjuk, hogy milyen portfólióba – a befektetések előre meghatározott csomagja, melynek összetételét a pénztár aktívan kezeli – szeretnénk a pénzünk elhelyezni. Ez pedig azt jelenti, hogy ha konkrét papírok közül nem is választhatunk, abba igenis beleszólhatunk, hogy milyen típusú megtakarításokba kerüljön a pénzünk, ezzel befolyásolva a konstrukció kockázatát is. (Nem mindegy ugyanis, hogy zömében állampapírokba, vagy részvényekbe fektető portfóliót választunk.)

A nyugdíjbiztosítások esetében – hasonlóan az ÖNYP-hez – választhatunk előre összeállított befektetési csomagok, portfóliók közül is. Ugyanakkor néhány egyedi befektetési alap is megjelenik a lehetőségek között, általában a befizetéseink ezekbe is bekerülhetnek egyedi döntésünk alapján.

5. Nem kaphatunk adóvisszatérítést, emiatt nem éri meg nekünk a nyugdíj-megtakarítás

A nyugdíj-megtakarításokhoz kapcsolódó adóvisszatérítéshez szükség van arra, hogy fizessünk személyi jövedelemadót (SZJA) az adott évben. Amennyiben nem fizetünk SZJA-t – mondjuk katások vagyunk -, akkor nem is kaphatjuk meg az adott évben a támogatást.

Ebben az esetben is érdemes félretenni nyugdíjas éveinkre – talán még fontosabb is a spórolás, hiszen ezeknél az adózási formáknál a várható jövedelmünk idős korban még nagyobb mértékben fog csökkenni -, erre a célra választhatunk bármilyen rendszeres, vagy eseti megtakarítást. Célszerű lehet azonban ekkor is kifejezetten nyugdíj-megtakarítást választani: nem tudhatjuk ugyanis, hogy a jövőben nem változik-e meg a munkakörünk, bevételünk. Amennyiben alkalmazotti státuszba kerülnénk, akkor már igénybe is vehetnénk az adóvisszatérítési támogatást.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Vádlott lett Fekete-Győr András a Kossuth téri tüntetés miatt

Vádlott lett Fekete-Győr András a Kossuth téri tüntetés miatt

Több Apple Watch-használó bánja, hogy frissítette a szoftvert watchOS 7-re

Több Apple Watch-használó bánja, hogy frissítette a szoftvert watchOS 7-re

„Megváltoztattuk a magyar vállalkozások működését”

„Megváltoztattuk a magyar vállalkozások működését”