Biztos, hogy most egyeseket kell szórni testnevelésből?

Sétálj, fuss, szaladj! Menj ki a lakásból a friss levegőre. Még szép az idő, használd ki. Csinálj egy képet a lakáson kívül. Tegyél meg 2500 lépést ma. Kerüld a többi embert, ha az utcán sétálsz! Ne felejtsd el dokumentálni, és visszaküldeni!

– írta be a Google Classroom megfelelő helyére egy általános iskolai testnevelőtanár a napi feladatot a diákjai számára. Ezen kívül az ötösért olyan kihívásra is buzdította a tanítványait, mint zoknigolyódobás fazékba (szintidő 1 perc – videón kell bizonyítani a teljesítményt), vagy birkózás apával/anyával.

Sok testnevelőtanár véli úgy, hogy a lényeg ebben a helyzetben az, hogy a gyerekek mozogjanak, játsszanak, és erre nem annyira a pontosan előírt feladatok a hatásosak, mint inkább a kedvcsináló ötletek. És főleg nem az osztályozás!

Hallani azért olyan példákat is, hogy ha valaki nem csinálja meg időre a feladatokat, nem bizonyítja, hogy lefutott valahány kilométert, megcsinált valahány fekvőtámaszt, esetleg négyüteműt, vagy csak nem vezeti pontosan a napi edzéstervet, egyest kap testnevelésből.

MTI / Bruzák Noémi

Bukfenc nyújtott lábbal a karanténban?

Nem túl lelkesen állt a távoktatáshoz egy Pest megyei agglomerációban található általános iskola tanára, aki a hetedikeseknek egyszerűen küldött egy YouTube-videót, és azt üzenete, hogy egy héten legalább háromszor az azon található gyakorlatokat végezzék el. Ellenőrzés semmilyen formában nem volt, így kérdés, hányan álltak neki a mintegy 12 perces, első ránézésre is ósdi felvétel gyakorlati megvalósításának.

De még ez a szerencse, mert a Talajtorna elemek címet viselő videón olyan, nem éppen karanténkompatibilis gyakorlatok vannak, mint több összetolt szőnyegen végrehajtott gurulóátfordulás előre, vagy ugyanez hátra, helyenként olyan kunsztokkal megspékelve, mint a nyújtott lábas verzió. Valószínűleg a tanárnak is felrémlett, ahogy valamelyik diákja keresztülbucskázik az 1,5 szobás lakáson, nyújtott lábbal lerúgva a veszélyeztetett korosztályba sorolt családtag szemüvegét, mert az instrukcióba odabiggyesztette: „attól függően gyakoroljátok az egyes elemeket, hogy mennyi hely áll rendelkezésre”.

Szintén nem igazán jó példa az ötödikes fővárosi Jázmin online testnevelés programja, amely szintén abból áll, hogy videókat kap a tanártól, illetve elméleti tanulnivalókat. Az édesanyja úgy véli, hogy énekből, rajzból, testnevelésből a tanárok azzal adminisztrálják magukat, hogy dolgozatokat kell írni és beadni. „Nálunk volt olyan dolgozat az olimpia történetéről, amelyben a felkészítő anyagban konkrét hiba volt, az első modernkori olimpiáról, rossz volt a helyszín, de hiába írtuk meg, hogy nem jó, és ezért a válaszok sem jók, még reakciót sem kaptunk rá. Hát így…” Ettől függetlenül – mint lapunknak elmondta a szülő – „nagyon nem szidjuk le őket, iszonyatos kínlódás meg kényszer ez a tanároknak is, alapvetően jóindulatot és segítőkészséget látok.”

MTI / Bruzák Noémi

Bizonyítékkényszer a tanároknak is

A videó + elmélet kombó nagyon gyakori a tantermen kívüli digitális munkarend testnevelés részénél. Az elmélet testnevelésórákba építésének az egyik oka valóban – és ezt több tanár is megerősítette lapunknak –, hogy úgy gondolják, dolgozatokkal és más adminisztrációval tudják bizonyítani a munkavégzésüket. Másrészt az offline a szokásos rendben levezényelhető órák helyett néha egyszerűbb is valami olyan önálló munkát kiadni, mint az egyik budapesti iskolában, ahol a gyerekeknek az volt a feladata, hogy rajzolják le a kézilabdapályát a vonalaival együtt, nevezzék is azokat meg, és írják oda a pálya méretét. (Mindezt fotózzák le, és a tavaszi szünetig küldjék vissza.)

Egy budai általános iskola és gimnázium tornatanára a gimnazistáknak minden órára keres egy magyar olimpiai, világbajnoki aranyérmet érő versenyről felvételt, ezekből a videókból állít össze kérdéssort nekik. Öt hibátlan tesztért jár az ötös. „Ezen kívül küldtem otthon végezhető YouTube-videókat, de ez csak ajánlás a részemről.” A felsősöknek szintén videókat küld, illetve nekik online testnevelés órát is tart – bemutatja és mondja is a feladatokat, „kicsit úgy, mint az aerobik, pilates stb. órákon”. Bizonyítékot viszont nem kér, hogy részt vett-e a gyerek ezeken.

Bizalmi kérdés

Nemcsak testnevelésből, hanem az összes tárgyból át kell gondolnia a pedagógusoknak az értékelés módjait, de talán itt a legnehezebb megtalálni a megfelelő formát. Bár év végén be kell írni valamilyen jegyet a bizonyítványokba, de van féléves osztályzata minden gyereknek, sőt március közepéig normál működésben értékeltek a pedagógusok minden tárgyból, így testnevelésből is, úgyhogy nem biztos, hogy a jelen körülmények között az a legfontosabb, hogy érdemjegyeket osszon a tanár.

Márpedig sokan videófelvételeket kérnek be, hogy így bizonyítsa a gyerekek, elvégezte-e a feladatot vagy sem. És ez alapján kerülnek osztályzatok a digitális naplóba.

MTI / Balogh Zoltán

Nem jogszabályellenes a videó

„Először azt a feladatot kaptuk, hogy készítsünk heti egyszer nyolcperces videót arról, ahogy valamilyen gyakorlatot csinálunk éppen, például kétlábon ugrálunk, helyben futunk vagy guggolunk. De pár nappal később jött egy újabb mail a tanártól, hogy sajnos, nem vette figyelembe az adatvédelmi szempontokat, ezért több ilyen nem lesz” – mondta a hvg.hu-nak Csenge, aki egy kifejezetten erősnek tartott pesti gimnázium 11.-es tanulója. Hogy utóbbi mégis mit jelent, azt pontosan nem tudják, egymás közt arra tippelnek, hogy valamelyik társuk levideózhatott valamit otthon a gyakorlat rögzítése közben, amit nem kellett volna, ezért az utólagos korrigálás.

Pedig szerinte a tornatanáruk kifejezetten rendes, és érezhetően tisztában van a valósággal, mert végül abban maradtak vele, hogy aki eddig is mozgott, az a kényszerű szünetben is fog, a többieket pedig nyilván nem most és ezzel fogja erre rávenni. Viszont úgy tűnik, valamit azért fel akart mutatni ő is, mint digitális tesioktatás, ezért kiadta nekik, hogy írjanak esszét a testmozgás fontosságáról és arról, ki hogyan motiválja magát az edzésre. „Én megírtam, de aztán kiderült, hogy ezt is csak a jelesért kell megcsinálni” – tette hozzá Csenge.

A videós bizonyíték valóban adatvédelmi aggályokat vethet fel, hiszen a rendszerre a villámként lecsapó távoktatás jogi és adatvédelmi feltételei nem kidolgozottak. Baltay Levente, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje korábban az Eduline-nak fejtette ki, a gyakorlatokról készített videók nem a legjobb választások a számonkérésre. Fontos lenne szerinte, hogy a diákok mondhassak nemet egy ilyen feladatra úgy, hogy közben ne érje őket semmilyen hátrány. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a napokban adott ki egy elég részletes állásfoglalást ezzel kapcsolatban, aminek a lényege, hogy „a digitális távoktatás keretében a köznevelési intézmények – a tárgykör részletes jogalkotó általi szabályozásáig kizárólag az adatvédelmi alapelveknek alárendelten – az ágazaton belüli etikai és egyéb szabályok betartása mellett kérhetik a diákoktól (illetve a szülői felügyeletet gyakorló személytől) fénykép és videófelvétel megküldését”.

Azaz nem jogszabályellenes videót (vagy esetleg okoseszközökkel dokumentált futás- vagy túrateljesítményt) bekérni bizonyítékképp. Inkább pedagógiai szempontból kérdéses, hogy a jelenlegi, mindenki számára új és szorongató helyzetben valóban az a legfontosabb-e, hogy minden diák így bizonyítsa a tanár által kirótt feladatok végrehajtását. Fontos lenne, hogy miközben a gép elé szögezzük a gyerekeket, valahogy mozgásra is bírjuk őket. De hogy azt egy videó „letornázásával” vagy kerti játékkal, túrázással, biciklizéssel, esetleg testvéri birkózással vagy zoknikosárlabdával érjük el, az már teljesen lényegtelen.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: