Biztos, hogy most egyeseket kell szórni testnevelésből?
A távoktatásra áttért iskolarendszer egyik legfurább feladata, hogy miközben a gép elé várja a gyerekeket, egyben mozgásra is kellene bírnia. Nem könnyű azonban a mindennapos testnevelést ilyen körülmények között elvárni a gyerekektől, pláne nem könnyű ellenőrizni és értékelni azt. A videós bizonyíték erre egyébként nem jogszerűtlen, csak nem biztos, hogy a legjobb módszer.
Sétálj, fuss, szaladj! Menj ki a lakásból a friss levegőre. Még szép az idő, használd ki. Csinálj egy képet a lakáson kívül. Tegyél meg 2500 lépést ma. Kerüld a többi embert, ha az utcán sétálsz! Ne felejtsd el dokumentálni, és visszaküldeni!
– írta be a Google Classroom megfelelő helyére egy általános iskolai testnevelőtanár a napi feladatot a diákjai számára. Ezen kívül az ötösért olyan kihívásra is buzdította a tanítványait, mint zoknigolyódobás fazékba (szintidő 1 perc – videón kell bizonyítani a teljesítményt), vagy birkózás apával/anyával.
Sok testnevelőtanár véli úgy, hogy a lényeg ebben a helyzetben az, hogy a gyerekek mozogjanak, játsszanak, és erre nem annyira a pontosan előírt feladatok a hatásosak, mint inkább a kedvcsináló ötletek. És főleg nem az osztályozás!
Hallani azért olyan példákat is, hogy ha valaki nem csinálja meg időre a feladatokat, nem bizonyítja, hogy lefutott valahány kilométert, megcsinált valahány fekvőtámaszt, esetleg négyüteműt, vagy csak nem vezeti pontosan a napi edzéstervet, egyest kap testnevelésből.
Bukfenc nyújtott lábbal a karanténban?
Nem túl lelkesen állt a távoktatáshoz egy Pest megyei agglomerációban található általános iskola tanára, aki a hetedikeseknek egyszerűen küldött egy YouTube-videót, és azt üzenete, hogy egy héten legalább háromszor az azon található gyakorlatokat végezzék el. Ellenőrzés semmilyen formában nem volt, így kérdés, hányan álltak neki a mintegy 12 perces, első ránézésre is ósdi felvétel gyakorlati megvalósításának.
De még ez a szerencse, mert a Talajtorna elemek címet viselő videón olyan, nem éppen karanténkompatibilis gyakorlatok vannak, mint több összetolt szőnyegen végrehajtott gurulóátfordulás előre, vagy ugyanez hátra, helyenként olyan kunsztokkal megspékelve, mint a nyújtott lábas verzió. Valószínűleg a tanárnak is felrémlett, ahogy valamelyik diákja keresztülbucskázik az 1,5 szobás lakáson, nyújtott lábbal lerúgva a veszélyeztetett korosztályba sorolt családtag szemüvegét, mert az instrukcióba odabiggyesztette: „attól függően gyakoroljátok az egyes elemeket, hogy mennyi hely áll rendelkezésre”.
Szintén nem igazán jó példa az ötödikes fővárosi Jázmin online testnevelés programja, amely szintén abból áll, hogy videókat kap a tanártól, illetve elméleti tanulnivalókat. Az édesanyja úgy véli, hogy énekből, rajzból, testnevelésből a tanárok azzal adminisztrálják magukat, hogy dolgozatokat kell írni és beadni. „Nálunk volt olyan dolgozat az olimpia történetéről, amelyben a felkészítő anyagban konkrét hiba volt, az első modernkori olimpiáról, rossz volt a helyszín, de hiába írtuk meg, hogy nem jó, és ezért a válaszok sem jók, még reakciót sem kaptunk rá. Hát így…” Ettől függetlenül – mint lapunknak elmondta a szülő – „nagyon nem szidjuk le őket, iszonyatos kínlódás meg kényszer ez a tanároknak is, alapvetően jóindulatot és segítőkészséget látok.”
Bizonyítékkényszer a tanároknak is
A videó + elmélet kombó nagyon gyakori a tantermen kívüli digitális munkarend testnevelés részénél. Az elmélet testnevelésórákba építésének az egyik oka valóban – és ezt több tanár is megerősítette lapunknak –, hogy úgy gondolják, dolgozatokkal és más adminisztrációval tudják bizonyítani a munkavégzésüket. Másrészt az offline a szokásos rendben levezényelhető órák helyett néha egyszerűbb is valami olyan önálló munkát kiadni, mint az egyik budapesti iskolában, ahol a gyerekeknek az volt a feladata, hogy rajzolják le a kézilabdapályát a vonalaival együtt, nevezzék is azokat meg, és írják oda a pálya méretét. (Mindezt fotózzák le, és a tavaszi szünetig küldjék vissza.)
Egy budai általános iskola és gimnázium tornatanára a gimnazistáknak minden órára keres egy magyar olimpiai, világbajnoki aranyérmet érő versenyről felvételt, ezekből a videókból állít össze kérdéssort nekik. Öt hibátlan tesztért jár az ötös. „Ezen kívül küldtem otthon végezhető YouTube-videókat, de ez csak ajánlás a részemről.” A felsősöknek szintén videókat küld, illetve nekik online testnevelés órát is tart – bemutatja és mondja is a feladatokat, „kicsit úgy, mint az aerobik, pilates stb. órákon”. Bizonyítékot viszont nem kér, hogy részt vett-e a gyerek ezeken.
Bizalmi kérdés
Nemcsak testnevelésből, hanem az összes tárgyból át kell gondolnia a pedagógusoknak az értékelés módjait, de talán itt a legnehezebb megtalálni a megfelelő formát. Bár év végén be kell írni valamilyen jegyet a bizonyítványokba, de van féléves osztályzata minden gyereknek, sőt március közepéig normál működésben értékeltek a pedagógusok minden tárgyból, így testnevelésből is, úgyhogy nem biztos, hogy a jelen körülmények között az a legfontosabb, hogy érdemjegyeket osszon a tanár.
Márpedig sokan videófelvételeket kérnek be, hogy így bizonyítsa a gyerekek, elvégezte-e a feladatot vagy sem. És ez alapján kerülnek osztályzatok a digitális naplóba.
Nem jogszabályellenes a videó
„Először azt a feladatot kaptuk, hogy készítsünk heti egyszer nyolcperces videót arról, ahogy valamilyen gyakorlatot csinálunk éppen, például kétlábon ugrálunk, helyben futunk vagy guggolunk. De pár nappal később jött egy újabb mail a tanártól, hogy sajnos, nem vette figyelembe az adatvédelmi szempontokat, ezért több ilyen nem lesz” – mondta a hvg.hu-nak Csenge, aki egy kifejezetten erősnek tartott pesti gimnázium 11.-es tanulója. Hogy utóbbi mégis mit jelent, azt pontosan nem tudják, egymás közt arra tippelnek, hogy valamelyik társuk levideózhatott valamit otthon a gyakorlat rögzítése közben, amit nem kellett volna, ezért az utólagos korrigálás.
Pedig szerinte a tornatanáruk kifejezetten rendes, és érezhetően tisztában van a valósággal, mert végül abban maradtak vele, hogy aki eddig is mozgott, az a kényszerű szünetben is fog, a többieket pedig nyilván nem most és ezzel fogja erre rávenni. Viszont úgy tűnik, valamit azért fel akart mutatni ő is, mint digitális tesioktatás, ezért kiadta nekik, hogy írjanak esszét a testmozgás fontosságáról és arról, ki hogyan motiválja magát az edzésre. „Én megírtam, de aztán kiderült, hogy ezt is csak a jelesért kell megcsinálni” – tette hozzá Csenge.
A videós bizonyíték valóban adatvédelmi aggályokat vethet fel, hiszen a rendszerre a villámként lecsapó távoktatás jogi és adatvédelmi feltételei nem kidolgozottak. Baltay Levente, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje korábban az Eduline-nak fejtette ki, a gyakorlatokról készített videók nem a legjobb választások a számonkérésre. Fontos lenne szerinte, hogy a diákok mondhassak nemet egy ilyen feladatra úgy, hogy közben ne érje őket semmilyen hátrány. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a napokban adott ki egy elég részletes állásfoglalást ezzel kapcsolatban, aminek a lényege, hogy „a digitális távoktatás keretében a köznevelési intézmények – a tárgykör részletes jogalkotó általi szabályozásáig kizárólag az adatvédelmi alapelveknek alárendelten – az ágazaton belüli etikai és egyéb szabályok betartása mellett kérhetik a diákoktól (illetve a szülői felügyeletet gyakorló személytől) fénykép és videófelvétel megküldését”.
Azaz nem jogszabályellenes videót (vagy esetleg okoseszközökkel dokumentált futás- vagy túrateljesítményt) bekérni bizonyítékképp. Inkább pedagógiai szempontból kérdéses, hogy a jelenlegi, mindenki számára új és szorongató helyzetben valóban az a legfontosabb-e, hogy minden diák így bizonyítsa a tanár által kirótt feladatok végrehajtását. Fontos lenne, hogy miközben a gép elé szögezzük a gyerekeket, valahogy mozgásra is bírjuk őket. De hogy azt egy videó „letornázásával” vagy kerti játékkal, túrázással, biciklizéssel, esetleg testvéri birkózással vagy zoknikosárlabdával érjük el, az már teljesen lényegtelen.
Testnevelés óra az egyetemen |
A felsőoktatás is áttért távoktatásra, így a felsőoktatásban is online módba kapcsolta a testnevelés is. A PTE Sporttudományi és Testnevelési Intézet vezetője, Wilhelm Márta szerint működőképes a távoktatás rendszer náluk is, bár nem képes pótolni a személyes jelenlétet egy csoportban. „Úgy látom azonban, hogy a hallgatói jelenlét intenzívebb, gyakrabban kérdeznek. Sokkal több órára készülést kíván mind az oktatótól, mind a hallgatótól. A szokásos előadási rendszer mellett szükséges a folyamatos feladat kiadás, megoldás, adatgyűjtés. Úgy látom, ezt a hallgatók szívesen teszik, az a kérdés, hogy majd a számonkérésnél mennyire fognak emlékezni az adatokra. További előnye a rendszernek, hogy a gyűjtött adatok, anyagok mindenki rendelkezésére állnak, így létrejön egy közös adat- és tudásbázis, amely mindenki számára egyformán hozzáférhető. Jól követhető, hogy a hallgató mikor foglalkozott az anyaggal, mikor töltötte fel a házi feladatait, s a leírt anyag minősége sem vitatható.” Nagy kérdés azonban, hogy hogyan lehet majd lebonyolítani ezen a területen a vizsgáztatást.
|
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Viharos gyorsasággal álltak fel a digitális operatív törzsek az iskolákban
A legtöbb helyen izgalmas kihívásként tekintenek a tanárok a közoktatás digitális térbe helyezésére, napok óta az innovációs lehetőségeken gondolkodnak a tantestületek. Mindenképp egy nagy oktatási és szociális kísérletről van szó, aminek azért megvannak a veszélyei is: a leszakadó rétegek hátrányai várhatóan még inkább nőnek.
Digitális oktatás: a családi otthonok gyarmatosítása
HIÁNYOZTOK – jelenik meg az üzenet üresen kongó iskolák ablakában, miközben a valóságban egyenesen a családok nappalijába költöztünk. Hogyan lesz a virtuális jelenlét, a virtuális kapcsolattartás élhető és megerősítő minden érintett számára? Röviden úgy, ha megtanulunk egy kicsit gondolkodni egymás fejével, érezni egymás szívével. Pont, mint a valós kontaktuson alapuló kapcsolatban. Vélemény.
