Balla István
Balla István
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Volt olyan évfolyam, amelynek egyszerűen eltörölték az érettségijét. Volt olyan, amelyik nem kapott osztályzatot a vizsgára és csak két kötelező tárgyat írtak neki elő. Olyan is volt, amelyiknek az év végi matekjegye került be az érettségi bizonyítványába. Az atipikus érettségik 2020-ban új elemmel gazdagodnak: ezúttal nem csalás, nem politika, hanem a vírus ír történelmet. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár bejelentése szerint csak írásbeli tesztek lennének, a kormány jövő héten dönt.

Koronavírus-világjárvány
Már meghaladja az ötmilliót a koronavírussal megfertőzöttek száma a világon, és több mint háromszázezren vesztették életüket a betegség miatt, a járvány gazdasági hatásai pedig felbecsülhetetlenek. A járvány terjedése már több országban lassul, több helyen elkezdték enyhíteni a korlátozásokat, Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartson velünk, olvassa cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

Magyarországon 1851-től létezik érettségi, akkor jelent meg az a rendelet, amely szerint a gimnáziumi érettségit írásban „anyai vagy oktatási nyelvből” és latinból, szóbelin ugyanezen tárgyak mellett hittanból, egy másik nyelvből, görögből, földrajzból és történelemből, valamint természettanból kell rendezni. A konkrét érettségi tételeket ekkor az iskolák igazgatói terjesztették fel az érettségi elnököknek.

A középiskolát lezáró vizsga bevezetésének megítélése egyáltalán nem volt egységes, komoly viták voltak róla. Sokan egyszerűen az erőszakos osztrákosítást látták ebben is (ne feledjük, két évvel a szabadságharc leverése után vagyunk!), illetve az iskolai autonómia megnyírbálását, de például Széchenyi István így írt 1857-ben:

A legszigorúbb és legigazságosabb vizsgák sem mérhetik valódilag valakinek igazi tudását, még kevésbé hasznavehetőségét. Jó emlékezet, jó beszélőke, egy kis lélekjelenlét és magamutogató szemtelenség – és az ily növendék biztos, hogy kitűnően fog vizsgázni. Az azonban kinek fő lelki tulajdona a higgadt ítélőtehetség, és aki ugyan mélyen, de lassan gondolkozik, az le fog maradni mindezekben a vizsgákban.

Az Organisations-Entwurf nevű érettségi rendelet azonban maradt, sőt 1884-ben már egységesítették és központilag szabályozták a gimnáziumok és reáliskolák érettségi rendjét. Innentől öt szóbeli érettségi tantárgyat határoztak meg: magyar, latin, magyar történelem, matematika, fizika. (Reáliskolákban a latin helyett német.) Négyfokozatú értékelési rendszert alkalmaztak: jeles, jó, elégséges, elégtelen. 1895-ig csak a fiúk érettségizhettek, onnantól már lányok is.

Állandósult rendszer

Így indult Magyarországon a matúra-rendszer, és tulajdonképpen nagyon sokáig viszonylag állandósult is, a múlt század közepéig például csak kisebb módosítások voltak ezzel kapcsolatban.

Kivételt képez ez alól egy különleges évfolyam, az 1919-ben végzősöké. Nekik egyszerűen nem kellett maturálniuk.  A Tanácsköztársaság ugyanis felfüggesztette a vizsgát, mert azt az uralkodó osztály műveltségi monopóliumának tartották.

Szintén egy különlegesség a magyar érettségik történetében, hogy 1948-ban a kommunisták gyorsan ki akarták nevelni a hozzájuk hű értelmiségi rétegeket, ezért bevezettek egy gyorstalpalót, a kezdetben egy-, majd kétéves szakérettségis tanfolyamokat a munkás- és parasztfiatalok számára. Ezek 1955-ig folyamatosan működtek is és hét év alatt mintegy 15–20 ezer ilyen fiatalt juttattattak be a felsőoktatási intézményekbe.

©

Érettségi: lezár és elindít

De ezek csak extrém kivételek. Az érettségi szerepe 150 éve nagyjából ugyanaz: egyrészt lezárja a középiskolai tanulmányokat, másrészt belépőt vagy legalábbis szükséges feltételt jelent a felsőoktatásba. És van még egy szimbolikus szerepe is: mint azt az elnevezése is mutatja, egyfajta általános érettség, a „felnőtté válás aktusa” társul hozzá.

Ez a múlt században még valóban így is volt, ma már nem jelenti valódi értelemben a „felnőtté válást”, hiszen egyre tovább nyúlik a „szociális-kulturális pubertás” kora, egyre tovább függünk a szüleinktől, egyre több évet töltünk a különböző szintű iskolákban. Az „érettség” ma már kevéssé köthető a gimnáziumi záróvizsga időpontjához, ám mégis megmaradt ez a fajta jelentése is. Míg korábban, a múlt század első felében és az azt megelőző időben valóban 17-18 éves korban vált önállóvá egy fiatal, manapság az önálló felnőtti lét megalapozása a 23-28 éves korra tolódik. Eközben ráadásul a biológiai érés egyre korábbi időpontban következik be.

Az intelligenciavizsgálatok azt mutatják, hogy az érettségi idején az általános, széles körű tudást tekintve egy bizonyos csúcson vannak a maturálók. Ezután az univerzálisan alapos tudás – amikor a középiskola következtében mindenről tudunk valamit – eltűnik, viszont azt a szakirányokban elmélyült tudás váltja fel.

©

Állandó vitatéma

A múlt században leginkább arról szóltak az érettségi körüli viták, hogy az mennyire legyen hangsúlyos a felvételiben és esetleg arról, mennyire terhelhető le egy végzős középiskolás, illetve milyen legyen a lexikális ismertek aránya a vizsgákon.

Az ötvenes években bevezették az egyetemi felvételi vizsgát, amelynek eredményeképp az érettségi egyre inkább csak a középiskolai tanulmányok záróvizsgájává vált. Ezzel az évek során egyre jelentéktelenebbé és formálisabbá vált az érettségi, ugyanis a felvételi vizsga jelentette a továbbhaladási kaput. A 2005-ös kétszintű érettségivel az inga visszamozdult, eltörölte a felvételit, és azóta elvileg kizárólag a középiskolás jegyek és az érettségi eredmények határozzák meg a felvételi esélyeket.

Ezek a témák határozták meg a 70-es évek érettségi-vitáit is, amikor párthatározat is volt arról, hogy könnyíteni kell az egész oktatási rendszerben a követelményeket. A KISZ akkori lapjában, a Magyar Ifjúságban Fülöp Károly az Oktatási Minisztérium osztályvezető-helyettes erősítette meg, hogy szeretnék csökkenteni az érettségin is a tanulók túlterhelését, illetve közelíteni a felvételi és az érettségi követelményeket. Fehérvári Gyula, az ELTE Ságvári Endre gyakorló iskolájának igazgatója pedig arról fejtette ki ugyanott a véleményét, hogy „nem szükségszerű, hogy az érettségi olyan nehéz legyen, mint az régen szokásos volt. A minisztérium eddigi rendelkezései is mindig arra ösztönöztek, hogy szűnjék meg az érettségi hajsza.” Az egyes tárgyakban foglalt konkrét lexikális anyagok ismételt visszakérdezése helyett szerinte összefoglalóbb, áttekintőbb jellegre kellene törekedni. „Arra, hogy az általános tájékozottság, a tájékozódó képesség — egyáltalán az értelmi képességek fejlettsége, látásmódja — tükröződjék ebben a vizsgában.” Persze nem hagyhatta ki az akkori ideológiai megközelítéseket sem:

Azt is meg lehetne fontolni, hogy valamiképpen összetettebben, komplexebben történjen a vizsgáztatás. Hogy kiderüljön a tanuló ideológiai, társadalmi, politikai ismereteinek jellemzője, az, hogy a 18 éves fiatalember menynyire felkészült a szocialista közéletre.

©

Újabb különleges évfolyam

A vita – vagy inkább a párthatározatok - nyomán hozott intézkedéseknek néhány évig örülhettek a vizsgázók. 1974-ben megszűnt az érettségin az osztályozás – az ötfokú skálát háromfokozatú váltotta fel (dicsérettel megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) –, az egyetemi és főiskolai felvétel követelményeiből törölték az érettségi eredményét, és összesen két kötelező vizsgát írtak elő: a magyart és a matematikát.

Azaz, nagyjából az 1956-ban született korosztály nem tudja megmondani hányast kapott az érettségin, csak azt, hogy megfelelt vagy sem a vizsgán. (Ez egyébként sokáig problémát is okozott a felvételi pontszámításnál, de ha most, így hatvan fölött akarna valaki egyetemre menni, még mindig külön átszámítási rendszerrel kellene élni vele kapcsolatban.) Sőt, ez a korosztály történelemből például semmilyen érettségi papírt nem tud felmutatni – ugyanis nem kellett ebből a tárgyból vizsgáznia. Ezt a fennálló hatalom az érettségi funkciójának megváltozásával, és a tanulói túlterhelés csökkentésének szándékával indokolta. Kaposi József a doktori értekezésében azonban arra is utal, hogy súlytalanítani akarták a történelem tantárgy helyzetét, hiszen benne láthatta a hatalom azt az „ellenséget”, amely rossz irányba neveli az ifjúságot.

A reform azonban rövid életű volt, mindössze egy tanévre maradt érvényben a háromfokozatú skála, onnantól megint jöttek a megszokott érdemjegyek. A kötelező történelemérettségi eltörlése is csak időleges intézkedéssé vált. 1979-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium „Az érettségi és az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák korszerűsítésének tervei” címmel adta közre javaslatát. Újra öt kötelező vizsgatárgyat írt elő, kialakította a közös felvételi írásbeli vizsgák rendszerét, továbbá a felvételi pontszámstruktúrát (60 középiskolai, hozott és 60 felvételi, szerezhető pont), a tantárgyközpontú felvételi vizsgát, és újra bevezette a kötelező történelemérettségit. Ez a rendszer gyakorlatilag egészen 2005-ig, a kétszintű érettségi bevezetéséig „tartotta magát”.

©

Botrányokkal sújtott évfolyamok

A kommunisták ötletei (az érettségi teljes eltörlése és a kötelező tárgyak kettőre csökkentése, illetve az érettségi gyorstalpalók) tehát erősen befolyásolták néhány évfolyam záróvizsgáit. Voltak azonban olyan évek is, amelynek érettségizői nem ideológia, hanem csalások, botrányok, lebonyolítási bakik miatt számítanak atipikus vizsgázóknak.

A két legismertebb eset 1989-ban és 2005-ben volt. 1989-ben – mint azt Török Ferenc Moszkva tér című filmjéből is ismerjük – napokkal a május 15-ével kezdődő írásbelik előtt kiszivárgott a matematika érettségin megoldandó kilenc feladat sorszáma. (Akkoriban a matektételek a híres-hírhedt Zöld könyv, a matematika feladatgyűjtemény feladatai közül tartalmazott kilencet, és ennek a sorszámát adták meg – a szerk.) Sőt, a magyar érettségi tételek témái és még néhány tárgy kérdései szintén idő előtt ismertté váltak. Mindez úgy derült ki, hogy több diák is feltűnő gyorsasággal készült el a dolgozatával.

A botrány után úgy döntött a szakminisztérium, hogy egyetlen diák matematika dolgozatát sem értékelik, hanem érvénytelenítik azokat, a vizsgát azonban senkinek nem kellett újra írnia, helyette az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matematika osztályzat került. A döntést a nyilvánosság előtt május 16-án este maga Glatz Ferenc akkori közoktatásügyi miniszter jelentette be. A rendőrségi nyomozás szerint az Országos Pedagógiai Intézetben a kiválasztott tételek sorszámát áttetsző borítékokba tették, „ily módon lehetővé vált, hogy illetéktelen személyek is megismerjék a tételeket”. Ezután megszigorították az érettségik lebonyolítását, ennek ellenére már a következő évben is idő előtt ismertté váltak egyes jól értesültek előtt a magyar tételek.

Majdnem az oktatási miniszter székébe került a kétszintű érettségi 2005-ös debütálása, és ezúttal a diákok sem „jártak jól” a botránnyal. Jóval a vizsgák előtt felkerültek az internetre a magyar, a történelem és a matematika érettségi feladatok. A matematika tételsort a vizsga előtti estén a Magyar Televízióban, élő adásban nyújtotta át a miniszternek Krizsó Szilvia műsorvezető. A diákok 30-50 ezer forintért meg is vásárolhatták a teljes tesztet. Végül a matekteszteket újra kellett írniuk a maturálóknak, történelemből pedig gyorsan összeállítottak egy új tételsort. A kinyomtatott feladatlapokat egyébként egy olyan raktárban őrizték, amelynek címét bárki megtalálhatta a Közbeszerzési Értesítőben.

Volt még néhány olyan baki, ami befolyásolhatta az érettségik tisztaságát, de ezek súlya és következménye nem hasonlítható a korábbiakéhoz (ezekről itt írtunk).

Legutóbb tavaly jegyezhettünk fel csalást az érettségi kapcsán. A nyomdából csempészte ki egy férfi a magyar, valamint a matematika érettségi feladatsorok egy-egy részét, továbbá a teljes történelem-feladatsor egy példányát. Azokat a végzős ismerősei részére juttatta el a rokonságán keresztül, de végül az interneten elég széles kör megismerhette a történelem esszékérdéseit. A férfi ellen jelenleg is folyik a per, akár egy év börtönt is kaphat. A diákoknak nem kellett újraírni a teszteket. Tavaly még a Szinyei Gimnázium esti tagozatosainak szóbeli vizsgáján is volt kisebb botrány.

2020 érettségi időszaka mindenképp történelmet ír. Ezúttal nem az aktuális hatalom, és remélhetően nem is a csalók, vagy kormányzati bakik miatt, hanem a koronavírus-járvány miatt lesz különleges. Az Operatív Törzs egyelőre azt javasolja a kormánynak, hogy a szóbeliket töröljék el, csak írásbeli vizsgákat írjanak a végzősök (egy teremben maximum 10 tanuló). Döntés a jövő héten várható.

Érettségi 2020 – Mi a helyzet máshol?

Anglia:

Elmarad az érettségi. A végzős diákok érettségi eredményeit a tanárok értékelése, az osztálytársakhoz mért teljesítmény és a korábbi években elért eredmények fogják meghatározni.

Franciaország:
Az érettségi vizsgák elmaradnak. Helyette a diákokat az eddigi jegyeik alapján értékelik majd, ezek közé azonban nem tartoznak majd bele a járvány miatt kialakult távoktatásban szerzett jegyek.

Hollandia:
Eltörölték a május 7-én esedékes központi érettségi vizsgákat. A végzősök egyes tantárgyakban szerzett év végi jegyét fogadják el az érettségi eredményeként.

Németország:
Húsvét utánra várható a döntés. Yvonne Gebauer, a német Nordrhein-Westfalen tartomány iskolai minisztere ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy elmaradnak az érettségi vizsgák, ha nem tudják megvalósítani az árpilis 20-ára tervezett iskolaindítást. Egyelőre elképzelhetőnek tartják például a meglévő osztályzatok beszámítását érettségi jegyként.

Ausztria:
Ausztriában jelen állás szerint május 25. az érettségi kezdődátuma. Csak a főtantárgyakban és egy élő idegen nyelvből lesz írásbeli, a szóbelik elmaradnak vagy a diák külön kérésére tartják meg. A végleges menetrend Húsvét után várható.

Szlovákia:
Nem lesznek írásbeli érettségi vizsgák. A szóbeli érettségikről nincs döntés, de az oktatási tárca azzal számol, hogy azokat is szeptemberre kell halasztani.

Csehország:
Amennyiben az iskolák június elsejéig megnyílnak, akkor a középiskolai érettségi vizsgákra a nyitástól számított három hét múlva kerül sor, korlátozott tantárgyszámban. Ha az iskolák később nyílnak meg, akkor az érettségik elmaradnak, és diákok az utolsó három félév jegyeinek az átlagát kapják érettségi bizonyítványukon.

Olaszország:
Ha az iskolákat május 18-ig nem tudják újra nyitni, az érettségi vizsga időpontját módosítják, az általános iskola nyolcadik évének végén esedékes kisérettségit pedig nem tartják meg.

 

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

 

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Balla István-Czeglédi Fanni-Csatlós Hanna-Kacskovics Mihály Élet+Stílus

Vizsgaidőszak a koronavírus idején: történelmet írnak idén az egyetemisták

Minden magyar egyetem rendben áttért a távoktatásra, a gyakorlati órákat azonban nem lehet online tartani. Minden valószínűség szerint a vizsgák és az államvizsgák többsége is online fog lezajlani, de vannak olyan tárgyak, amelyeket képtelenség így számonkérni. Emiatt Debrecenben például augusztus végéig tart a félév, de máshol is csúszhatnak egyes gyakorlati vizsgák.

Újabb adóügyekben állt a magyar kormány pártjára az Európai Bíróság

Újabb adóügyekben állt a magyar kormány pártjára az Európai Bíróság

A Moszkvának kiadott fegyverkereskedő ügyvédjének irodája orosz megbízást kapott

A Moszkvának kiadott fegyverkereskedő ügyvédjének irodája orosz megbízást kapott

Radar360: Radikális változtatást sürget Goodall

Radar360: Radikális változtatást sürget Goodall