„Nagy franc volt a Dezső”, avagy miért hallgatunk Kosztolányi antiszemitizmusáról az iskolában?

Csatlós Hanna, Sándor Anna, Balla István

11 perc

2020.02.14. 06:00

2020.02.14. 11:44

Hogyan tanítsunk Wass Albertet, ha már bekerült az új alaptantervbe? Az a baj, hogy Herczeg Ferenc rajongott Mussoliniért vagy inkább az, hogy közepes író volt? És ha etikai problémák vannak azzal kapcsolatban, hogy ezeket az írókat tanítani kell, akkor a zsidógyűlölő Kosztolányi miért tankönyvi anyag? A sok kritikát kapó NAT kapcsán Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténésszel súlyos dilemmákat próbáltunk feloldani.

hvg.hu: Röviden összefoglalná, hogy mit lehet tudni Kosztolányi Dezső antiszemita korszakáról?

Bíró-Balogh Tamás: Kosztolányi 1919–1921 között a szélsőjobboldali, nyíltan antiszemita hangokat hallató Új Nemzedék című napilapnak volt a fizetett, belső szerkesztőségi munkatársa. Ez azt jelenti, hogy nemcsak be-beírogatott a lapba, hanem – lesarkítva mondom – azért kapta a havi fizetését, hogy a lap profiljába illő cikkeket írjon. A felesége visszaemlékezése szerint fatális véletlen volt, hogy Kosztolányi az Új Nemzedékhez került, mert ez a lap kereste meg őt legelőször a Tanácsköztársaság bukása után, és „a Dezső elvállalta a legelső adódó lehetőséget”. Igaz, hogy 30 perccel később Az Est is megkereste őt egy állásajánlattal, de akkor ő már elígérte magát a fasiszta lapnak, „nem volt mit tenni, ott kellett, hogy dolgozzon.". Két évig. Több neves irodalomtörténész is mentegette korábban Kosztolányit, hogy csak néhány névvel vállalt írása jelent meg a hírhedt lapban, és ezek is színházi kritikák voltak meg versek morálisan megkérdőjelezhető vagy elítélendő mondatok nélkül. Erre viszont azt lehet válaszolni, hogy nem életszerű az, valaki nem kap két éven át rendszeres havi fizetést néhány kritikáért és versért. Belső szerkesztőségi munkatársként megadott terjedelemben megadott hangvételű tartalmat kellett alkotnia.

hvg.hu: Miket írt az Új Nemzedékhez a költeményeken és kritikákon kívül?

B. B. T.: Az már a Mohácsy-féle irodalomtankönyvben is benne van, hogy ő volt a Pardon rovatnak a szerkesztője. Ez egy rövid glosszákat közlő rovat volt, amelyben névtelenül megjelent, a zsidókat és a kapitalizmust – amely alatt mindig a zsidótőkét értették – kisebb vagy gyilkos mértékben bíráló cikkek voltak. Ezeket a névtelenül írt cikkeket Kosztolányi szerkesztette a rovatba. Szintén a felesége visszaemlékezéseire hagyatkozva szokták mondani, hogy ennek a rovatnak a tartalmát négy szerkesztőségi tag írta, és Kosztolányi csak egy volt közülük. Stilisztikai vizsgálatok alapján azonban kijelenthető, hogy bár valóban bedolgoztak többen is, a cikkeknek körülbelül a 80 százalékát Kosztolányi írta. Ezt egy ideje már le is lehet ellenőrizni, mert Arany Zsuzsannának a sajtó alá rendezésében a Pardon rovat teljes anyaga megjelent az Osiris könyvkiadónál. Bárki láthatja, hogy Kosztolányinak az utánozhatatlan nyelvén szólaltak meg ezek az antiszemita írások.

A Kosztolányi család

Idill

Wikipedia

hvg.hu: Azt elmondhatjuk, hogy ő alapozta meg az antiszemita újságírói nyelvezetet Magyarországon?