Egyre többen gondolják úgy, hogy nem éri meg mesterdiplomát szerezniük

Bővül a mesterképzések kínálata a hazai egyetemeken, de a jelentkezők száma folyamatosan csökken, a munkaerőpiac ugyanis még nem árazta be igazán a mesterképzésen végzettek tudását.

Egyre többen gondolják úgy, hogy nem éri meg mesterdiplomát szerezniük

Miközben az utóbbi tíz évben az egyetemek egyre több mesterképzést hirdettek meg, az ezekre felvettek száma egyre csökkent. 2010-ben összesen 201 különböző képzés közül választhattak a már alapdiplomával rendelkezők, 2015-ben már 236 közül, az utóbbi években 230 körül látszik beállni ez a szám. Az évtized elején még – a szeptemberben és februárban induló képzésekre összesen – 21 ezer hallgatót vettek fel, tavaly már csak 15 620-at. Ez nem a felvételi keretek szűkítése miatt történt, hiszen a jelentkezők 65–70 százaléka be is jut minden évben ezekre a képzésekre.

Óriási a kínálat képzésekből a felsőoktatásban, de bekerülni nehezebb lesz

Bőven van még hely az egyetemeken, bár a keresztféléves eljárásban leginkább a diplomásoknak van esélyük a továbbtanulásra, hiszen ott túlnyomó részben mesterképzéseket hirdetnek meg. Vége a boldog békeidőknek: november 15-én éjfélkor lezárult az utolsó olyan felvételi időszak, amikor még középszintű érettségivel is be lehetett kerülni a felsőoktatásba.

A csökkenés egyik oka az lehet, amire több egyetemi vezető panaszkodik évek óta: a munkaerőpiac nem árazta be pontosan a bolognai átállás óta az alapszakos és mesterszakos diplomák árát és a kettő közti különbséget. Fokozottan jelentkezik ez a zavar az informatika szakosoknál. Ott a diákok java részének már másodévesen megvan az állása, és ha a munkahelye engedi, akkor esetleg le is diplomázik.