Egyre többen gondolják úgy, hogy nem éri meg mesterdiplomát szerezniük
Bővül a mesterképzések kínálata a hazai egyetemeken, de a jelentkezők száma folyamatosan csökken, a munkaerőpiac ugyanis még nem árazta be igazán a mesterképzésen végzettek tudását.
Miközben az utóbbi tíz évben az egyetemek egyre több mesterképzést hirdettek meg, az ezekre felvettek száma egyre csökkent. 2010-ben összesen 201 különböző képzés közül választhattak a már alapdiplomával rendelkezők, 2015-ben már 236 közül, az utóbbi években 230 körül látszik beállni ez a szám. Az évtized elején még – a szeptemberben és februárban induló képzésekre összesen – 21 ezer hallgatót vettek fel, tavaly már csak 15 620-at. Ez nem a felvételi keretek szűkítése miatt történt, hiszen a jelentkezők 65–70 százaléka be is jut minden évben ezekre a képzésekre.
Óriási a kínálat képzésekből a felsőoktatásban, de bekerülni nehezebb lesz
Bőven van még hely az egyetemeken, bár a keresztféléves eljárásban leginkább a diplomásoknak van esélyük a továbbtanulásra, hiszen ott túlnyomó részben mesterképzéseket hirdetnek meg. Vége a boldog békeidőknek: november 15-én éjfélkor lezárult az utolsó olyan felvételi időszak, amikor még középszintű érettségivel is be lehetett kerülni a felsőoktatásba.
A csökkenés egyik oka az lehet, amire több egyetemi vezető panaszkodik évek óta: a munkaerőpiac nem árazta be pontosan a bolognai átállás óta az alapszakos és mesterszakos diplomák árát és a kettő közti különbséget. Fokozottan jelentkezik ez a zavar az informatika szakosoknál. Ott a diákok java részének már másodévesen megvan az állása, és ha a munkahelye engedi, akkor esetleg le is diplomázik.