Elbukott telephely, lenyúlt nagy vevők, szigorúbbá váló bankok - így tépázta meg a kiskutakat a benzinárstop időszaka
Eladott tartálykocsi és telephely, több tízmillós banki kölcsön, kényszerű tőkeinjekció más érdekeltségekből – ilyen és ehhez hasonló lépésekre kényszerültek a kis benzinkutasok, hogy kompenzálják a 2021 őszén bevezetett benzinárstop miatt elszenvedett veszteségeiket, nem beszélve a Mol által elvitt nagy vevőikről. Azt eddig is lehetett tudni, hogy összességében százmilliárdos nagyságrendű a káruk, ám most egy konkrét töltőállomás-üzemeltető példáján részletesebben is megismerhetjük, miből állt össze a veszteség, és milyen lépésekre kényszerül egy a vállalkozás, hogy fenn tudjon maradni.
A héten derült ki, hogy az Alkotmánybíróság – miután a kifogásolt jogszabályok már nincsenek érvényben – nem foglalkozik a kis benzinkutasok által az üzemanyagok árának befagyasztásával kapcsolatban tavaly benyújtott alkotmányjogi panaszaival. Az érintett vállalkozók azért fordultak a testülethez, mert az árstop bevezetésével a kormány veszteséges működésre kényszerítette őket, ami sértette a vállalkozás szabadságát, emellett nem kaptak kárpótlást, és hátrányba kerültek a multicégekkel szemben.
Attól, hogy Magyarországon nem foglalkozik vele az Alkotmánybíróság, attól még ez az ügy Strasbourgban nyitva van – kommentálta a lépést a hvg.hu-nak Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke. Az elnök emlékeztetett, hogy tavaly több mint ötven érintett cég nyújtott be keresetet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, amely be is fogadta ezeket. Most pedig, hogy úgy tűnik, Magyarországon kimerültek a jogi lehetőségek, várhatóan el lehet indítani az ottani eljárást.
Ahogy arról a hvg.hu-n is többször írtunk, a kis benzinkutak igencsak megszenvedték a 95-ös benzinre és a gázolajra 2021 novemberében ráhúzott 480 forintos ársapkát. Eleinte a nagykereskedelmi árnál olcsóbban, majd később – miután az állam 480 forintban maximalizálta a nagykereskedelmi árat is a két termék esetében – mindenféle árrés nélkül voltak kénytelenek forgalmazni ezeket. Ráadásul az ellátásbiztonságra hivatkozva büntetés terhe mellett nem volt szabad 48 óránál hosszabb időre bezárniuk, vagy rövidebb nyitvatartással üzemelni, embereket elküldeni. Erre jött még rá a tavaly őszre kicsúcsosodó üzemanyaghiány, aminek következtében az árstop miatt kivonuló más nagykereskedők helyébe lépő Mol korlátozni kezdte és végül többük esetében nullára redukálta a szállított mennyiséget.
Megroppantotta a hazai üzemanyag-ellátást az árstop, és néha a Barátság is elromlik
A Mol szerint négy oka van annak, hogy zavarok vannak az üzemanyagfronton. A címben említetteken kívül a százhalombattai karbantartásra és a stratégiai tárolók töltésére hivatkozik. Ezek közül a kormány kezében igazából csak az árstopok megszüntetésének lehetősége van, de erre politikai okokból nem hajlandó.
Annyit sikerült elérniük az államnál, hogy pályázhattak a literenként 20 forintos (a valóságban csak 16, mivel csak forgalmuk 80 százaléka után kapták meg) állami kompenzációra, illetve 4 alkalmazottjuk után elengedte az állam a járulékokat.
Ez a segítség azonban kevés volt, Egri Gábor tudomása szerint 13-15 kút kénytelen is volt bezárni, a többség pedig jelentős áldozatok árán volt csak képes fennmaradni. "Hősies küzdelem volt a kiskutasok részéről" – mondta az elnök, aki szerint
általános gyakorlattá vált, hogy az érintettek más vállalkozásaikból csoportosítottak át eszközöket, vagyontárgyakat értékesítettek, tárgyi eszközöket alakítottak forgótőkévé, hogy képesek legyenek megfizetni a munkaerőt, rendezni az energiaszámlákat, és kompenzálni a veszteségeket.
Azt is jelezte azonban, hogy nemcsak maga a veszteséges működés tette és teszi próbára a kiskutakat, hanem a romló eredményeik miatt a bankoknál is rosszul kezdett állni a szénájuk: kétség merült fel életképességükkel kapcsolatban, ennél fogva többeknek nem hosszabbították meg hitelkeretét, vagy kedvezőtlenebb feltételekkel jutottak hitelhez, esetleg figyelőlistára kerültek. Szerinte 1-2 évbe is beletelhet, mire a többség kikeveredik az ársapka okozta nehézségekből.
De mekkora is volt az általuk elszenvedett kár?
Egri Gábor tavaly novemberben, nem sokkal az árstop kivezetése előtt, összességében százmilliárdos veszteségről beszélt. Hogy ez miként kell elképzelni cégszinten, abban két érintett – neve említésének mellőzését kérő – vállalkozás segített a hvg.hu-nak. Az egyikük, egy országszerte több mint egy tucat töltőállomással rendelkező, a másik egy kisebb, a kérdéses időszakban több közép-magyarországi településen kutat üzemeltető cég volt.
Előbbi vezetője az általuk a fennmaradás érdekében pénzzé tett vagyontárgyak értékével érzékeltette a veszteségeket. Ők közel 150 millió forintért voltak kénytelenek túladni egyik telephelyükön, illetve további 200 millió forint értékben adtak el ingóságokat – például járműveket, köztük tartálykocsit is –, hogy csökkentsék a banki kintlévőségeket és fenn tudják tartani a működést.
A másik érintett cég pedig megosztotta a hvg.hu-val azt az veszteségösszesítést, amelyet a strasbourgi bírósági keresetükhöz fognak csatolni. Ez alapján csak az üzemanyag-forgalmazáson 96,2 millió forintot buktak a benzinárstop miatt.
Elolvadó értékesítési árrés, csökkenő piaci érték
Ez úgy jött ki, hogy összevetették az árstopos időszak értékesítési árrését az egy évvel korábbi (2020 november 15-től 2021. december 1-ig) terjedő időszakkal. A korábbi időszak 82,2 millió forintos értékéhez képest az árstopos időszakban 64,4 millió forinttal kevesebb, mindössze 17,7 millió forint volt az értékesítési árrés. Ehhez a korábbi 1,43 millió literes áltagos forgalmukból kiindulva (árstop nélkül feltehetően 2022-ben is nagyjából ennyit értékesítettek volna), és a Mol Zrt. által 2021-ben jelentősen, 78,46 forintosra emelt kiskereskedelmi árrés alapján további 31,8 millió forint további veszteséget számoltak hozzá. (Vagyis számításaik szerint azonos forgalom mellett nagyobb árrésnél, ennyivel nagyobb bevételük lett volna. Igaz, az kérdés, hogy ha nincs válsághelyzet, akkor is megnövelte volna-e az árrést a Mol.)
Ehhez még hozzáadták kútjaik piaci értékének – forgalmuk 42 százalékos visszaeséséből (a korábbi 1,4-1,3 millió liter helyett az árstop ideje alatt 0,75 millió liter üzemanyagot tudtak eladni) fakadó – csökkenését is, ami további 84,9 millió forintot jelent mérlegük negatív oldalán.
Külön kitértek az energiahatékonysági adóra. Ennek megfizetésére ugyan könnyítést adott a kormány tavaly, ám mint a vállalkozás vezetője jelezte, ezt a – márciustól decemberig tartó időszakra szóló 83 százalékos – könnyítést, hiába kérték, nem a 2022-es évre vonatkozóan számolta az állam, hanem a 2020-as év után, amikor még még jóval alacsonyabb volt az adó mértéke. Szám szerint a 2022-ben az értékesített üzemanyag után hétmillió forintnyi adót kell majd megfizetniük, amiből lejön a 2020-as adóra számolt 2 millió forintnyi kedvezmény, vagyis hozzávetőleg további 5 milliós veszteséggel számolhatnak itt is.
Habkönnyű a serpenyő a mérleg pozitív oldalán
A mérleg pozitív oldalára ennél jóval kevesebb került: az állam által eladott literenként 20 forintban meghatározott (a kutasok szerint a gyakorlatban csupán 16 forintot jelentő) kompenzáció, amit tavaly nyáron eleve késve kaptak meg, sőt az árstop utolsó két hónapjára valamint december első 6 napjára ki sem fizettek nekik. A vállalkozás így végül 14 millió forinthoz jutott hozzá.
A teljes veszteségük így számításaik szerint 172 millió forintra jött ki az árstopos időszakban.
Nem véletlen, hogy minden egyéb kiadást igyekeztek minimálisra szorítani, és ahol tudtak, pluszbevételt elérni. Így nem vágtak bele semmiféle beruházásba, emellett mennyiségi korlátozást is bevezettek a megvásárolható benzinre – volt, amikor csak ezer forintért lehetett náluk tankolni –, illetve ahol shop is volt a kút mellett, 5-10 százalékkal emelték az ott kapható egyéb olajtermékek árát. Ez sem volt azonban elég.
Mi nem tudjuk ezer más árucikkre szétteríteni az árstopos termékek okozta veszteséget, mint az élelmiszer-kiskereskedelemben
– mondta a cég vezetője, aki jelezte, a shopban értékesített termékekből bejövő nettó bevétel körülbelül ötöde-hatoda az üzemanyagokon realizálódó nettó bevételnek, vagyis nem fogy belőlük annyi, hogy az a pár százalékos emelés számottevően enyhítse az ársapkás benzinen és gázolajon keletkező veszteségeket.
Beadványában a cég emellett kitért arra is, hogy – mivel a Mol Zrt. számukra korlátozta a szállítást – több nagy vevőjüket sem tudták ellátni, akiket így hosszú távú szerződéssel a Mol kötött magához.
Így a stabil korábbi éves értékesítésünket nagyon hosszú idő után sikerül talán újra elérni
– fogalmazták meg aggasztó helyzetüket. Ráadásul abban az időszakban, amíg a Mol Zrt.-től kapták az üzemanyagot, saját maguknak kellett megszervezni és finanszírozni a szállítást bérelt szállítóeszközökön, ami literenként további 8-10 forintos veszteséget okozott.
Olyan jól halad a biztonsági olajkészlet visszatöltése, hogy az szárítja ki a független benzinkutakat
Az üzemanyag-árstop áttételes hatása pedig, úgy tűnik, az lesz, hogy két év múlva drasztikusan be fognak szűkülni a biztonsági készleteink. De jövőre még nőnek, bár arra az ársapkának még pont nem volt érdemben hatása. Csütörtökön derült ki, hogy a Mol jövő héttől átmenetileg, de határozatlan időre leállítja a vele szerződésben álló független benzinkutak üzemanyag-ellátását.
Több tízmilliós infúzió kellett
A fennmaradás érdekében a cég tulajdonosai egy másik vállalkozásból irányítottak át 45 millió forintot a töltőállomás-üzemeltető cégbe, amely emellett kénytelen volt felvenni egy 30 millió forintos banki hitelt is.
A fennmaradásuk azonban immár nemcsak a kútjaik által kiszolgált települések ellátása, alkalmazottaik és saját maguk megélhetése miatt kulcsfontosságú, hanem azért is, hogy amikor majd évek múlva véget ér a strasbourgi eljárás és reményeik szerint a bíróság kamatostul megítéli a kártérítést, meglegyen még a cég, akinek kifizesse azt az állam – magyarázta a cég vezetője.
Borítóképünk illusztráció.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
