Ballai Vince

Miért kevésbé stresszes a medve, ha bemegy az ember lakta területre?

A védett nagyragadozók még mindig otthon érzik magukat Kelet-Közép-Európában és bár vannak konfliktusok az emberek és állatok egymás mellett éléséből, sok megelőzhető lenne odafigyeléssel és az országok összehangoltabb együttműködésével. Miért fontos, hogy a kutatók begyűjtsék a medve ürülékét, hány hiúz él Magyarországon, hogyan lehet védekezni a farkasok ellen, és talán a legfontosabb: mikor támadnak a vadonban élő állatok? Egy uniós program mindezekre a kérdésekre választ ad, mi pedig ellátogattunk Szlovákiába, hogy személyesen is utánajárjunk a nagyragadozók rejtélyének.

hvg360

Mit kezdhet az ökológiai válsággal a pénzügyi szektor?

Mekkora kockázatot jelent a pénzügyi stabilitásra, hogy egyre több faj hal ki? Hogy nézne ki egy természet inspirálta pénzügyi rendszer? Miként mérhető a biodiverzitás csökkenése, és a belőle fakadó pénzügyi kockázatok? Mennyivel kevesebb pénzt költünk a biodiverzitás helyreállítására, mint kellene? Hazai kutató ötletéből született az első könyv, amely összeköti a biodiverzitást és a pénzügyet.

Zhvg

Több mint élelmiszermentés, amit a görbe uborkákkal tervez a főváros

Több más haszna is lehet a Főváros Nagybani piacra tervezett feldolgozóközpontjának, amire egymillió dollárt nyert Budapest. Miközben a gépsor a piacon megmaradt feleslegből gyártja ezrével az adagokat, a projekt fejlesztésének tapasztalatai más városfejlesztési projektekben is jól jönnek. A feldolgozóközpont nem csak csökkentheti az élelmiszer-pazarlást, segítheti a klímacélok elérését, javíthatja az ellátásbiztonságot, hanem saját maga is termék lehet a végén. De mit fognak gyártani, és vajon elég lesz a pénz? 

Zhvg

Itt van a képlet, ami megmutatja, hogyan használjuk túl a Földet

A GDP olyan mint egy patak, ami egy erdőből folyik ki, és bár az erdő szélén ülve soknak tűnhet a kifolyó vízmennyiség, nem tudhatjuk biztosan mikor áll el, hacsak nem tudunk valamit arról, honnan és miből jön. Ezen ideje lenne változtatni a világhírű Sir Partha Dasgupta közgazdász szerint, aki a Planet Expo 2026-on tartott előadást.

hvg360

Már nem is unokáink, hanem 30 évvel idősebb önmagunk alól zabáljuk fel a Földet

Hiába a klímaperek, a jog megengedi, hogy feléljük a Föld erőforrásait, a károkat pedig másra hagyjuk. Ez a más azonban szintén mi magunk vagyunk, csak 30 évvel később. Vajon az együttműködés, vagy a szűkülő erőforrások miatt élesedő versengés határozza meg a jövőt? Jordán Ferenc ökológus és Sulyok Katalin környezetjogász együtt kereste a megoldásokat.

Zhvg

Sürgető kényszer lenne az otthonok felújítása, de a kormány ráérősen kezeli, és keresztben áll egy elefánt is

Lassan két hónapja be kellett volna nyújtani a kormánynak a Nemzeti Épületfelújítási Tervet az EU felé, amit az uniós épületfelújítási irányelv is elvár. Utóbbinak hazai jogszabályokba foglalására sem maradt túl sok idő. A meglévő épületek felújítása komoly haszonnal járhat, úgy a klímacélokat mint a gazdaságot tekintve, de eddig csak vánszorgott pedig így nehéz lesz és sokkal többe is fog kerülni a törvényben vállalt klímacél elérése. Civilek készítettek kisokost az irányelvhez, sürgetik a szakmát és a döntéshozókat.

hvg360

Mit keres a kazánban a védett erdők fája?

Alig szigetelt házakban, vacak hatásfokú biomassza-erőművekben végzi a hazai védett erdőkben kivágott fa nagy része, hiába tudjuk régóta, hogy ez nem vezet jóra. Az ezért évek óta csendesen küzdő civil természetvédőknél mostanra betelt a pohár, szemléletváltást követelnek, az erdőgazdálkodás megszüntetését a védett erdőkben.

Gazdaság

Meglepte a januári hideg? Pedig eddig inkább átlagos az idei tél 

Január első tíz napjában 2,5, második tíz napjában 5 fokkal volt hidegebb, mint a sokéves átlag. Az év elejének időjárását ritka jelenség okozta, de mégis csak átlagos lehet az idei tél. A most szokatlannak tűnő hideg csak az elmúlt telekhez képest tűnik extrémnek: az elmúlt nyolc évből hét ott van a valaha mért legmelegebb telek tízes listáján.

Itthon

Több áramot termelt az EU széllel és nappal, mint fosszilisekkel tavaly, Magyarország uniós éllovas lett

Mérföldkőhöz érkezett az elektromosáram-termelés tavaly az Európai Unióban: a megújulókkal termelték az összes elektromos áram közel felét, és önmagában a szél- és napenergia is többet adott, mint a fosszilisek. Az EU villamosenergia ágazatát átvilágító jelentésben kiemelik Magyarországot, amely európai éllovas lett a napelemes termelésben.

Gazdaság