A tűz már csak pislákol, a károkat még mérik fel, a balesetben nem érintett termelőegységeket újraindítják – hangzott el a Mol keddi, a százhalombattai tűzesettel kapcsolatos tájékoztatóján.
Árbevételben a kétszer annyit produkálnak a fővárosiakhoz képest, nyereségben, hozzáadott értékben viszont elmaradnak tőlük a vidéki kkv-k. Részletesen bemutatjuk a vidéki kisvállalkozások helyzetét.
A magyar kormány minden igyekezete ellenére főként külföldiek kezén vannak a legnagyobb nap- és szélerőmű-kapacitások Magyarországon.
Egy szereplőre bízzák a főváros körül induló geotermikus projektek kezelését, így aki ezután szállna be a nagy potenciállal rendelkező piacra, annak nehéz dolga lesz. Azok, akik eddig megszerezték vagy kérelmezték az engedélyt, hátradőlhetnek, közöttük pedig feltűnően sok a kormányzattal jól kapcsolatot ápoló cég.
Negyedik évében jár kormányzati Élelmiszermentő Központ, de továbbra sem tudni, mennyi élelmiszert mentettek meg a kidobás elől, és juttattak el rászorulókhoz.
Ha karbonszegény, hatékony fűtésről beszélünk, a hőszivattyú a kulcsszó, mégsem jó, ha mindenki hirtelen erre vált. Sem a hálózati, sem a megújulóenergia-termelési kapacitások nem állnak készen erre, és az otthonok energetikai jellemzői sem elég jók.
Tavaly izzott, idénre kihűlt a hitelesített energiamegtakarítások piaca, miután a kormány változtatott a lakásfelújításokra is jelentős hatással bíró rendszeren. Míg a nagy szereplők spekulálnak, a lakosság veszít.
Mozgásba lendültek a klímaváltozás elleni küzdelmet szívükön viselők a korábbi klímatörvényt megsemmisítő alkotmánybírósági döntés után. Meg szeretnék mutatni a kormánynak, hogy milyen legyen az új törvény, mert nagy a tét: mennyire leszünk képesek megbirkózni a klíma- és ökológiai válság egyre durvuló hatásaival?
Immár a kazah piacon terjeszkedik a takarmánygyártó és -kereskedő cégcsoport, az UBM. Az egyetlen tőzsdei agrárcég a „becsomagolt” tudásban hisz, amit a piac is hajlandó megfizetni.
Évtizedek után kapta vissza árterét a Duna Románia egyik félreeső sarkában. A 400 hektárnyi nádas ugyanakkor önmagában elenyésző ahhoz a hatalmas területhez képest, amit a fejlődés nevében elraboltunk a folyamtól, mégis kijelöli az utat, amerre menni kellene. Kajakozzon velünk a vízitökös csatornán, mutatjuk az eredményt!
A kedvezőtlen időjárási körülményeknek csak az egyik a most is pusztító aszály, amely jócskán csökkentette az idei terméshozamot. Az ezeknek a hatásoknak jobban ellenálló fajták kifejlesztése azonban hosszú idő, a nemesítőknek jó 30 évre előre kell látni, mi lesz majd a kihívás akkor. Mészáros Klára nemesítővel nemcsak ebbe a jövőbe pillantunk be, hanem a nemesítés kulisszatitkaiba a génszerkesztés lehetőségeibe is.
Kijött egy friss agrárminisztériumi rendeletmódosítás, amivel a Magyarországon élő, a vidéki üldöztetés elől városokba betelepülő fajt tanítanák móresre. Az nem meglepetés, hogy a rendeletről nem egyeztettek a legfőbb érintettekkel vagy az ő érdekeiket képviselőkkel, ahogy az sem, a kormányzat intézkedése inkább tűnik pótcselekvésnek, mint átgondolt lépésnek. Pedig egyre több a panasz az állatokra.
Jogbiztonság vagy a lakók érdeke – ez volt a fő kérdés azon a lakossági fórumon, amin egy vegyi üzem városba költözése volt a téma. A városvezetés szerint nem tehettek mást, mint hogy rábólintanak a kérelemre, a lakók viszont nem akarnak a szomszédságba vegyi üzemet. Különösen az eljárást nehezményezik, mert a polgármester a testület nélkül döntött a gyártó beköltözésének lehetővé tételéről, és attól tartanak, hogy így aztán tömegével jöhetnek a problémás cégek, amiből már kaptak ízelítőt egy térkőgyár zajos tömörítőgépe formájában.
Megújul egy gyermekbaleseti osztály és egy gyermek égéscentrum, és új röntgengépet is vesznek a kedvezményezett gyermekkórházak annak a több mint 230 millió forintnak a rájuk eső részéből, amit a italospalackok visszaváltási díjaiból ajánlottak fel az emberek. A HVG számítása szerint nagyjából minden ötszázadik palack díja ment jótékonyságra.
Az erdők övezte falvak jobbak a biológiai sokféleségben, de még a városok erdős agglomerációs övezetei is rávernek a mezőgazdasági tájak közt fekvő kistelepülésekre, ha fajok számát nézzük. Igaz, itt van egy kis turpisság. Magyar kutatók jóvoltából most először kaphattunk képet a falvak biodiverzitásáról, és kiderült, lenne mit javítani rajta.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
A HVG újságírói adnak pár tippet a vakációhoz.
Nem akarták kiengedni a mosdóba egy Szent Gellért téri vendéglátóhelyen, állítja egy, történetét a HVG-vel megosztó nő. A nő a személyzettel folytatott vitáját le is videózta, amelyen hallható, hogy milyen gorombán beszél vele a személyzet egy tagja. A nő szerint le is buzizták, de a borbár üzletvezetője szerint a szóváltás nemi irányultságtól független volt, és azért alakult ki, mert a nő nem az ő vendégük volt.
Egyre sósabb a Maros vize a parajdi sóbánya katasztrófája miatt. Annyira, hogy az innen kivett öntözővíz sótartalmának határértékeit is feljebb tolták, bár nem verték nagy dobra.
Súlyos betegség, amely gazdasági károkat is okozhat, a Romániában azonosított juhhimlő, bár viszonylag alacsony a kockázata, hogy Magyarországra is átterjedjen. A fertőzés eleve egy, a közös határtól távoli megyében ütötte fel a fejét, és a tavalyi 3 mázsányi juh- és kecskehús-behozatallal sem mondhatnánk, hogy meghatározó lenne az ágazat a két ország közötti külkereskedelemben. Azért vannak kockázatok.
