Nem utasított el még minden új, fővárosi termálkútfúrásra vonatkozó engedélykérelmet a bányászati hatóság, bár korábbi döntések alapján ezt lehetett sejteni. A nyolc korábbi kérelem közül három továbbra is él, jóllehet ugyanúgy érintik azt a zárt területet, amire hivatkozva a többiekét félretolták.
A népesedés vagy a fogyasztás visszafogásával úszhatjuk meg inkább a klímakatasztrófát? Elég lenne, ha kevesebbet repülnének és jachtoznának a leggazdagabbak, vagy inkább szülessen kevesebb gyermek a kevésbé tehetősek körében? A népesedéspolitikával tényleg a szegényebbekre hagynák a gazdagabbak az általuk okozott probléma megoldását? A klímakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről a Corvinuson vitázott Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, az IPCC alelnöke és Pogátsa Zoltán közgazdász.
Van, aki visszamenőleges hatályú törvénykezésről beszél, és jogi lépéseket fontolgat, de az is felmerült, hogy több érintett közösen pályázzon majd a koncesszióra, aminek kiírásával az elutasításokat indokolták. Kérdés, mikor írják ki a pályázatot, ki lesz a befutó, és mit kezd a kidolgozott, a hatóságok által jónak talált, megvalósításra váró projektekkel. Időközben viszont kiderült, hogy Budapestet kihagyják az állami földhős pályázatból.
A tűz már csak pislákol, a károkat még mérik fel, a balesetben nem érintett termelőegységeket újraindítják – hangzott el a Mol keddi, a százhalombattai tűzesettel kapcsolatos tájékoztatóján.
Árbevételben a kétszer annyit produkálnak a fővárosiakhoz képest, nyereségben, hozzáadott értékben viszont elmaradnak tőlük a vidéki kkv-k. Részletesen bemutatjuk a vidéki kisvállalkozások helyzetét.
A magyar kormány minden igyekezete ellenére főként külföldiek kezén vannak a legnagyobb nap- és szélerőmű-kapacitások Magyarországon.
Egy szereplőre bízzák a főváros körül induló geotermikus projektek kezelését, így aki ezután szállna be a nagy potenciállal rendelkező piacra, annak nehéz dolga lesz. Azok, akik eddig megszerezték vagy kérelmezték az engedélyt, hátradőlhetnek, közöttük pedig feltűnően sok a kormányzattal jól kapcsolatot ápoló cég.
Negyedik évében jár kormányzati Élelmiszermentő Központ, de továbbra sem tudni, mennyi élelmiszert mentettek meg a kidobás elől, és juttattak el rászorulókhoz.
Ha karbonszegény, hatékony fűtésről beszélünk, a hőszivattyú a kulcsszó, mégsem jó, ha mindenki hirtelen erre vált. Sem a hálózati, sem a megújulóenergia-termelési kapacitások nem állnak készen erre, és az otthonok energetikai jellemzői sem elég jók.
Tavaly izzott, idénre kihűlt a hitelesített energiamegtakarítások piaca, miután a kormány változtatott a lakásfelújításokra is jelentős hatással bíró rendszeren. Míg a nagy szereplők spekulálnak, a lakosság veszít.
Mozgásba lendültek a klímaváltozás elleni küzdelmet szívükön viselők a korábbi klímatörvényt megsemmisítő alkotmánybírósági döntés után. Meg szeretnék mutatni a kormánynak, hogy milyen legyen az új törvény, mert nagy a tét: mennyire leszünk képesek megbirkózni a klíma- és ökológiai válság egyre durvuló hatásaival?
Immár a kazah piacon terjeszkedik a takarmánygyártó és -kereskedő cégcsoport, az UBM. Az egyetlen tőzsdei agrárcég a „becsomagolt” tudásban hisz, amit a piac is hajlandó megfizetni.
Évtizedek után kapta vissza árterét a Duna Románia egyik félreeső sarkában. A 400 hektárnyi nádas ugyanakkor önmagában elenyésző ahhoz a hatalmas területhez képest, amit a fejlődés nevében elraboltunk a folyamtól, mégis kijelöli az utat, amerre menni kellene. Kajakozzon velünk a vízitökös csatornán, mutatjuk az eredményt!
A kedvezőtlen időjárási körülményeknek csak az egyik a most is pusztító aszály, amely jócskán csökkentette az idei terméshozamot. Az ezeknek a hatásoknak jobban ellenálló fajták kifejlesztése azonban hosszú idő, a nemesítőknek jó 30 évre előre kell látni, mi lesz majd a kihívás akkor. Mészáros Klára nemesítővel nemcsak ebbe a jövőbe pillantunk be, hanem a nemesítés kulisszatitkaiba a génszerkesztés lehetőségeibe is.
Kijött egy friss agrárminisztériumi rendeletmódosítás, amivel a Magyarországon élő, a vidéki üldöztetés elől városokba betelepülő fajt tanítanák móresre. Az nem meglepetés, hogy a rendeletről nem egyeztettek a legfőbb érintettekkel vagy az ő érdekeiket képviselőkkel, ahogy az sem, a kormányzat intézkedése inkább tűnik pótcselekvésnek, mint átgondolt lépésnek. Pedig egyre több a panasz az állatokra.
Jogbiztonság vagy a lakók érdeke – ez volt a fő kérdés azon a lakossági fórumon, amin egy vegyi üzem városba költözése volt a téma. A városvezetés szerint nem tehettek mást, mint hogy rábólintanak a kérelemre, a lakók viszont nem akarnak a szomszédságba vegyi üzemet. Különösen az eljárást nehezményezik, mert a polgármester a testület nélkül döntött a gyártó beköltözésének lehetővé tételéről, és attól tartanak, hogy így aztán tömegével jöhetnek a problémás cégek, amiből már kaptak ízelítőt egy térkőgyár zajos tömörítőgépe formájában.
Megújul egy gyermekbaleseti osztály és egy gyermek égéscentrum, és új röntgengépet is vesznek a kedvezményezett gyermekkórházak annak a több mint 230 millió forintnak a rájuk eső részéből, amit a italospalackok visszaváltási díjaiból ajánlottak fel az emberek. A HVG számítása szerint nagyjából minden ötszázadik palack díja ment jótékonyságra.
Az erdők övezte falvak jobbak a biológiai sokféleségben, de még a városok erdős agglomerációs övezetei is rávernek a mezőgazdasági tájak közt fekvő kistelepülésekre, ha fajok számát nézzük. Igaz, itt van egy kis turpisság. Magyar kutatók jóvoltából most először kaphattunk képet a falvak biodiverzitásáról, és kiderült, lenne mit javítani rajta.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
A HVG újságírói adnak pár tippet a vakációhoz.
