Késett a munkából a hóhelyzet miatt? Vagy épp a hófúvás lehetetleníti el a bejutását? Összeszedtük, mit tehet a munkavállaló és a munkáltató egy ilyen elháríthatatlan ok miatti késés vagy távollét esetében, és mikor lehet vitatott a helyzet.
Órák maradtak el, elkésett néhány diák és oktató, voltak kimaradók is, és volt, ahol hólapátolásra kérték diákokat, máshol pedig maguk ragadtak lapátot a lyukas órában. Mekkora fennakadást okozott a 14 éve nem tapasztalt havazás az oktatásban?
Egyre több a szarvas, az őz, a muflon, a vaddisznó, már a természetvédelem is mind hangosabban kongatja a vészharangot miattuk. Milyen sokan vannak, mivel jár mindez, miért nem akarnak többet kilőni a vadászok, és hol a megoldás?
Nem feltétlenül tisztább a levegő egy zöldövezeti iskolánál egy belvárosihoz képest, de a reggeli csúcs a finom por koncentrációján is meglátszik. Négy kelet-közép-európai főváros két-két iskolájánál mértük négy hónapon át a levegő PM2,5-tartalmát.
Miközben a főváros összes fürdője évi alig több mint 8 millió köbméter termálvizet hasznosíthat, a Bayer Construct zuglói, hamarosan több állami intézménynek otthont adó komplexuma egymaga 3 millió köbmétert szívna fel.
Szalmából készít födém- és homlokzati szigetelést az SSH-System Kft., akiket a holland nagykövetség díjazott a Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozón.
Hamarosan már csak katasztrófavédelmi jelleggel tudjuk kezelni a klímaproblémákat – figyelmeztet Jordán Ferenc hálózatkutató biológus. Hogyan lenne esély elkerülni a legsúlyosabbat?
Hiába tudjuk, hova vezet a fogyasztás- és a valós szükségleteinket nézve irreális gazdasági növekedés, mégis erőltetjük. Immár arra készülhetünk, hogy túlfutunk a vágány végén, s a kérdés csak az, mennyire – véli Zlinszky János biológus-ökológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudományos főtanácsadója.
Késik a talajok feltöltődése nedvességgel. Az utóbbi egy évben az egyetlen március kivételével minden hónapban kevesebb csapadék hullott a sokévi átlagnál, a talajok mélyebb rétegei kritikusan szárazak, és szokatlan módon még nem indult meg a feltöltődésül. Ha novemberben nem hullik legalább átlagos csapadékmennyiség, akkor apokaliptikus forgatókönyvre készülhetünk a vízügy szerint.
Nem utasított el még minden új, fővárosi termálkútfúrásra vonatkozó engedélykérelmet a bányászati hatóság, bár korábbi döntések alapján ezt lehetett sejteni. A nyolc korábbi kérelem közül három továbbra is él, jóllehet ugyanúgy érintik azt a zárt területet, amire hivatkozva a többiekét félretolták.
A népesedés vagy a fogyasztás visszafogásával úszhatjuk meg inkább a klímakatasztrófát? Elég lenne, ha kevesebbet repülnének és jachtoznának a leggazdagabbak, vagy inkább szülessen kevesebb gyermek a kevésbé tehetősek körében? A népesedéspolitikával tényleg a szegényebbekre hagynák a gazdagabbak az általuk okozott probléma megoldását? A klímakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről a Corvinuson vitázott Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, az IPCC alelnöke és Pogátsa Zoltán közgazdász.
Van, aki visszamenőleges hatályú törvénykezésről beszél, és jogi lépéseket fontolgat, de az is felmerült, hogy több érintett közösen pályázzon majd a koncesszióra, aminek kiírásával az elutasításokat indokolták. Kérdés, mikor írják ki a pályázatot, ki lesz a befutó, és mit kezd a kidolgozott, a hatóságok által jónak talált, megvalósításra váró projektekkel. Időközben viszont kiderült, hogy Budapestet kihagyják az állami földhős pályázatból.
A tűz már csak pislákol, a károkat még mérik fel, a balesetben nem érintett termelőegységeket újraindítják – hangzott el a Mol keddi, a százhalombattai tűzesettel kapcsolatos tájékoztatóján.
Árbevételben a kétszer annyit produkálnak a fővárosiakhoz képest, nyereségben, hozzáadott értékben viszont elmaradnak tőlük a vidéki kkv-k. Részletesen bemutatjuk a vidéki kisvállalkozások helyzetét.
A magyar kormány minden igyekezete ellenére főként külföldiek kezén vannak a legnagyobb nap- és szélerőmű-kapacitások Magyarországon.
Egy szereplőre bízzák a főváros körül induló geotermikus projektek kezelését, így aki ezután szállna be a nagy potenciállal rendelkező piacra, annak nehéz dolga lesz. Azok, akik eddig megszerezték vagy kérelmezték az engedélyt, hátradőlhetnek, közöttük pedig feltűnően sok a kormányzattal jól kapcsolatot ápoló cég.
Negyedik évében jár kormányzati Élelmiszermentő Központ, de továbbra sem tudni, mennyi élelmiszert mentettek meg a kidobás elől, és juttattak el rászorulókhoz.
Ha karbonszegény, hatékony fűtésről beszélünk, a hőszivattyú a kulcsszó, mégsem jó, ha mindenki hirtelen erre vált. Sem a hálózati, sem a megújulóenergia-termelési kapacitások nem állnak készen erre, és az otthonok energetikai jellemzői sem elég jók.
Tavaly izzott, idénre kihűlt a hitelesített energiamegtakarítások piaca, miután a kormány változtatott a lakásfelújításokra is jelentős hatással bíró rendszeren. Míg a nagy szereplők spekulálnak, a lakosság veszít.
Mozgásba lendültek a klímaváltozás elleni küzdelmet szívükön viselők a korábbi klímatörvényt megsemmisítő alkotmánybírósági döntés után. Meg szeretnék mutatni a kormánynak, hogy milyen legyen az új törvény, mert nagy a tét: mennyire leszünk képesek megbirkózni a klíma- és ökológiai válság egyre durvuló hatásaival?
