Mekkorát és miért esett olyan nagyot a tiszta és hatékony fűtés ígéretét hordozó hőszivattyúpiac, mi kellene ahhoz, hogy felpörögjön az ágazat? Miért mutogatja üresen kongó csehországi üzemét az egyik legnevesebb gyártó egy nemzetközi újságírócsapatnak?
Február 2-tól indul a gyakorlatban is az Otthoni Energiatároló Program (OETP). Összeállításunkban bemutatjuk a pályázók számára fontos, eddig ismert legfontosabb tudnivalókat.
A körforgásos gazdaság hazai éllovasainak közel kétharmada alkalmaz már ilyen modelleket, de a komplex megoldások még nem annyira jellemzőek rájuk sem, derül ki a körforgásos gazdaság állapotát vizsgáló felmérésből. A korábbi felmérésekhez képest nincs áttörés, de a cégek nyitottabbak
Néhány hétnyi rendes tél elég volt, hogy rezsistopot hirdessen a rezsicsökkentés kormánya; még sok fideszes szerint is rosszabbul élünk, mint négy éve; kiderítettük, kiknek hozhat hasznot a hazai kriptoszigor, és a börtöngazdaságok; Davosban mindenkivel megfordult a világ. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Január első tíz napjában 2,5, második tíz napjában 5 fokkal volt hidegebb, mint a sokéves átlag. Az év elejének időjárását ritka jelenség okozta, de mégis csak átlagos lehet az idei tél. A most szokatlannak tűnő hideg csak az elmúlt telekhez képest tűnik extrémnek: az elmúlt nyolc évből hét ott van a valaha mért legmelegebb telek tízes listáján.
Mérföldkőhöz érkezett az elektromosáram-termelés tavaly az Európai Unióban: a megújulókkal termelték az összes elektromos áram közel felét, és önmagában a szél- és napenergia is többet adott, mint a fosszilisek. Az EU villamosenergia ágazatát átvilágító jelentésben kiemelik Magyarországot, amely európai éllovas lett a napelemes termelésben.
Mire lehet elég a támogatási összeg? Mire érdemes figyelnie a pályázóknak? Hogyan lehet a támogatással jobban megtérülővé tenni egy szaldós rendszert? Hoz-e drágulást, és mire számítanak a vállalkozások? Gyorselemzés a csütörtökön kiírt Otthoni Energiatároló Programról.
Egyre nagyobb szerephez jutnak az innovatív baktériumok, biostimulánsok, enzimek, növényi hormonok és a génszerkesztés az agrárágazatban. Erről beszélgettünk Andre Negreirosszal, a világ egyik legnagyobb agrártechnológiai vállalkozásának közép- és kelet-európai kereskedelmi vezetőjével.
Késett a munkából a hóhelyzet miatt? Vagy épp a hófúvás lehetetleníti el a bejutását? Összeszedtük, mit tehet a munkavállaló és a munkáltató egy ilyen elháríthatatlan ok miatti késés vagy távollét esetében, és mikor lehet vitatott a helyzet.
Órák maradtak el, elkésett néhány diák és oktató, voltak kimaradók is, és volt, ahol hólapátolásra kérték diákokat, máshol pedig maguk ragadtak lapátot a lyukas órában. Mekkora fennakadást okozott a 14 éve nem tapasztalt havazás az oktatásban?
Egyre több a szarvas, az őz, a muflon, a vaddisznó, már a természetvédelem is mind hangosabban kongatja a vészharangot miattuk. Milyen sokan vannak, mivel jár mindez, miért nem akarnak többet kilőni a vadászok, és hol a megoldás?
Nem feltétlenül tisztább a levegő egy zöldövezeti iskolánál egy belvárosihoz képest, de a reggeli csúcs a finom por koncentrációján is meglátszik. Négy kelet-közép-európai főváros két-két iskolájánál mértük négy hónapon át a levegő PM2,5-tartalmát.
Miközben a főváros összes fürdője évi alig több mint 8 millió köbméter termálvizet hasznosíthat, a Bayer Construct zuglói, hamarosan több állami intézménynek otthont adó komplexuma egymaga 3 millió köbmétert szívna fel.
Szalmából készít födém- és homlokzati szigetelést az SSH-System Kft., akiket a holland nagykövetség díjazott a Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozón.
Hamarosan már csak katasztrófavédelmi jelleggel tudjuk kezelni a klímaproblémákat – figyelmeztet Jordán Ferenc hálózatkutató biológus. Hogyan lenne esély elkerülni a legsúlyosabbat?
Hiába tudjuk, hova vezet a fogyasztás- és a valós szükségleteinket nézve irreális gazdasági növekedés, mégis erőltetjük. Immár arra készülhetünk, hogy túlfutunk a vágány végén, s a kérdés csak az, mennyire – véli Zlinszky János biológus-ökológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudományos főtanácsadója.
Késik a talajok feltöltődése nedvességgel. Az utóbbi egy évben az egyetlen március kivételével minden hónapban kevesebb csapadék hullott a sokévi átlagnál, a talajok mélyebb rétegei kritikusan szárazak, és szokatlan módon még nem indult meg a feltöltődésül. Ha novemberben nem hullik legalább átlagos csapadékmennyiség, akkor apokaliptikus forgatókönyvre készülhetünk a vízügy szerint.
Nem utasított el még minden új, fővárosi termálkútfúrásra vonatkozó engedélykérelmet a bányászati hatóság, bár korábbi döntések alapján ezt lehetett sejteni. A nyolc korábbi kérelem közül három továbbra is él, jóllehet ugyanúgy érintik azt a zárt területet, amire hivatkozva a többiekét félretolták.
A népesedés vagy a fogyasztás visszafogásával úszhatjuk meg inkább a klímakatasztrófát? Elég lenne, ha kevesebbet repülnének és jachtoznának a leggazdagabbak, vagy inkább szülessen kevesebb gyermek a kevésbé tehetősek körében? A népesedéspolitikával tényleg a szegényebbekre hagynák a gazdagabbak az általuk okozott probléma megoldását? A klímakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről a Corvinuson vitázott Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, az IPCC alelnöke és Pogátsa Zoltán közgazdász.
Van, aki visszamenőleges hatályú törvénykezésről beszél, és jogi lépéseket fontolgat, de az is felmerült, hogy több érintett közösen pályázzon majd a koncesszióra, aminek kiírásával az elutasításokat indokolták. Kérdés, mikor írják ki a pályázatot, ki lesz a befutó, és mit kezd a kidolgozott, a hatóságok által jónak talált, megvalósításra váró projektekkel. Időközben viszont kiderült, hogy Budapestet kihagyják az állami földhős pályázatból.
