Döntsük el végre: az e-cigaretta egészségesebb vagy veszélyes?
Az e-cigaretta egészségre gyakorolt hatásának mechanizmusait még kutatják, az viszont már valószínűnek tűnik, hogy az e-cigi csak pótmegoldás, jobb teljesen leszokni a dohányzásról.
Az e-cigaretta egészségre gyakorolt hatásának mechanizmusait még kutatják, az viszont már valószínűnek tűnik, hogy az e-cigi csak pótmegoldás, jobb teljesen leszokni a dohányzásról.
A Bauhaus-építészet egyik gyöngyszeme régi fényében ragyog Csehországban.
Nemcsak a győztesek 100 évvel ezelőtti szigora ágyazott meg Hitler hatalomra jutásának, hanem a német kormányok gazdaságpolitikája is. Máig nem egyértelmű, vajon nem az sikerült-e félre, hogy a háborús jóvátétel alól igyekeztek kibújni.
Gyorsabban terjednek a nagyvárosi környezetben az elektromos rollerek, mint ahogy a szabályozás le tudná követni a jelenséget. Szabályok híján kötelező biztonsági elemek sincsenek, így már csak egy tájékozatlan vagy túlzottan magabiztos felhasználó kell ahhoz, hogy kész legyen a baj.
A nukleáris hulladék ártalmatlanításához sok robotra lesz szükség, de ezek fejlesztése még napjainkban is sok nehézséggel jár. Fukusimában évtizedekig tartó munkára készülnek.
Az autonóm autók fejlesztése lassabban halad, jövőjük nehezebben jósolható meg, mint kezdetben hinni lehetett.
Elfogyhat a telefontoktól a laptopokon át a gépjárművekig rengeteg mindenben használt akkukhoz szükséges lítium, ha sok lesz az e-autó. Csak a Tesla és a Volkswagen tervezett gyártási kapacitása elfogyaszthatja a Föld készleteit. Ezért, miközben gőzerővel tökéletesítik a lítiumos energiaforrásokat, egyúttal keresik az alternatívájukat is.
A Harmadik Birodalom megalapozásában a formatervezésnek is fontos szerepe volt – tárja a közönség elé a tabutörténetet egy holland múzeum.
Nemcsak számítógépes rendszert, hanem közönséges liftet is meg lehet hackelni. Ez is jelzi, hogy védeni kell mindent, ami kóddal működik.
Az amerikai légierő évtizedek óta komolyan kutatja az azonosítatlan repülő tárgyakat és légköri jelenségeket. Az ufóhívők ugyanilyen régóta meg vannak győződve arról, hogy a hatalom rejtegeti előlük a bizonyítékokat, miközben a földönkívüliek ha nem is a spájzban, de legalábbis az előszobában járnak. Meggyőző magyarázat a mai napig sincs mindenre, de a tudomány fejlődésével sok esetet sikerült már megfejteni.
Összekapcsolható-e az emberi agy a számítógéppel és a világhálóval? Ami a Mátrix és más fantasztikus filmek témája volt, az újabban sokat ígérő kutatások tárgya.
Szegény munkásgyerekek taníttatására alapították száz éve az első Waldorf-iskolát, de ma már többnyire jómódú szülők csemetéi járnak az alternatív tanodákba. Nem ez az egyetlen ellentmondás, amely a világméretű iskolahálózatot kíséri.
Alumíniummentesként hirdetik azt, ami alkoholt tartalmaz, és alkoholmentesként igyekeznek eladni azt, amiben alumínium van. A megbocsátható marketingfogások nyomán ki-ki azt fúj és ken a hóna alá, ami szimpatikusabb neki. De miért is lenne baj, ha fluorid van a fogkrémben vagy alumínum kerül az izzadásgátlókba?
Legtöbben nem is gondolják, mennyi űrtörmelék hullik vissza a Földre. Az óriási mennyiség mellé persze érdemes odatenni azt az értéket is, mennyi az esélye annak, hogy valakit eltalál egy űrszemétdarab. Mindenesetre kutatják, hogyan okozhatna minél kevesebb kárt az űrszemét, az egyik megoldás pedig erősen hasonlít egy tábla csokira.
Mi lesz a légkörben található oxigén-, illetve szén-dioxid mennyiségével? Megoszlanak a vélemények, de most a komoly aggodalom kerekedik fölül.
Ellopott szovjet vadászgép, ejtőernyős próbababa, kipukkadt kutatóléggömb – vagy mégis földönkívüliek és ufók lehettek a szigorúan őrzött bázison? Jó kérdés, de még aki hisz a repülő csészealjakban, az sem lesz okosabb a titkos amerikai támaszpont megrohamozásától.
A bizalom fontosabb, mint a biztonság – úgy tűnik, az internet még mindig így működik. Ebben egyelőre néhány feltűnő adatszivárgási ügy ellenére sem várható nagy változás.
Egyszerű érzékelővel meg lehetne oldani, hogy ne legyen hulladék a még fogyasztható ennivalóból.
Időnként mellényúl, de azért már most is sok mindent ért meg képeinkből a Facebook háttérrendszere. Az algoritmusok ugyanis minden feltöltött fotót elemzésnek vetnek alá. Ez egyrészt társadalomjobbító program, másrészt viszont újabb útja annak, hogy a felhasználók adatait használva még több pénzt csikarjon ki a reklámozó vállalatokból a Facebook.
Időnként hibázik, de már most is sok mindent ért meg képeinkből a Facebook háttérrendszere. Az algoritmusok minden feltöltött fotót elemeznek, ami újabb útja annak, hogy a felhasználók adatait használva még több pénzt csikarjon ki a reklámozó vállalatokból a közösségi oldal.