Az amerikai légierő évtizedek óta komolyan kutatja az azonosítatlan repülő tárgyakat és légköri jelenségeket. Az ufóhívők ugyanilyen régóta meg vannak győződve arról, hogy a hatalom rejtegeti előlük a bizonyítékokat, miközben a földönkívüliek ha nem is a spájzban, de legalábbis az előszobában járnak. Meggyőző magyarázat a mai napig sincs mindenre, de a tudomány fejlődésével sok esetet sikerült már megfejteni.
Összekapcsolható-e az emberi agy a számítógéppel és a világhálóval? Ami a Mátrix és más fantasztikus filmek témája volt, az újabban sokat ígérő kutatások tárgya.
Szegény munkásgyerekek taníttatására alapították száz éve az első Waldorf-iskolát, de ma már többnyire jómódú szülők csemetéi járnak az alternatív tanodákba. Nem ez az egyetlen ellentmondás, amely a világméretű iskolahálózatot kíséri.
Alumíniummentesként hirdetik azt, ami alkoholt tartalmaz, és alkoholmentesként igyekeznek eladni azt, amiben alumínium van. A megbocsátható marketingfogások nyomán ki-ki azt fúj és ken a hóna alá, ami szimpatikusabb neki. De miért is lenne baj, ha fluorid van a fogkrémben vagy alumínum kerül az izzadásgátlókba?
Legtöbben nem is gondolják, mennyi űrtörmelék hullik vissza a Földre. Az óriási mennyiség mellé persze érdemes odatenni azt az értéket is, mennyi az esélye annak, hogy valakit eltalál egy űrszemétdarab. Mindenesetre kutatják, hogyan okozhatna minél kevesebb kárt az űrszemét, az egyik megoldás pedig erősen hasonlít egy tábla csokira.
Mi lesz a légkörben található oxigén-, illetve szén-dioxid mennyiségével? Megoszlanak a vélemények, de most a komoly aggodalom kerekedik fölül.
A Bauhaus-építészet egyik gyöngyszeme régi fényében ragyog Csehországban.
Nemcsak a győztesek 100 évvel ezelőtti szigora ágyazott meg Hitler hatalomra jutásának, hanem a német kormányok gazdaságpolitikája is. Máig nem egyértelmű, vajon nem az sikerült-e félre, hogy a háborús jóvátétel alól igyekeztek kibújni.
Gyorsabban terjednek a nagyvárosi környezetben az elektromos rollerek, mint ahogy a szabályozás le tudná követni a jelenséget. Szabályok híján kötelező biztonsági elemek sincsenek, így már csak egy tájékozatlan vagy túlzottan magabiztos felhasználó kell ahhoz, hogy kész legyen a baj.
Ellopott szovjet vadászgép, ejtőernyős próbababa, kipukkadt kutatóléggömb – vagy mégis földönkívüliek és ufók lehettek a szigorúan őrzött bázison? Jó kérdés, de még aki hisz a repülő csészealjakban, az sem lesz okosabb a titkos amerikai támaszpont megrohamozásától.
A nukleáris hulladék ártalmatlanításához sok robotra lesz szükség, de ezek fejlesztése még napjainkban is sok nehézséggel jár. Fukusimában évtizedekig tartó munkára készülnek.
A bizalom fontosabb, mint a biztonság – úgy tűnik, az internet még mindig így működik. Ebben egyelőre néhány feltűnő adatszivárgási ügy ellenére sem várható nagy változás.
Egyszerű érzékelővel meg lehetne oldani, hogy ne legyen hulladék a még fogyasztható ennivalóból.
Időnként mellényúl, de azért már most is sok mindent ért meg képeinkből a Facebook háttérrendszere. Az algoritmusok ugyanis minden feltöltött fotót elemzésnek vetnek alá. Ez egyrészt társadalomjobbító program, másrészt viszont újabb útja annak, hogy a felhasználók adatait használva még több pénzt csikarjon ki a reklámozó vállalatokból a Facebook.
Időnként hibázik, de már most is sok mindent ért meg képeinkből a Facebook háttérrendszere. Az algoritmusok minden feltöltött fotót elemeznek, ami újabb útja annak, hogy a felhasználók adatait használva még több pénzt csikarjon ki a reklámozó vállalatokból a közösségi oldal.
Minden negyedik bányász meghalt: a csernobili kárfelszámolók közül ők hozták a legnagyobb áldozatot mások biztonságáért, ráadásul hamar kiderült, hogy hiába. De hogy a katasztrófa utáni további szörnyűségek esélye mekkora lehetett, azt a tudomány mindmáig nem tudja pontosan.
Minden negyedik bányász meghalt: a csernobili kárfelszámolók közül ők hozták a legnagyobb áldozatot mások biztonságáért, ráadásul hamar kiderült, hogy hiába. De hogy a katasztrófa utáni további szörnyűségek esélye mekkora lehetett, azt a tudomány mindmáig nem tudja pontosan.
Ott kurtították meg leginkább A tanút, ahol Bacsó Péter rendező a legközvetlenebbül utalt a Rajk-perre, de a nézőknek így is az ugrott be. Ez derül ki a csonkítatlan változatból, amely most újabb premierként, a film digitális felújításának tavalyi bemutatója után kerül a mozikba.
A vonat környezetbarátabb a repülőnél, de időben, pénzben és utazásszervezésben lenne még mit behoznia.
A most véget érő sorozatnak még Nobel-díjas forrása is van, és többnyire hűen idézi fel az 1986-os tragédiákat, ráadásul a színészek is nagyon hasonlítanak az általuk megszemélyesített figurákra. A sorozat azonban nem mindig követi a valóságot. Mi a helyzet az atomerőműbe zuhanó helikopterrel? És mi lett a búvárokkal, akik alámerültek a radioaktív vízbe? Megnéztük, hogy mi igaz és mi valódi.