Elment szegfűszegért, és sose tért vissza

A portugál Ferdinánd Magellán (portugálul Fernao de Magalhaes, spanyolul Hernando de Magallanes) és társai fél évezreddel ezelőtt nem a népek barátságának erősítése vagy a földrajztudomány előmozdítása érdekében indultak a Föld első körülhajózására. Nem is lehetett ez másképp azokban az időkben, amikor a korabeli világ két tengeri hatalma, Portugália és Spanyolország vetekedett a távoli területekért és kincseikért.

Illetve pont akkor nemcsak vetekedtek, hanem meg is egyeztek. Pápai közvetítéssel 1494-ben megkötötték a tordesillasi szerződést, és ezzel gyakorlatilag megfelezték egymás közt a földgolyót. Valahol a nyugati 40–50. fok között húzódik az a többféleképpen is meghatározott délkör, amelytől nyugatra a spanyoloké, keletre a portugáloké lett minden, amit meghódítottak. De korántsem volt még minden meghódítva, és eleinte nem volt egyértelmű, hogy a Föld túlsó felén hol húzódhat a határ a két birodalom között.

Erre alapozta merész tervét két barát, Rui Faleiro portugál csillagász és egy gyarmati harcokban edződött portugál nemes, aki csalódott királyában, spanyolosította a nevét, és Hernando de Magallanesként a spanyol udvarnak ajánlotta fel szolgálatait.

Az ötletet az adta, hogy Magellán egy harcostársa és barátja a portugál gyarmatoktól keletre, a (ma Indonéziához tartozó) Maluku-szigeteken telepedett le, és a korabeli lassú postával többször is beszámolt e szigetek gazdagságáról.