Csatlós Hanna

Nem államosítja a nők mellét a politika, valóban védelemre szorul a szoptatás

Elsőre talán furcsán hangozhat, hogy szükség van Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottságra, ám a laktációs szaktanácsadók szerint a szoptatás valóban olyan ügy, amellyel foglalkozni kell. Rózsa Ibolya, az Anyatejút Tudásközpont alapítója elmagyarázta, mit jelent a gyakorlatban szoptatástámogatás, miért kellene azt széleskörűen biztosítani, és mi köze van ehhez a környezetvédelemnek vagy éppen a szoptatni nem akaró édesanyák elfogadásának.


Tényleg megérné kevesebbet dolgozni?

Túl sokat dolgozunk, túl keveset élünk – a munka világának radikális átalakítását jó ideje szorgalmazzák már a munka utáni társadalom, az úgynevezett post-work society teoretikusai, akiknek a hangját csak felerősítette a koronavírus-járvány, és annak hatása arra, ahogyan dolgozunk. Cikksorozatunk záró részében azt nézzük meg, hogy mennyi a realitása annak, hogy a nyolcórás (vagy még ennél is több) munkánkat visszaszorítsuk.



„Nyugtatás lesz és beetetés” – Csáki Judit Vidnyánszky hatalomátvételéről

A Kaposvári Egyetem színházi tanszékének egykori vezetője felidézte, mi történt azokban a napokban, amikor a színészképző felett átvette az irányítást Vidnyánszky Attila. Csáki Judit úgy tippeli, hogy a kaposvári esethez hasonló forgatókönyv mentén fogják „leszalámizni” a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, melynek kuratóriumi elnöke lett a napokban Vidnyánszky.


Egy szobában voltunk közel egymillió méhhel

Csak az álljon méhésznek, aki fanatikus, mert kizárólag méztermelésből már nagyon nehezen lehet megélni – mondja Barkóczi Sándor füzesgyarmati méhész. A gazda ezért több lábon áll, márciusban megnyitotta például a kaptárlevegős apartmanját, ahol méhek döngicsélése mellett és bódító mézillatban lehet relaxálni. De mi az a kaptárlevegő, miért nem lesz idén elég akácméz, és versenyezhet-e egyáltalán a turizmusra építő méhészete a klímaváltozással vagy a nagyüzemi vegyszerezéssel?



Hogyan lett a munka az életünk?

A posztindusztriális társadalmak jellemzője, hogy a munka teljes mértékben eluralja az életünket. Ez határozza meg az identitásunkat, egyes jogainkat, részben a magánéletünket és azt is, hogy mit csinálunk a szabadidőnkben. Egyes teoretikusok szerint radikális reformra szorul a munka világa, mert már rég nincs szükség arra, hogy napi 8-10 órákat dolgozzanak az emberek. Az úgynevezett post-work társadalom idealisztikus elképzelése most a koronavírus-járvánnyal új lendületet kapott. A hvg.hu cikksorozatban járja körbe a témát.


Jár-e a felmentés Goebbels titkárnőjének?

Újra műsoron van a monodráma, amelyben Molnár Piroska Goebbels egykori titkárnőjét alakítja. Az igaz történet szerint a gyors- és gépírónő soha nem érezte magát bűnösnek, amiért a háború utolsó éveiben a náci propagandaminiszter sleppjéhez tartozott, és azt állította, hogy nem tudott a németek háborús bűneiről sem. Hihetünk-e Brunhilde Pomselnek? És lehet-e a lojalitást a tudatlansággal mentegetni?


Tudja, mi az a grooming? Ez történik, ha megpróbálják behálózni a gyerekét

Mind több bejelentés érkezik az interneten terjedő pedofil tartalmakról, hiszen minden negyedik tizenéves kapott már kéretlen szexuális üzenetet idegentől. A fiatalok becserkészésének elsődleges terepe inkább az Instagram, egy felügyelet nélkül hagyott gyerek webkamerája pedig olyan dolgokat rögzíthet, ami sok szülő rémálmában sem fordulna elő. Sorra vettük a gyerekekre leselkedő online veszélyeket.


„Nagyobbnak akar látszani, mint amire lehetőség van, és majdnem belehalunk”

A hazai filmgyártás Madarász Isti második nagyjátékfilmjével, a nagyon látványos és romantikus vígjátéknak ígért Átjáróházzal indult újra a járvány után. Ellátogattunk az egyszer már félbeszakított forgatás helyszínére, ahol megtudtuk, mekkora összeget bukott a produkció a kialakult karanténhelyzet miatt, mit rejtett el a látványtervező a filmben, és még egy koronavírusteszten is át kellett esnünk.


„Ha valaki kivág egy fát, akkor fizesse is meg”

Épületeinkkel jobban szennyezzük a levegőt, mint azzal, hogy közlekedünk. A fenntartható jövő érdekében tehát minél gyorsabban át kellene állnunk a passzívházakra. De mitől is passzív egy ház, mennyivel drágább, és miért ad okot az aggodalomra, ha az olcsó passzívházas technológiájával Kína megpróbálja átrendezni a piacot? Szekér László építészt kérdeztük, aki kifejtette elméletét a zöld városokról is.


Megelőzné a következő járványt? Mondjon le a pálmaolajról!

Nem is gondolnánk, mennyit számít, ha kiteszünk egy mesterséges odút a kertbe, vagy ha lemondunk a kedvenc édességünkről, mert az pálmaolajat tartalmaz. Aszalós Réka, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa elárulta, hogyan erősíthetjük meg a meggyengült természet immunrendszerét, és hogy mire megyünk egyetlen fa elültetésével. A járvány ugyanis arra is figyelmeztetett, hogy tennünk kell valamit az élővilágért.


Urbán Tamás: Előfordult, hogy én bukkantam rá egy gyilkosra

Azt mondja, végleg letette a fényképezőgépet, mert 75 évesen már nem neki valók a mélyriportok. Márpedig ő azokhoz ért igazán: beleássa magát egy témába, beépül, vissza-visszajár, akár évekig ugyanazzal foglalkozik. Ez az alaposság kezd kikopni a világunkból, az pedig, hogy fotóalanyát a tárgyainak begyűjtésén keresztül is dokumentálja, szinte egyedülálló. Urbán Tamás fotográfussal a Capa Központban még a járvány előtt megnyílt kiállítása alkalmával beszélgettünk. A tárlat továbbra is megtekinthető online.


Koronavírus után az élet: szokjunk vissza a szomszédolásra, mert az ellenállóbbá tesz

Ismert emberek százai gondolják úgy, tévedés azt hinni, hogy a koronavírus-járvány előtti életünk normális volt. Új időszámítás kell – mondták Magyarországon is a nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozó magyar színészek, aktivisták és kutatók. Szépnek szép ugyan ez a gondolat, de mit jelenthet a gyakorlatban? Hogy alakítsuk át az életünket a járvány után? Induló cikksorozatunkban a nyilatkozat magyar kutatóit fogjuk erről kérdezni. Először Tosics Iván városkutató és szociológus ad tippeket.


A szocializmus nem retró, hanem orwelli – interjú Fabricius Gáborral

Első készülő nagyjátékfilmje tudatosan veti le magáról a lángosromantikát, a Trabant-nosztalgiát, és minden olyan retró dolgot, amelyet mosolyogva köt össze az ember a szocializmussal. Fabricius Gábor Eltörölni Frankot című, 434 millió forintból megvalósuló drámája, mint mondja, szembenézés mindazzal, ami a Kádár-korszak valójában volt. A politikai pszichiátria sötét bugyraiba kalauzol.


Időt nyertünk a vírussal szemben, de sürgősen tanulni kell a hibáinkból

A pánik eddig megvédett a tömeges megbetegedésektől, de valószínűleg nem fog a koronavírus-járvány második hullámánál. Ez pedig lehet, hogy keményebb lesz, mint ez a mostani volt, de vakcinával a legoptimistább becslések szerint is csak jövő év elején találkozhatunk. Sokkal több teszttel, monitorozással és átláthatóbb kormányzati kommunikációval kell felvérteznünk magunkat. Szakértők vonták le az elmúlt két hónap tanulságait.


Egy teljesen másik munkahelyre kellene visszatérnünk a járvány után

Nagyon úgy néz ki, hogy a közeljövőben meg kell tanulnunk együtt élni a koronavírussal. Ez például azt jelenti, hogy az irodaházak nagy részét át kellene strukturálni, új anyagokat kellene beépíteni, és valószínűleg a műszakokat is újra kéne tervezni ahhoz, hogy minél kisebb valószínűséggel kapjuk el a fertőzést a kollégáktól. Az irodai munka pandémia utáni jövőjét kutattuk.



Az utolsó ép idegsejtjét is próbára tette már a koronavírus? Váltson perspektívát!

Teljesen rendben van, ha most szorong, fél, idegeskedik, nem bírja már a bezártságot, és frusztrálja a Facebook-ismerőseinek karantén idején is kalandos, tökéletes élete. Mentálisan könnyebben ki fogja azonban bírni ezt a nehéz időszakot, ha kicsit megfigyeli az állandó jelleggel és mindenhol csak problémákat észlelő agyát – üzeni Márky Ádám mindfulness tréner.


„A családon belüli erőszaknak igenis neme van”

Miért akkora dráma, hogy Magyarország elutasítja az Isztambuli Egyezmény ratifikálását? Vannak gyakorlati következményei annak, hogy csak a kapcsolati erőszak van nevesítve, a nők elleni erőszak nincs? Egyáltalán mi az a „romboló gender-szemlélet”, amire hivatkozva a KDNP nyilatkozatot terjesztett az Országgyűlés elé az egyezmény elutasításáról? Mindent elmagyarázunk a Patent Egyesület jogászával, Spronz Júliával.