Tetszett a cikk?

Nagyon úgy néz ki, hogy a közeljövőben meg kell tanulnunk együtt élni a koronavírussal. Ez például azt jelenti, hogy az irodaházak nagy részét át kellene strukturálni, új anyagokat kellene beépíteni, és valószínűleg a műszakokat is újra kéne tervezni ahhoz, hogy minél kisebb valószínűséggel kapjuk el a fertőzést a kollégáktól. Az irodai munka pandémia utáni jövőjét kutattuk.

Koronavírus-világjárvány
Már meghaladja az ötmilliót a koronavírussal megfertőzöttek száma a világon, és több mint háromszázezren vesztették életüket a betegség miatt, a járvány gazdasági hatásai pedig felbecsülhetetlenek. A járvány terjedése már több országban lassul, több helyen elkezdték enyhíteni a korlátozásokat, Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartson velünk, olvassa cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

A nagy járványok pusztításának mindig is volt egy olyan pozitív hozadéka, hogy a higiéniai kérdések előtérbe kerültek; így a városokat, az épületeket sokszor a köz egészségének érdekében, a különböző pandémiák megállítása céljából fejlesztették, alakították át. A 19. századi járványok, élükön a kolerával, például életre hívták a szennyvízelvezető rendszereket, amelyeknek a kialakítása szélesebb és egyenletesebb utakat, utcákat követelt meg. Az 1855-ben Kínában kitört pestisjárvány hatására pedig az ajtók küszöbétől kezdve az esőcsatornákon át a házak alapozásáig mindent újra kellett gondolni, hogy fizikai gátat szabjanak a ragály terjedésének, azaz megállítsák a betegséget hordozó patkányokat.

A 20. század eleji tuberkulózis a belsőépítészeten hagyta ott a nyomát: a világos, fényárban úszó szanatóriumok mintájára elterjedtek a tisztaság benyomását keltő fehér falfelületek, a mosható csempékkel kirakott fürdőszobák.

Egy 1884-es francia lap illusztrációja a kolera idején kiürült párizsi utcákról.
©

Ahogy Christos Lynteris orvosi antropológiával foglalkozó kutató írja a Plague and The City című könyvében: bár az emberiség sok esetben félreértette a betegségek eredetét, a veszedelemre adott válaszok időnként így is pozitív változásokat eredményeztek. Például az ókori görögöktől ered az az elképzelés, hogy a járványokat a földből szivárgó, káros gázok terjesztik, és bár ez totális tévedés, ennek a teóriának a hatására kezdtek el az emberek járólapokat fektetni, vagy fejlesztettek ki szigetelési technikákat.

Ahogy a korábbi járványok, úgy valószínűleg az új koronavírus-járvány is hatással lesz arra, miként használjuk majd a jövőben az élettereinket. Várostervezők, városszociológusok és építészek kezdtek el gondolkodni azon, hogy mit tehetnének a SARS-CoV-2-vel és a hasonló, cseppfertőzéssel terjedő kórokozókkal való békés együttélés érdekében. Mert – nem lévén vakcina –

most egy olyan életre kell sürgősen felkészülnünk, amelyben ugyan össze vagyunk zárva az ellenséggel, nem szabad alkalmat adnunk neki a támadásra.

Hogy reziliensebb, azaz a járványoknak ellenállóbb városokra van szükség, az egyértelmű. Ezt a témát már mi is érintettük a klímaváltozás és a járvány kölcsönhatásáról szóló cikkünkben; világosan látszik például, hogy a társas távolságtartás érdekében a gyalogosok és a biciklisek számára több autómentes utcát kellene fenntartani, tágasabb tereket kellene biztosítani a városokban is, csökkenteni kellene a népsűrűséget.

Nemrég térképezték fel London felkészültségét ebből a szempontból, és kiderült, hogy a járdák kétharmada nem elég széles a brit fővárosban ahhoz, hogy az emberek között az egészséges kétméteres távolságot tartani lehessen. A Guardian cikke a Delfti Műszaki Egyetem professzorát, Wouter Vanstiphoutot idézi, aki szerint egy megoldás lehetne az is, ha a városok népsűrűségét a decentralizálással csökkentenék. Egy újabb epidémia kialakulásának kockázatát visszavetné, ha például nem kéne a külvárosi vonatokon órákon át zötykölődni a belvárosban található iskolákhoz, kórházakhoz, munkahelyekhez, ha az emberek a központban nem „egymás hegyén-hátán élnének”, ha a szolgálatatások, az egészségügyi intézmények elérhetők lennének például az agglomerációkban is.

De nemcsak a városoknak, a munkahelynek is át kellene alakulniuk a közeljövőben. Mivel Magyarországon is egyre több alkalmazottat fognak visszarendelni a home office-ból és a kényszerszabadságról, ez a téma különösen sürgető.

Hogy lehet például az irodákba visszaterelni tízesével, százasával az embereket, ha a járvány még mindig ott toporog az ajtóban?

Ez vélhetően sokaknak okoz most fejtörést, de vannak azért megoldások az irodai élet újraindítására.

Százból nagyjából 30 ember tud otthonról is dolgozni

A legjobb, és talán a legolcsóbb megoldás persze az, hogy azok a cégek, amelyek megtehetik, továbbra is garantálják az otthoni munkavégzés lehetőségét, illetve csak fokozatosan engedik vissza az irodákba a munkavállalókat. Előírják például, hogy a hét bizonyos napjain kik és hányan mehetnek be az épületbe, a többieknek addig otthonról kell dolgozniuk. Mark Zuckerberg bejelentette, hogy a Facebook alkalmazottai, ha azt biztonságosabbnak érzik, akkor akár egész nyáron home office-ban lehetnek, május végéig viszont kötelező az otthonmaradás. Az üzleti utakat is csak júniustól engedélyezi a cég.

Egy Facebook-alkalmazott a techcég kaliforniai székházában.
©

Persze, könnyű a Facebooknak és a hozzá hasonló techóriásoknak: a Szilícium-völgyi vagy a seattle-i IT-szektornak már eleve megvolt az infrastruktúrája ahhoz, hogy egyszerű legyen átállás az új munkarendre. A Twitter pedig megtéríti a beosztottjainak az ergonomikus székek, új monitorok árát is, ha azokat az otthoni hatékony munkavégzés céljából szerezték be. Ugyan a legtöbb vállalat nem lehet ennyire bőkezű, de az alapvetően elmondható: ahol a munkavállalók és a munkáltatók is költöttek arra, hogy a lakásból is gördülékenyen lehessen dolgozni, a jövőben nagyobb lesz hajlandóság a home office-ra mindkét oldalon.

Matt Mullenweg, a WordPresst is tulajdonló Automattic vezérigazgatója is optimista, szerinte a koronavírus-járvány katalizátora lehet a rugalmasabb munkavégzésnek, és megváltoztathatja a munkáról való gondolkodásunkat is:

Emberek milliói kaphatják meg a lehetőséget, hogy megtapasztalják, milyenek a napok, ha nem kell órákon át ingázniuk, vagy (rájönnek), hogy mennyire rugalmatlan ma az, hogy nem maradhatnak az otthonuk közelében, ha egy családtagjuk beteg.

Bár magyarországi felmérésről nem tudunk, az Egyesült Államokban több gyors kutatás is készült arról, hogy a társadalom mekkora részben tudott átállni a home office-ra. Az MIT jelentése szerint az amerikaiak 34 százaléka április elejétől kezdődően otthonról dolgozik (ez a járványig körülbelül 4 százalék volt), és a Chicagói Egyetem felmérése szerint is nagyjából ennyi munkakör van Amerikában, amelyet otthonról is be lehet tölteni.

Csendélet távmunkában.
©

Megjegyzik viszont, hogy ez az arány régiónként és országonként is változhat. Az adminisztratív központnak számító Washingtonban például többet tudnak otthonról dolgozni, mint a turizmusból élő floridai Fort Myersben vagy Las Vegasban. Felmérésük szerint az alacsonyabb jövedelmű országokban, Mexikóban és Törökországban csak a munkák 25 százaléka végezhető otthonról, míg Svédországban és az Egyesült Királyságban ez a szám 40 százalék. Általánosságban azonban elmondható a Global Workplace Analyitcs felmérése szerint, hogy nagy valószínűséggel néhány éven belül az emberek 30 százaléka heti több napot otthonról fog dolgozni.

Kérdés persze, hogy minden esetben jót tesz-e az embernek a home office, amely sok túlórához, a munkaadó részéről túlzott kontrolláláshoz is vezethet. A Bloomberg cikke a távmunka árnyoldalára mutat rá, amikor azt részletezi, hogy az otthonról dolgozó kínai startupperek például sokkal többet robotoltak a járvány alatt, mint akkor, amikor még be kellett járniuk. Volt, akitől a hét minden napján, napi 24 órában elvárták, hogy rendelkezésre álljon, mások az órákig tartó konferenciahívások miatt megcsúszott feladatokról, és így az estébe nyúló munkáról számoltak be.

Okos, jó levegőjű és tágas irodák

Kínában az európai helyzethez képest már helyre állt az élet (ezt mutatja, hogy a légszennyezettség mértéke is visszatért a járvány előtti szintre), és nemcsak a gyárakba, de sok helyen az irodákba is visszatértek a dolgozók. Van olyan cég, ahol maszkot kell bent is viselni, és csak minden második asztalnál ülhet ember. Egy sanghaji ügynökség 400 beosztottját pedig rotációs rendszerben engedik vissza dolgozni: az embereknek mindig csak a fele tartózkodhat az irodaházban.

Sanghaji iroda. A maszkok viselése nem biztos, hogy elégséges megoldás.
©

Azonban a korlátozások feloldása után nemcsak a műszakokon érdemes variálni, hanem valószínűleg komplett munkahelyeket kellene alapjaiban átalakítani ahhoz, hogy a jövőben járványbiztosak legyenek ezek a terek. Vannak építészek, akik ebből a szempontból már el is kezdték újragondolni a jövő irodahelyiségeit.

A Zaha Hadid Architects Egyesült Arab Emírségekben épülő új székházában például ügyelnek rá, hogy az ott dolgozóknak minél ritkábban kelljen fölöslegesen felületekhez érniük. A liften nem kell majd gombokat nyomkodni, mert az okostelefonnal lesz navigálható, az ajtókon pedig nem lesz kilincs – mozgásérzékelővel és arcfelismerő rendszerrel lesznek felszerelve. Mivel a fertőzések jelentős része a felületekkel történő érintkezés során terjed, jól jöhetnek az olyan extrák is, mint hogy az árnyékolókat, a világítást, a szellőztetést, de még a kávégépet is okostelefonon keresztül lehet majd működtetni.

Világos, hogy egy járvány utáni irodaházban tágasabb terek, szélesebb folyosók, egymástól távolabb elhelyezett asztalok lennének szükségesek a fertőzések minimalizálásához. A nagy ebédlőket, konyhákat (ahol egyszerre sok ember elfér) érdemes lenne megszüntetni, és ahol lehetséges, meg kellene oldani, hogy a munkavállalók a szabad levegőn is tudjanak dolgozni. Az elvileg az interakció, a csapatmunka elősegítése céljából létrehozott, ma annyira divatos egy légterű irodák nem éppen praktikus megoldások járványügyi szempontból, de ezeket is lehet biztonságosabbá tenni.

A Cushman & Wakefield ingatlantanácsadó cég például kitalálta, hogy az amszterdami irodáikban miként lehetne a kétméteres távolságot megtartani az emberek között. A padlón vonalakkal, nyilakkal jeleznék a kötelező haladási irányt, hogy a beosztottak ne kóvályogjanak egymás útját keresztezve, illetve körökkel jelölnék az íróasztalok territóriumát: a körön belülre csak az mehetne, akié az asztal.

Máshol abban gondolkodnak, hogy az irodaházakban egy olyan előtérre lenne szükség, ahol az ember cipőt válthat és fertőtleníthet, mielőtt belép a munkahelyére.

A padlón jelölni az egészséges távolságtartáshoz szükséges határokat olcsóbb – de kevésbé helytakarékos – megoldásnak tűnik, mint például lecserélni a műanyag- és az alumíniumfelületeket rézborításra. Pedig jelenlegi tudásunk szerint az egyetlen természetesen fertőtlenítő hatású anyag a réz: minden más felületen akár napokig is túlél a koronavírus, a rézkilincsen – anélkül, hogy azt áttörölnék, fertőtlenítenék – viszont három óra alatt elpusztul. Szakértők szerint a nagyobb irodaházakban érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy esténként UV-fénnyel fertőtlenítsenek, de ha ezt a cégek nem is tudják megengedni maguknak, az biztos, hogy a takarítások számát növelni kell.

Láthatjuk, hogy a higiénikus megoldásokra nagy hangsúlyt fektető belsőépítészek előtt állhat most szép jövő, és az okosépületek kivitelezőire is nagy szükségünk lehet. Az okosépületek az emberek mozgását monitorozva például „kiszámolhatják”, hogy milyen tereket kellene a járványbiztonság szempontjából áttervezni, mérhetik az alkalmazottak testhőjét, ahogy a helyiségek levegőjének tisztaságát is. Utóbbi egyre fontosabb szempont Kínában. A Guardian írt korábban egy sanghaji hotelről, ahol a filtereknek, a belső levegő folyamatos szűrésének és a remek szigetelésnek köszönhetően tízszer egészségesebb a szobák levegője, mint kint az utcán.

Levegőtisztító torony Kínában.
©

Járványveszélykor nagyon nem mindegy, hogy milyen levegőt szívunk együtt a kollégákkal napi 8-10 órán keresztül, de a modern légszűrési technológiák nem csak a betegség elkerülése miatt fontosak. Megfelelő irodai levegőben jobban teljesítenek az alkalmazottak is. Ha ugyanis a szén-dioxid szintje túl magas egy helyiségben, az rossz hatással van a kognitív képességeinkre. Egy kutatás kimutatta, hogy abban az irodahelyiségben, ahol 945 ppm a szén-dioxid szintje, 15 százalékkal romlik az emberek teljesítménye ahhoz képest, hogy ha a kinti levegőn (feltételezve, hogy az tiszta) dolgoznának. Normál esetben a szabad levegő szén-dioxid-szintje 550 ppm körül van, a 945 ppm pedig egy átlagos irodára jellemző. A kutatás szerint egy irodaházban akár az 1400 ppm-et is meghaladja a szén-dioxid-koncentráció egy nap, ilyenkor viszont akár a felére is visszaeshet az emberek teljesítménye.

Ebből is látszik, hogy csakúgy, mint a korábbi pandémiák esetén, ha a koronavírus-járvány hatására újragondoljuk az élettereinket, abból többszörösen kamatoztathat az emberiség.

 

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
hvg.hu Élet+Stílus

A nagy emberkísérlet: home office-ban a hvg.hu

Bezártság és felszabadultság, rutin és szétesés – hasonló, mégis különböző reakciókat produkáltak a szerkesztőségünk tagjai a koronavírus-járvány miatti kényszerű otthoni munka során. Egy hét tapasztalataival lettünk gazdagabbak, és még csak tanuljuk, hogy lehet ezt jól csinálni.

Talált bankkártyáról lopott egymillió forintot

Talált bankkártyáról lopott egymillió forintot

Románia Orbanja a saját járványügyi szabályait sem tartotta be, meg is büntették

Románia Orbanja a saját járványügyi szabályait sem tartotta be, meg is büntették

Ön is közelebb kerülhet egy magánűrhajóhoz

Ön is közelebb kerülhet egy magánűrhajóhoz