Csatlós Hanna

Arra ébredt, hogy lelövik – egy éve ölték meg Breonna Taylort a rendőrök az otthonában

Egy éjjeli házkutatás során lőtték le az ágyából kiugrasztott, ártatlan Breonna Taylort a louisville-i rendőrök tavaly március 13-án. A fiatal afroamerikai ápoló halála újabb lendületet adott az antirasszista tüntetéseknek Amerikában. A nő életét kioltó golyók nem, egyelőre csak a célt tévesztett lövedékek számítottak az igazságszolgáltatás szemében. Egy évvel az eset után a felelősségre vonás kimerült két kirúgásban, néhány figyelmeztetésben és egy felmentésben.


Ahol a kokaincsempészet helyettesíti a diákhitelt

Egy igazi nagymenő oknyomozó újságírót, Mariana van Zellert kísérhetjük el az alvilág sötét bugyraiba a tavalyi év egyik legjobb dokumentumfilm-sorozatában. Bejutunk egy fentanillaborba, a Sinaloa-kartell bunkerébe és egy, a határon fegyvert csempésző anya kocsijába is. A bűn kereskedői című sorozat többhónapos előkészületet igényelt, hogy a stáb biztosan életben maradjon a forgatások végére.


„Csak nagyon kevesen érezték azt, hogy tenniük kell valamit a zsidók érdekében”

72 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 2016-ban egy alföldi megyeszékhelyen végre felhúzzák a városból elhurcolt zsidók emlékfalát. Ma ezen kívül egy bútoráruházba falazott régi zsinagóga, borostyánnal benőtt sírkövek, belvárosi házak a hátrahagyott nyomai az egykoron a polgári réteget jelentő zsidóságnak. A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából a saját szülővárosomba tértem vissza, mert Békéscsaba történelmében ott sűrűsödik a huszadik századi vidéki ember minden elfojtott traumája.


Az On the Spot alkotói: Be kellett látnunk, hogy létezik a holokausztfáradtság

Európa-szerte vetítik az On the Spot első egész estés dokumentumfilmjét, amely egy Auschwitzban született magyar nő és a lánya kapcsolatáról szól. Bár kettejük története a haláltáborral kezdődik, univerzális kérdéseket feszeget a Born in Auschwitz: hogyan adjuk önkéntelenül is tovább a traumáinkat a gyerekeinknek, és miként dolgozhatjuk fel az efféle családi örökséget? A film kapcsán, melyet hamarosan bemutatnak a Spektrumon, a dokumentumfilm készítőivel, Cseke Eszterrel és S. Takács Andrással beszélgettünk.


Húsz év alatt kiderült, hogy „bontani nagyon szeretnek a magyarok”

Már a kétezres évek elején Budapest orrára koppintott az UNESCO, hogy talán nem kéne a zsidónegyedben házakat rombolni. Ehhez képest most megint arról beszélünk, hogy milyen épületek tűnnének el a negyedben. De szabad-e egyáltalán bontani a védett zónában? Mi ellen véd a műemléki státusz? Hogyan sorvadt el a hazai örökségvédelem, és mi köze a műemlékbontásoknak a magyarok egészségi állapotához? Interjú Klaniczay Péter és Lővei Pál műemléki szakértőkkel.


55 napig létezett az Adrián a szabadság utópisztikus mikroállama

Csodálatos kis történetekre bukkan az ember, ha úgy igazán feltúrja az internetet. Sydney Sibilia rendező például a Wikipédiát böngészve talált rá egy valaha létezett mesterséges sziget legendájára, mely egyszerre volt egy saját valutával és kormánnyal rendelkező diszkó az Adriai-tenger közepén és egyszerre a 68-as generáció szabadságvágyának manifesztációja. Végül szórakoztató filmet csinált a kis híján elfeledett sztoriból a Netflixnek.



Időt és odafigyelést adhatunk ajándékba – túlélési útmutató az idei karácsonyhoz

Semmi sem úgy alakult idén, ahogy azt elterveztük. Miért lenne ez alól épp a karácsony kivétel? Ám amíg a koronavírus-járvány miatt elmaradhatott a szóbeli érettségi, el lehetett halasztani esküvőket és le lehetett fújni fesztiválokat, addig a karácsony így vagy úgy, de valamilyen formában biztosan velünk lesz 2020-ban is. Jobb tehát lelkileg felkészülni rá, hogy nem lesz egyszerű menet az előttünk álló néhány nap. A pozitív pszichológiát hívtuk segítségül.


„A vállalhatatlan bizonytalanság miatt felálltam” – sorban távoztak a kulturális szakemberek Pápán

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése egybeesett Pápán az önkormányzati intézmények átszervezésével, melynek következtében sokan felálltak a kisváros kulturális életét meghatározó emberek közül. Ami viszont Pápán történt, országos tanmese is lehetne, és kérdéseket vet fel a többi könyvtári, múzeumi vagy művelődésházi dolgozó jövőjéről is.



„Ebben az országban eléggé elvesztettem a hitemet. A Kékkör sokat visszaadott belőle”

Elege lett a színházi közegből, így most már a hosszútávú túrázásnak szenteli az életét. Az Egyesült Államok embert próbáló útvonalain vagy épp az El Caminón edzette magát, mielőtt Magyarországot is körbegyalogolta volna. Csutka István, alias Camino Steve, rekordidő alatt teljesítette az Országos Kékkört október elején. Szellemi erőnlétről, az ország mentális állapotáról és Európa leghosszabb egybefüggő túraútjának hiányosságairól és szépségeiről beszélgettünk vele.


Nyolc tönkrement életet és három háztartást menedzsel

A Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni programjának szakmai vezetője Toszeczky Renáta szociális munkás. Feladata, hogy a prostitúcióból vagy a rabszolgasorból kimenekített áldozatok újra láthatóvá váljanak a társadalom számára. Irodája nincsen, egyedül tartja a lelket két shelter, vagyis két védett ház lakóiban. Róla forgatott dokumentumfilmet Schwechtje Mihály Védelem alatt címmel, mert nemcsak az áldozatok, de a szociális munkások emberfeletti tevékenysége is gyakran láthatatlan a többség számára. A film főszereplőjével készítettünk interjút.


Greta Thunberg mosolyog, táncol és azonnal átlát a politikusokon

A Greta Thunbergről szóló dokumentumfilmben a klímaaktivistának egy olyan arcát ismerjük meg, amelyet eddig nem igazán láthattunk a világ vezető politikusaira ráförmedő, számonkérő imázs mögött. Végig követjük, hogyan lett egyetlen év leforgása alatt a svéd parlament előtt magányosan tüntető 15 éves lányból a legnagyobb klímamozgalom inspirálója, és hogy egy kamasz miként kerekedett felül súlyos szorongásain, hogy a célját elérje. Az Én vagyok Greta című film bátorságra tanít.


Fliegauf Bence: Orbán szerint Homo christianusokra, szerintem Homo ecologicusokra van szükség

Nagyot futott a napokban Fliegauf Bence rendező írása David Attenborough-ról. Ezért kerestük meg őt, interjúnkban pedig nemcsak azt árulta el, hogy egy pusztító gombafajról készítene sorozatot, hanem azt is, hogy a Csernobil-filmterve mégsem veszett ügy. Megosztotta vízióját a zöld digitális autokráciákról, véleményét az SZFE-ről, és elmesélte, hogy miért nem vették fel annak idején az egyetemre.


Feminista volt vagy nőgyűlölő? 100 éves lenne Helmut Newton

A legnagyobb színésznőket vette rá, hogy levetkőzzenek neki, és az ő meztelen modelljeit közölte először divatmagazin. Helmut Newton a náci Németországból menekült el, majd a 20. század második felének legkeresettebb fotográfusává vált. Provokatív, a női testet tárgyként kezelő stílusa miatt már életében nőgyűlölettel vádolták, miközben ő azzal védekezett, hogy csupán az emancipáció előtt tiszteleg. Mit üzennek ma, a MeToo idején a képei?


Nőies-e még a nő, aki felvállalja: ugyanúgy vannak emésztési szakaszai, mint egy férfinek?

Saját bevallása szerint az altesti poénokat emancipálja, a kiadója szerint meg ő a magyar Lena Dunham és Bridget Jones egybegyúrva. Karanténnaplója több tízezer embert derített jókedvre a járvány eddigi leghúzósabb időszakában. Forgatókönyvíró, mégis a gátlástalanul vicces blogja tette ismertté. A blogból pedig könyv készült, és már egy filmes produkciós cég is lecsapott rá. Bemutatjuk Benedek Ágotát.




Hogyan működik a csúcskategóriás könyvdiplomácia?

Hollandia és Magyarország sem földrajzilag, sem nyelvileg nincs közel egymáshoz, ehhez képest igazán meglepő, hogy akármelyik magyar művet szánják is külföldi piacra a magyar könyvkiadók, a hollandok az elsők között csapnak le rá. Nem véletlenül: a magyar íróknak egyfajta kultusza alakult ki Hollandiában. Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regénye például már 39 újrakiadást élt meg. De a könyves vonzalom kölcsönös, van ugyanis olyan magyar kiadó, amelyik presztízskérdést csinál abból, hogy a holland gyerekirodalom része legyen a repertoárjának.


Demeter Szilárd: Semmiféle könyvet nem égetünk, nem darálunk

Miután a szélsőjobboldalon újabban könyveket semmisítenek meg, a könyvszakmát pedig napok óta vegzálják, mert megjelent egy érzékenyítő mesekönyv a piacon, megkerestük Demeter Szilárdot, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójaként foglaljon állást. Demeter válaszolt, majd előzetes egyeztetés nélkül kirakta az interjút a Facebook-oldalára. Ebből több minden következhet.