A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése egybeesett Pápán az önkormányzati intézmények átszervezésével, melynek következtében sokan felálltak a kisváros kulturális életét meghatározó emberek közül. Ami viszont Pápán történt, országos tanmese is lehetne, és kérdéseket vet fel a többi könyvtári, múzeumi vagy művelődésházi dolgozó jövőjéről is.
Péterfy-Novák Éva és Péterfy Gergely néhány héttel ezelőtt úgy döntöttek: hosszabb időre elhagyják Magyarországot. Részleges emigrációba vonultak, mert – mint fogalmaznak – a hazai mérgező légkör elszívja az összes kreatív energiájukat. Most Olaszországban, egy Todi nevű városban élnek, és mindketten regényt írnak. Videochaten értük el őket.
Elege lett a színházi közegből, így most már a hosszútávú túrázásnak szenteli az életét. Az Egyesült Államok embert próbáló útvonalain vagy épp az El Caminón edzette magát, mielőtt Magyarországot is körbegyalogolta volna. Csutka István, alias Camino Steve, rekordidő alatt teljesítette az Országos Kékkört október elején. Szellemi erőnlétről, az ország mentális állapotáról és Európa leghosszabb egybefüggő túraútjának hiányosságairól és szépségeiről beszélgettünk vele.
A Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni programjának szakmai vezetője Toszeczky Renáta szociális munkás. Feladata, hogy a prostitúcióból vagy a rabszolgasorból kimenekített áldozatok újra láthatóvá váljanak a társadalom számára. Irodája nincsen, egyedül tartja a lelket két shelter, vagyis két védett ház lakóiban. Róla forgatott dokumentumfilmet Schwechtje Mihály Védelem alatt címmel, mert nemcsak az áldozatok, de a szociális munkások emberfeletti tevékenysége is gyakran láthatatlan a többség számára. A film főszereplőjével készítettünk interjút.
A Greta Thunbergről szóló dokumentumfilmben a klímaaktivistának egy olyan arcát ismerjük meg, amelyet eddig nem igazán láthattunk a világ vezető politikusaira ráförmedő, számonkérő imázs mögött. Végig követjük, hogyan lett egyetlen év leforgása alatt a svéd parlament előtt magányosan tüntető 15 éves lányból a legnagyobb klímamozgalom inspirálója, és hogy egy kamasz miként kerekedett felül súlyos szorongásain, hogy a célját elérje. Az Én vagyok Greta című film bátorságra tanít.
Nagyot futott a napokban Fliegauf Bence rendező írása David Attenborough-ról. Ezért kerestük meg őt, interjúnkban pedig nemcsak azt árulta el, hogy egy pusztító gombafajról készítene sorozatot, hanem azt is, hogy a Csernobil-filmterve mégsem veszett ügy. Megosztotta vízióját a zöld digitális autokráciákról, véleményét az SZFE-ről, és elmesélte, hogy miért nem vették fel annak idején az egyetemre.
A legnagyobb színésznőket vette rá, hogy levetkőzzenek neki, és az ő meztelen modelljeit közölte először divatmagazin. Helmut Newton a náci Németországból menekült el, majd a 20. század második felének legkeresettebb fotográfusává vált. Provokatív, a női testet tárgyként kezelő stílusa miatt már életében nőgyűlölettel vádolták, miközben ő azzal védekezett, hogy csupán az emancipáció előtt tiszteleg. Mit üzennek ma, a MeToo idején a képei?
Saját bevallása szerint az altesti poénokat emancipálja, a kiadója szerint meg ő a magyar Lena Dunham és Bridget Jones egybegyúrva. Karanténnaplója több tízezer embert derített jókedvre a járvány eddigi leghúzósabb időszakában. Forgatókönyvíró, mégis a gátlástalanul vicces blogja tette ismertté. A blogból pedig könyv készült, és már egy filmes produkciós cég is lecsapott rá. Bemutatjuk Benedek Ágotát.
Budapest vezetése nagyszabású projektbe fogott, hogy a háborúkban megerőszakolt nőkről méltó módon megemlékezhessünk. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Pető Andrea történészt, a CEU kutatóját arról, hogy miért kötelező velejárója a háborúknak a nemi erőszak, és miért követték el azt tömegével a második világháború alatt a szovjetek.
Évszázadokon és generációkon át elhallgatott kegyetlenségek feldolgozására vállalkozott a budapesti vezetés. A háborúkban, a katonák által olykor tömegesen elkövetett szexuális erőszak áldozatai nem csupán egy szobrot kapnak.
Hollandia és Magyarország sem földrajzilag, sem nyelvileg nincs közel egymáshoz, ehhez képest igazán meglepő, hogy akármelyik magyar művet szánják is külföldi piacra a magyar könyvkiadók, a hollandok az elsők között csapnak le rá. Nem véletlenül: a magyar íróknak egyfajta kultusza alakult ki Hollandiában. Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regénye például már 39 újrakiadást élt meg. De a könyves vonzalom kölcsönös, van ugyanis olyan magyar kiadó, amelyik presztízskérdést csinál abból, hogy a holland gyerekirodalom része legyen a repertoárjának.
Miután a szélsőjobboldalon újabban könyveket semmisítenek meg, a könyvszakmát pedig napok óta vegzálják, mert megjelent egy érzékenyítő mesekönyv a piacon, megkerestük Demeter Szilárdot, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójaként foglaljon állást. Demeter válaszolt, majd előzetes egyeztetés nélkül kirakta az interjút a Facebook-oldalára. Ebből több minden következhet.
Márai Sándor, Krasznahorkai László és Konrád György szövegeiben is otthonosan mozognak a holland olvasók, de a profi műfordítások mellett egy történelmi epizód is szerepet játszott abban, hogy a hollandok közül sokan beleszerettek a magyar irodalomba – az írókba pedig néha szó szerint is.
Magyarországon első alkalommal került sor egy ipari-természeti katasztrófa hosszú távú hatásainak komplex kutatására. Pszichológus, kommunikációkutató, lelkipásztor és szociológusok bevonásával vizsgálták meg, hogy tíz évvel a vörösiszapömlés után milyen állapotban van a három érintett település, Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely lakossága. A kutatás a koronavírus-járvány hosszútávú kezelésére vonatkozóan is fontos következtetéseket tartogat.
Meg kellene reformálni az SZFE-t, de nem ideológiai alapon - mondja a HVG-nek adott interjújában Lakos Nóra rendező, aki szerint most bemutatott első nagyjátékfilmje az amerikai helyett inkább az európai vígjátékok hagyományait követi.
A filmidő felénél váratlanul megérinti egymást a két ember, akik addig titkon vágytak a másikra. Ennek az apró, alig észrevehető mozdulatnak elemi ereje van Horvát Lili filmjében, a mi gyomrunk is összeszorul az izgalomtól. És ami még jobb: nemcsak ez a pillanat, de az előtte és az utána lévők sem eresztenek. Kritika a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmről.
Már csak néhány hónap volt az olimpiáig, amikor a koronavírus-járvány szépen keresztülhúzta az élsportolók számításait. Ami viszont nagyon rosszkor jött Hosszú Katinkának, az valószínűleg jót tesz a róla készülő filmnek. Az eddigi legdrágább magyar dokumentumfilmnek nagyjából a felét forgatták le, de már most nagy a felhajtás körülötte: EXKLUZÍV vetítést rendeztek a Katinka című film – kapaszkodjunk meg – alig kétperces előzetesének.
Egyelőre csekély számban, de már vannak olyan kezdeményezések, amelyek a kisgyermekes vagy csecsemőt nevelő szülők kulturális feltöltődését szolgálják. A járvány előtt babahordozós tárlatvezetéssel, gyerekmegőrzős mozizással, illetve babaszobával ellátott templomi koncertsorozattal kísérleteztek, a babás múzeumlátogatások szeptember közepétől újraindulnak.
Elsőre talán furcsán hangozhat, hogy szükség van Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottságra, ám a laktációs szaktanácsadók szerint a szoptatás valóban olyan ügy, amellyel foglalkozni kell. Rózsa Ibolya, az Anyatejút Tudásközpont alapítója elmagyarázta, mit jelent a gyakorlatban szoptatástámogatás, miért kellene azt széleskörűen biztosítani, és mi köze van ehhez a környezetvédelemnek vagy éppen a szoptatni nem akaró édesanyák elfogadásának.
Túl sokat dolgozunk, túl keveset élünk – a munka világának radikális átalakítását jó ideje szorgalmazzák már a munka utáni társadalom, az úgynevezett post-work society teoretikusai, akiknek a hangját csak felerősítette a koronavírus-járvány, és annak hatása arra, ahogyan dolgozunk. Cikksorozatunk záró részében azt nézzük meg, hogy mennyi a realitása annak, hogy a nyolcórás (vagy még ennél is több) munkánkat visszaszorítsuk.