Mi köze egy Ceaușescu-darabnak a magyarországi rossz idegállapotokhoz? Lehet-e nő egy diktátor, és mi vesz rá egy gondolkodó értelmiségit, hogy befeküdjön a pártelnök ölébe? Valcz Péter abszurd drámát rendezett a román rezsimről és a szellemi szabadság elvesztéséről. Az alkotóval a független színházak helyzetéről és arról is beszélgettünk, hogy miért vagyunk mi a lakógyűlések országa.
A 21. században nem kell mélyre ásni a mamutagyarért, ezek a csontok ugyanis sokszor a felszín közelében, vagy már eleve a felszínen vannak. A globális felmelegedés pedig kifejezetten kedvez a mamutkereskedelemnek, szakértők szerint nem túlzás aranyláznak nevezni a mamutbizniszt. De ennek vannak árnyoldalai is.
Szibériában újfajta aranyláz tombol, a globális felmelegedés ugyanis kedvez a mamutagyar-vadászoknak. Itthon az ősmaradvány-gyűjtők a kavicsbányákban próbálnak szerencsét. Mamutcsontot találni – állítólag – ma már Magyarországon sem nagy kunszt; nagy pénzt érő agyarra bukkanni viszont igen. De vajon rendjén van-e, ha kiforgatjuk a föld mélyén tízezer éve szunnyadó csontokat, hogy aztán azok a kandalló fölé kerüljenek? Hogy lehet összebékíteni a profitorientált kincskereskedelmet a tudományos világgal?
Évekkel a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban történt zaklatási botrány után sikerült kialakítani egy olyan védelmi hálót az iskolában, amellyel elviekben megelőzhető, hogy még egyszer bármilyen érzelmi, verbális vagy fizikai erőszak megtörténhessen az intézmény falai között. Vagy ha meg is történik, annak azonnal legyenek következményei. A pannonhalmi gyermekvédelmi programért most kitüntetést kapott a gimnázium igazgatója, Dr. Juhász-Laczik Albin.
Dina Naser palesztin felmenőkkel rendelkező jordániai dokumentumfilmes. Négy éven át forgatott a világ legnagyobb, szíriaiakat elszállásoló menekülttáborában, Zaatariban. Az itt készült dokumentumfilmjét, az Apró lelkeket nemrég mutatták be a Verzió Filmfesztiválon. Azt mondja, többek között azt szeretné, ha a nézők megértenék, bárkivel megtörténhet, hogy arra ébred: lebombázzák az országát.
A Nemzetközi Emmy-díjra a legjobb tévéfilm kategóriában jelölt Trezor egy mese 1956-ból. Anger Zsoltot még órákig el tudnánk nézni a bankrabló lakatos-kisember szerepében, de hogy egyetlen nap alatt kigyógyítható lenne a Sztálin-imádó kommunista…? Azt a külföldi közönségnek még talán, de nekünk már nehéz bemesélni.
Egy zeneiskola idős karmestere zaklatja a 14 éves csellista lányt. Nagy Zoltán első nagyjátékfilmje, a Szép csendben az első olyan magyar film, amely megkapta a Me Too mozgalom láthatatlan hitelesítő pecsétjét, hiszen a produkció már a poszt-Weinstein- és a poszt-Marton László-érában született. Mivel témája megint nagyon aktuális, a filmre nagy figyelem irányul, de a kritikai fogadtatás elég vegyes. Például azért, mert bármennyire is indokolná a téma, és számítana rá a néző: az alkotásban nem látunk illetlen helyekre eltévelyedett ujjakat, nincs erőszakos bugyiráncigálás, nincsenek obszcén szavak. Hogy miért nem, arról Nagy Zoltán rendezővel beszélgettünk.
Olyan még nem volt Magyarországon, mint ami most történik: először mutatnak be VR-filmeket egy fesztiválon. Meg is néztünk néhányat a kínálatból, a kurátorok pedig elárulták nekünk, hogy szerintük van-e jövője a VR szimulátorokra készített dokumentumfilmeknek, lesz-e valaha VR-Oscar, miért nem remekelnek a műfajban a magyarok, és hogy vajon tömegesen menekülünk-e majd VR-szemüveg mögé a valóság elől.
Hiszen az angolok is forgattak már a saját koruk történelméről, lehet ezt intelligensen – mondja Káel Csaba a problémáról, hogy túl vagyunk egy ezredfordulón, és ezzel senki nem foglalkozott még filmekben. Az új filmügyi kormánybiztos hiányolja a saját, közép-európaiakra jellemző humort is, és tisztában van azzal, hogy a legtöbb fiatal most már az okostelefonján vagy az okostévéjén nézi a tartalmakat, ezért azt is sejti, lesz vita az alkotókkal, mert mindenki azt szeretné, ha moziban menne le a filmje. Havas Ágnes távozásáról, a Filmalapban történt személyi változásokról és Andy Vajna örökségéról is beszélgettünk. Interjú.
Miután tavaly a köztévé nem hosszabbította meg a szerződésüket, az idén tíz éves On The Spot lassított a tempón, és átálltak a nagyobb ívű dokumentumfilmek készítésére. Elvállalták egy etióp törzs lányának a taníttatását, forgatják egy Auschwitzban született nő történetét, és már hét éve dolgoznak Geréb Ágnes sztoriján is. Mindeközben pedig a világot járva gyereket nevelnek. Cseke Eszterrel és S. Takács Andrással beszélgettünk.
Az amerikai abortusztörvény-szigorítások egyik republikánus támogatójának meghívásával tartottak konferenciát Budapesten a magukat életvédőknek nevező, keresztény-konzervatív civilek. Ezzel megtörtént az egyébként erősen vitatott szívdobbanás-koncepció hazai importja, a kormányt az eseményen a miniszterelnök egy megbízottja képviselte.
Itthon alig, esetleg egyáltalán nem ismert, magyar származású, ám Franciaországba emigrált fotográfusok képeiből nyílt hiánypótló kiállítás a közelmúltban. Tehetséges nők, Picassót és Chagallt lencsevégre kapó művészek és magyarok, akikről néhány éve még nem is tudtuk, hogy innen szakadtak el egy jobb élet reményében. Hogyan modernizálták az emigráló művészek a francia fotográfiát, miért volt annyi nő a kivándorolt művészek között, és mit keres André Kertész radiátora egy múzeumban?
Magyarországra látogatott a kortárs irodalom egyik legszebb szerelmes regényét megalkotó író, a Szólíts a neveden szerzője. André Aciman egy közönségtalálkozón beszélt a könyvéből készült film zseniális befejezéséről, a regény legarcpirítóbb jelenetéről, a történet folytatásáról és az ember örök elégedetlenségéről is, arról, hogy miért lehetetlen pontosan úgy élni, ahogy gondoljuk, hogy élni szeretnénk.
Egy nappal korábban a Bazilika előtt a születésnapját ünnepelte Will Smith, csütörtökön pedig újságíróknak mesélt arról, hogy milyen volt smink nélkül filmet forgatni, és milyen az élet így, 50 felett. A színész, Ang Lee rendező, valamint az elmúlt negyven év legnagyobb blockbustereinek producere, Jerry Bruckheimer titkokat árult el a Gemini Man sajtótájékoztatóján.
Eltűnik a sarkvidéki jég, óriási mennyiségű szén-dioxid fog a légkörbe szivárogni az olvadó talajból, európai országok kerülnek víz alá, az ivóvizünket is fenyegeti a tengervíz és nem győzzük majd az emléktáblákat állítani a gleccsereknek, ha az emissziót nem szorítjuk vissza radikálisan és azonnal. Kijött az ENSZ új klímajelentése, amit 195 ország kormánya fogadott el.
Fahidi Évát mindenkinek látnia kell. Ebből következik, hogy az év egyik legjobb magyar dokumentumfilmje, A létezés eufóriája is kihagyhatatlan.
Beigazolódott az, amitől féltünk, amikor kiderült, film lesz a Downton Abbey-ből: teljesen felesleges volt nagyvászonra álmodni a Crawley család életét. A tét nélküli nosztalgiázás helyett folytathatták volna inkább a sorozatot. Ha már.
Banka Rolandot és szamarát, a csomagokat hordozó Rocinantét akkor ismerte meg az ország, amikor a minap felszálltak egy MÁV-szerelvényre. Pedig ennél sokkal érdekesebb dolgok is történtek már velük: hat év alatt bejárták például együtt fél Európát. A tanár végzettségű vándor a gyaloglás és a pénztelenség felszabadító erejéről, egy szamár bölcsességéről, illetve arról is beszélt a hvg.hu-nak, hogy még a fennkölt El Caminón, a folyamatos bandukolásban is ki lehet égni.
A szocializmus 40 évvel visszavetette a hazai teológia fejlődését, és míg tőlünk nyugatabbra egyre befogadóbbak a keresztény gyülekezetek a melegekkel szemben, addig Magyarországon az LMBTQ-barát papot nagyítóval kell keresni. A Bibliát sokféleképpen lehet értelmezni, például úgy is, hogy az alapján az egyház ne tartsa bűnnek a homoszexualitást. Meg úgy is, hogy Jézus épp annyira legyen férfi, mint nő. Modolo Ákos melegaktivistával és Szabadkai Bálint, a Keresztények a Melegekért nevű szervezet alapítójával döntöttünk tabukat.