Csatlós Hanna

Csatlós Hanna
Hősöket hazudtak oda, ahol csak erőszakos földbitorlók voltak – Filmes kisokos a hvg.hu-n
 

Hősöket hazudtak oda, ahol csak erőszakos földbitorlók voltak – Filmes kisokos a hvg.hu-n

A western egyidős a filmtörténettel; az olaszoktól kezdve az argentinokon át egészen a magyarokig babonázták meg a filmeseket a törvényes erők és a banditák összecsapásai. A vadnyugat pedig még a 21. században is képes újat mutatni. A hvg.hu 10 részes videoesszé-sorozatában ötperces gyorstalpalókat kapunk a meghatározó filmes műfajokból – ezúttal Kránicz Bence és Lichter Péter filmesztéták mutatnak szuperplánt a pisztolypárbajok hőseiről.


Mióta nem tudunk ellenállni a fröcsögő vérnek? - Filmes kisokos a hvg.hu-n
 

Mióta nem tudunk ellenállni a fröcsögő vérnek? - Filmes kisokos a hvg.hu-n

Talán egyetlen filmes műfaj sem volt olyan töretlenül népszerű az elmúlt száz évben, mint a horror. A némafilmek kora óta taszítja és vonzza egyszerre az embert a borzongás. A hvg.hu-n most induló 10 részes videoesszé-sorozatban öt perces gyorstalpalókat kapunk a meghatározó filmes műfajokból. Elsőként a horror van nálunk véres terítéken. Felszolgálja a videók, és az azok alapjául szolgáló könyv egyik ötletgazdája: Lichter Péter filmesztéta, filmrendező.



Múzeumba kerülnek Barabási Albert-László hálózatai
 

Múzeumba kerülnek Barabási Albert-László hálózatai

A Ludwig Múzeum nagyon érzi a korszellemet. 2020-ban egy internettől megfosztott világ víziójával, egy a slow life szemléletmódról szóló kiállítással, valamint Barabási Albert-László adatvizualizációival igyekszik bevonzani a közönséget.


„Felkavar már az is, ahogy rá gondolok” – 100 éves lenne Federico Fellini
 

„Felkavar már az is, ahogy rá gondolok” – 100 éves lenne Federico Fellini

Azt mondják, zseniális volt a humora. Hogy szerette az életet. Koreográfiákat látott a hétköznapi történésekbe. Mélyen elkötelezett líraisága a mai napig lenyűgöző. Federico Fellini ma ünnepelné a 100. születésnapját, és ebből az alkalomból hét magyar filmrendező osztotta meg velünk a vallomását arról, hogy milyen hatást gyakoroltak rá Fellini filmjei. Elmondják, hogy miért rajonganak érte – vagy éppen miért nem –, és hogy szerintük kiállta-e a Maestro életműve az idő próbáját.


Ezért a pápáért még Sharon Stone is ledobja a cipőjét
 

Ezért a pápáért még Sharon Stone is ledobja a cipőjét

Paolo Sorrentino vatikáni sorozatának második évada valószínűleg az év egyik leginkább szexuálisan túlfűtött szériája lett. Talán soha nem szerepelt még ennyi fedetlen női mell és ennyi pápa egyszerre egyetlen filmben vagy sorozatban sem. Az új pápa a merész képzettársítások, a felszabadító humor és a zseniális John Malkovich miatt ígérkezik jónak.


„Én nem akartam a magyaroknak ártani” – megszólaltak a Szépművészetit kirámoló tolvajok
 

„Én nem akartam a magyaroknak ártani” – megszólaltak a Szépművészetit kirámoló tolvajok

Rést ütött a szocializmus pajzsán, amikor a nyolcvanas évek elején egy olasz bűnbanda ellopott hét képet a Szépművészeti Múzeumból. Most egy olasz produkció keretében dokumentumfilm készült a képrablásról: sikerült szóra bírni a már nyugdíjas korú tolvajokat, és az annak idején a nyomozásba bevont magyar és olasz hatóságiakat is. A filmet megelőző kutatómunkának köszönhetően új részletek derültek ki a műkincslopásról, de még mindig vannak elvarratlan szálak.


Ez nem egy banán
 

Ez nem egy banán

Gyümölcs ekkora indulatot még nem váltott ki a világból. Ilyen drága sem volt még soha egyetlen darab banán. Olyat sem látott még élő ember, hogy demonstráló takarítók vonultak volna az utcára egy banán miatt. De mi köze van a nemrég meghalt szexuális ragadozó Jeffrey Epsteinnek a szigetelőszalaggal falra ragasztott gyümölcshöz? Ez itt a Nagy Banán cikk.


„Elfogadod a rendszert, ahol Ceaușescu végtére is jó emberré válik”
 

„Elfogadod a rendszert, ahol Ceaușescu végtére is jó emberré válik”

Mi köze egy Ceaușescu-darabnak a magyarországi rossz idegállapotokhoz? Lehet-e nő egy diktátor, és mi vesz rá egy gondolkodó értelmiségit, hogy befeküdjön a pártelnök ölébe? Valcz Péter abszurd drámát rendezett a román rezsimről és a szellemi szabadság elvesztéséről. Az alkotóval a független színházak helyzetéről és arról is beszélgettünk, hogy miért vagyunk mi a lakógyűlések országa.


Ilyen a mamutagyar-vadászat sötét oldala
 

Ilyen a mamutagyar-vadászat sötét oldala

A 21. században nem kell mélyre ásni a mamutagyarért, ezek a csontok ugyanis sokszor a felszín közelében, vagy már eleve a felszínen vannak. A globális felmelegedés pedig kifejezetten kedvez a mamutkereskedelemnek, szakértők szerint nem túlzás aranyláznak nevezni a mamutbizniszt. De ennek vannak árnyoldalai is.


Ontja magából a föld a mamutcsontokat, de mit kezdünk velük?
 

Ontja magából a föld a mamutcsontokat, de mit kezdünk velük?

Szibériában újfajta aranyláz tombol, a globális felmelegedés ugyanis kedvez a mamutagyar-vadászoknak. Itthon az ősmaradvány-gyűjtők a kavicsbányákban próbálnak szerencsét. Mamutcsontot találni – állítólag – ma már Magyarországon sem nagy kunszt; nagy pénzt érő agyarra bukkanni viszont igen. De vajon rendjén van-e, ha kiforgatjuk a föld mélyén tízezer éve szunnyadó csontokat, hogy aztán azok a kandalló fölé kerüljenek? Hogy lehet összebékíteni a profitorientált kincskereskedelmet a tudományos világgal?


Az iskola nem lehet az a hely, ahol a gyerekek félnek – Pannonhalmán ezt már tudják
 

Az iskola nem lehet az a hely, ahol a gyerekek félnek – Pannonhalmán ezt már tudják

Évekkel a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban történt zaklatási botrány után sikerült kialakítani egy olyan védelmi hálót az iskolában, amellyel elviekben megelőzhető, hogy még egyszer bármilyen érzelmi, verbális vagy fizikai erőszak megtörténhessen az intézmény falai között. Vagy ha meg is történik, annak azonnal legyenek következményei. A pannonhalmi gyermekvédelmi programért most kitüntetést kapott a gimnázium igazgatója, Dr. Juhász-Laczik Albin.


„Nem szeretem, hogy menekülteknek hívjuk őket”
 

„Nem szeretem, hogy menekülteknek hívjuk őket”

Dina Naser palesztin felmenőkkel rendelkező jordániai dokumentumfilmes. Négy éven át forgatott a világ legnagyobb, szíriaiakat elszállásoló menekülttáborában, Zaatariban. Az itt készült dokumentumfilmjét, az Apró lelkeket nemrég mutatták be a Verzió Filmfesztiválon. Azt mondja, többek között azt szeretné, ha a nézők megértenék, bárkivel megtörténhet, hogy arra ébred: lebombázzák az országát.


„Én sztálinista vagyok, legalábbis ma reggel még az voltam”
 

„Én sztálinista vagyok, legalábbis ma reggel még az voltam”

A Nemzetközi Emmy-díjra a legjobb tévéfilm kategóriában jelölt Trezor egy mese 1956-ból. Anger Zsoltot még órákig el tudnánk nézni a bankrabló lakatos-kisember szerepében, de hogy egyetlen nap alatt kigyógyítható lenne a Sztálin-imádó kommunista…? Azt a külföldi közönségnek még talán, de nekünk már nehéz bemesélni.


„Attól zengett a média, hogy az elkövető hányszor és hova nyúlt be, miközben nem ez a lényeg”
 

„Attól zengett a média, hogy az elkövető hányszor és hova nyúlt be, miközben nem ez a lényeg”

Egy zeneiskola idős karmestere zaklatja a 14 éves csellista lányt. Nagy Zoltán első nagyjátékfilmje, a Szép csendben az első olyan magyar film, amely megkapta a Me Too mozgalom láthatatlan hitelesítő pecsétjét, hiszen a produkció már a poszt-Weinstein- és a poszt-Marton László-érában született. Mivel témája megint nagyon aktuális, a filmre nagy figyelem irányul, de a kritikai fogadtatás elég vegyes. Például azért, mert bármennyire is indokolná a téma, és számítana rá a néző: az alkotásban nem látunk illetlen helyekre eltévelyedett ujjakat, nincs erőszakos bugyiráncigálás, nincsenek obszcén szavak. Hogy miért nem, arról Nagy Zoltán rendezővel beszélgettünk.


„Több órát is képes vagyok virtuális valóságban tölteni”
 

„Több órát is képes vagyok virtuális valóságban tölteni”

Olyan még nem volt Magyarországon, mint ami most történik: először mutatnak be VR-filmeket egy fesztiválon. Meg is néztünk néhányat a kínálatból, a kurátorok pedig elárulták nekünk, hogy szerintük van-e jövője a VR szimulátorokra készített dokumentumfilmeknek, lesz-e valaha VR-Oscar, miért nem remekelnek a műfajban a magyarok, és hogy vajon tömegesen menekülünk-e majd VR-szemüveg mögé a valóság elől.


Káel Csaba: Miért ne lehetne Orbán Viktorról is filmet csinálni?
 

Káel Csaba: Miért ne lehetne Orbán Viktorról is filmet csinálni?

Hiszen az angolok is forgattak már a saját koruk történelméről, lehet ezt intelligensen – mondja Káel Csaba a problémáról, hogy túl vagyunk egy ezredfordulón, és ezzel senki nem foglalkozott még filmekben. Az új filmügyi kormánybiztos hiányolja a saját, közép-európaiakra jellemző humort is, és tisztában van azzal, hogy a legtöbb fiatal most már az okostelefonján vagy az okostévéjén nézi a tartalmakat, ezért azt is sejti, lesz vita az alkotókkal, mert mindenki azt szeretné, ha moziban menne le a filmje. Havas Ágnes távozásáról, a Filmalapban történt személyi változásokról és Andy Vajna örökségéról is beszélgettünk. Interjú.


On the Spot:
 

On the Spot: "Családként több időt töltünk együtt, amikor úton vagyunk"

Miután tavaly a köztévé nem hosszabbította meg a szerződésüket, az idén tíz éves On The Spot lassított a tempón, és átálltak a nagyobb ívű dokumentumfilmek készítésére. Elvállalták egy etióp törzs lányának a taníttatását, forgatják egy Auschwitzban született nő történetét, és már hét éve dolgoznak Geréb Ágnes sztoriján is. Mindeközben pedig a világot járva gyereket nevelnek. Cseke Eszterrel és S. Takács Andrással beszélgettünk.



Előkerült André Kertész radiátora, közben pár francia fotográfusról kiderült, hogy magyar
 

Előkerült André Kertész radiátora, közben pár francia fotográfusról kiderült, hogy magyar

Itthon alig, esetleg egyáltalán nem ismert, magyar származású, ám Franciaországba emigrált fotográfusok képeiből nyílt hiánypótló kiállítás a közelmúltban. Tehetséges nők, Picassót és Chagallt lencsevégre kapó művészek és magyarok, akikről néhány éve még nem is tudtuk, hogy innen szakadtak el egy jobb élet reményében. Hogyan modernizálták az emigráló művészek a francia fotográfiát, miért volt annyi nő a kivándorolt művészek között, és mit keres André Kertész radiátora egy múzeumban?