Szérumok, tonikok, esszenciák, krémek, fényvédők – már 10, 16, de akár 20 lépésben is ápolhatjuk arcbőrünket, de vajon tudjuk-e, hogy pontosan mi ez a sok minden, amit akár naponta többször is az arcunkra kenünk? Tévhitek és alapvetések a krémek univerzumából.
Soha nem volt még múzeumban kiállítva, pedig ezt tartják a legjelentősebb roma kortárs festménynek Magyarországon. Monumentális alkotás, vibráló színekkel, amelynek legfőbb üzenete, hogy nem lehet a magyar történelemről a cigányság említése nélkül beszélni. Péli Tamás Születés című, 1983-as pannója most először látható egy kiállítótérben, de mindössze négy hónapig van fix helye, további sorsa bizonytalan.
Az idei legjobb bűnügyi sorozat lett az Easttowni rejtélyek, amelynek főszereplője egy életét éppen összekaparni próbáló, leharcolt kisvárosi nyomozó Kate Winslet alakításában. A krimi lehetne a női True Detective, de valójában sokkal több annál.
Olyan, mint egy szédítő körhinta rákötve egy koktélzongorára, amelyet a vágy elektromos kisülései hoznak működésbe. Giccses, szentimentális, túlzásba vitt, kaotikus az egész, de még 20 év után is rabul ejt minket a Nicole Kidman és Ewan McGregor között szövődő románc. A Moulin Rouge!-t lehet nagyon szeretni és gyűlölni is, de mi inkább az előbbire szavazunk.
A belvárosból a Duna partjára, horgászok, egy régi malom és a kiemelt kormányzati beruházás, a BudaPart lakópark szomszédságába költözik az új Dürer Kert. A szórakozóhelyet tíz éven át próbálták meg kirakni a Városliget mellől, mire sikerült a művelet. Mutatjuk, hol épül fel és milyen lesz az új Dürer.
Itt maradt nekünk a múltból egy rakás ikonikus, de nem egyszer zsigeri ellenszenvet kiváltó épület. Mint a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori pártháza a XIII. kerületben vagy a sötétséget fekete lyukként magába nyelő, évek óta ürességtől kongó Domus Áruház. Ezeket az épületeket azonban meg lehet kedvelni, ha ismerjük a történetüket és új életet lehelünk beléjük. Erről szól az idei Velencei Építészeti Biennálén bemutatkozó magyar projekt.
A legnagyobbakat kivéve szinte minden kisebb hazai fesztiválnak van már a nyárra kitűzött időpontja, noha a kormány még mindig nem tisztázta, hogy engedi-e az idei szezonban a zenés, táncos tömegrendezvényeket, és ha igen, milyen feltételekkel. Létszámkorlátot vezetne be? Védettségi igazolványhoz kötné a részvételt? A maszkhasználatra milyen szabályok vonatkoznának? Fesztivál-helyzetjelentés egy hónapra a szezonnyitástól.
Az időskori demenciáról különös perspektívából beszél Florian Zeller rendező és forgatókönyvíró: Az apa című, kétszeresen Oscar-díjas filmben egy, a nyolcvanas éveiben járó férfi darabokra hulló memóriájával és zavart tudatával követjük mi, nézők is a történteket. A főszereplőt alakító Anthony Hopkins pedig nagy alakítással és némi humorérzékkel enged bepillantást az apa elméjébe. A film egyszerre dráma, pszichothriller és felállított diagnózis.
Amennyiben a járványhelyzet engedi, idén július 23. és augusztus 1. között valósul meg Művészetek Völgye Fesztivál.
A hosszú bezártság után végre van elérhető kulturális program: elkezdődött az öt hétig tartó, félig online eseményeket, félig látogatható kiállításokat is ígérő OFF-Biennále. A rendezvény társalapítójával, Somogyi Hajnalkával beszélgettünk, és válogattunk a programfüzetből is.
Bár enyhe tünetekkel megúszták a koronavírus-fertőzést, hat percig sem tudnak pihenés nélkül sétálni azok a gyerekek, akik megfordulnak a Semmelweis Egyetem long Covid-ambulanciáján. A fertőzés szövődményeivel felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt számolniuk kell, az ő rehabilitációjukra pedig az egész magyar egészségügyi rendszernek fel kell készülnie. Az ambulanciát létrehozó orvosokkal és egy neurológussal beszélgettünk arról, mi állhat a poszt-Covid-szindróma mögött.
Különösen jó állapotban tárták fel egyiptomi régészek a körülbelül 3400 évvel ezelőtt létezett város, Aton romjait Luxornál. Vajon kik laktak a házakban, és miért halt ki évezredekkel ezelőtt a település? Miért csak most bukkantak rá a kutatók és ezzel megtalálták-e az egyiptomi Pompejit vagy az afrikai Eldorádót? Bács Tamást, az ELTE Egyiptológiai Tanszékének vezetőjét kérdeztük, aki több mint 20 éve maga is ásatásokat vezet a régióban.
Az Európai Parlament képviselői egy határozatban „LMBTQI szabadságzónává” nyilvánították az Európai Uniót, de lehet-e szabad valaki egy olyan tagállamban, ahol 2019 óta intenzív politikai támadásoknak van kitéve? A Háttér Társaság munkatársa arról számolt be lapunknak, hogy egyre több, tőlük segítséget kérő meleg, transz, queer magyar állampolgár találja az itthoni helyzetét reménytelennek.
A koronavírus-fertőzés gyakran emlegetett tüneteként tartjuk számon a szaglás- és az ízérzékelés elvesztését; szagok, illatok, ízek nélkül létezni pedig akár életminőség-romláshoz is vezethet. Sok esetben azonban tudjuk tréningezni az orrunkat, hogy az mielőbb magához térjen.
Nemcsak azért működik, mert elképesztően vicces, vagy mert a főhőse akár egy Woody Allen-film karaktere is lehetne, hanem azért is, mert a nosztalgiára épít. A Pretend It’s a City című dokumentumfilm-sorozat akkor is vágyakozást ébreszt bennünk a régi, nyüzsgő Manhattan iránt, ha sosem jártunk ott, és minden percében eszünkbe juttatja, hogy milyen jó is volt, amikor még volt társaséletünk.
Egy éjjeli házkutatás során lőtték le az ágyából kiugrasztott, ártatlan Breonna Taylort a louisville-i rendőrök tavaly március 13-án. A fiatal afroamerikai ápoló halála újabb lendületet adott az antirasszista tüntetéseknek Amerikában. A nő életét kioltó golyók nem, egyelőre csak a célt tévesztett lövedékek számítottak az igazságszolgáltatás szemében. Egy évvel az eset után a felelősségre vonás kimerült két kirúgásban, néhány figyelmeztetésben és egy felmentésben.
Egy igazi nagymenő oknyomozó újságírót, Mariana van Zellert kísérhetjük el az alvilág sötét bugyraiba a tavalyi év egyik legjobb dokumentumfilm-sorozatában. Bejutunk egy fentanillaborba, a Sinaloa-kartell bunkerébe és egy, a határon fegyvert csempésző anya kocsijába is. A bűn kereskedői című sorozat többhónapos előkészületet igényelt, hogy a stáb biztosan életben maradjon a forgatások végére.
72 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 2016-ban egy alföldi megyeszékhelyen végre felhúzzák a városból elhurcolt zsidók emlékfalát. Ma ezen kívül egy bútoráruházba falazott régi zsinagóga, borostyánnal benőtt sírkövek, belvárosi házak a hátrahagyott nyomai az egykoron a polgári réteget jelentő zsidóságnak. A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából a saját szülővárosomba tértem vissza, mert Békéscsaba történelmében ott sűrűsödik a huszadik századi vidéki ember minden elfojtott traumája.
Európa-szerte vetítik az On the Spot első egész estés dokumentumfilmjét, amely egy Auschwitzban született magyar nő és a lánya kapcsolatáról szól. Bár kettejük története a haláltáborral kezdődik, univerzális kérdéseket feszeget a Born in Auschwitz: hogyan adjuk önkéntelenül is tovább a traumáinkat a gyerekeinknek, és miként dolgozhatjuk fel az efféle családi örökséget? A film kapcsán, melyet hamarosan bemutatnak a Spektrumon, a dokumentumfilm készítőivel, Cseke Eszterrel és S. Takács Andrással beszélgettünk.
Már a kétezres évek elején Budapest orrára koppintott az UNESCO, hogy talán nem kéne a zsidónegyedben házakat rombolni. Ehhez képest most megint arról beszélünk, hogy milyen épületek tűnnének el a negyedben. De szabad-e egyáltalán bontani a védett zónában? Mi ellen véd a műemléki státusz? Hogyan sorvadt el a hazai örökségvédelem, és mi köze a műemlékbontásoknak a magyarok egészségi állapotához? Interjú Klaniczay Péter és Lővei Pál műemléki szakértőkkel.