A bejutási küszöb leszállítása nem segítene Orbánnak, ha győz a Tisza, kétharmada is lehet

A gyülekezési jog korlátozása miatt szervezett tiltakozásokkal sikerült nyilvánossághoz jutniuk a Tisza hatalmasra nőtt árnyékában már alig-alig látszó kisebb pártoknak – és ez most még jól is jön az ellenzék megosztásában érdekelt Fidesznek.

A bejutási küszöb leszállítása nem segítene Orbánnak, ha győz a Tisza, kétharmada is lehet

A rendszerváltás utáni jelentősebb politikai átrendeződéseket minden esetben megelőzte a közvélemény megbillenése, így szinte mellékesnek bizonyult, hogy az adott pillanatban milyen választási rendszerben zajlott a voksolás – erről beszélt korábban a Partizánban Tölgyessy Péter, aki az MSZP 1994-es és a Fidesz 2010-es győzelmét hozta fel állítása alátámasztására. Az általa vázolt analógia alapján tehát – és azzal a feltételezéssel élve, hogy a belpolitikai változások Magyar Péter által megtestesített reménye 2026-ban valósággá válik – a Tisza elsöprő erejű győzelme aligha múlna olyasmiken, hogy a parlament nemrég ismét átrajzolta a választókerületi határokat, és elvett például két, az ellenzék által könnyen nyerhető budapesti választókerületet, amit Pest megyéhez csatolt. Ha Magyar jelöltjei országszerte diadalmaskodnak, akkor – a választási törvény alapjait a rendszerváltás idején kidolgozó Tölgyessy logikáját követve – jó eséllyel ezeket az agglomerációs körzeteket is elviszik, és fordítva: ha itt veszítenek, aligha pont e két körzet miatt úszik el a kormányváltás lehetősége. 

Az, hogy az „ősfideszes” Pápán, Orosházán és a hétvégén Mosonmagyaróváron tartott időközi önkormányzati választásokon a kormánypárt helyi jelöltjei súlyos vereséget szenvedtek, arra utal, hogy az ellenzék számára Budapesten kívül is van élet. De persze nem mindegyikük számára.

Ahogy azt a napokban Orbán Viktor kormányfő a közrádióban – nem csekély cinizmussal – megállapította: az ellenzéki oldalon „láthatósági” küzdelem zajlik, ez áll az olyan provokatív akciók hátterében, mint a hídfoglalások vagy a parlamenti füstgyertyázás.

Ezek az akciók valóban alkalmasnak bizonyultak arra, hogy például a megmozdulások szervezésében tevékenyen részt vevő Momentum egy rövid időre rivaldafénybe kerüljön, a Google Trends adatai legalábbis az érdeklődés növekedését mutatják.

A Tisza Párt megjelenése óta alig érdekli az internetezőket a többi ellenzéki formáció

2024 februárjában a semmiből jelent meg Magyar Péter, egy hónappal később pártot alapított, az Európai Parlamenti választáson pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a Tisza a legnagyobb ellenzéki erő. A Google-kereséseket a Tisza azóta dominálja, az elmúlt hetekben azonban a Momentum és meglepő módon a Mi Hazánk is látható a statisztikában.

Csakhogy az efféle, szinte kizárólag Budapestre koncentrálódó megmozdulások által szerzett figyelem ahhoz biztosan kevés, hogy alapot teremtsen a kisebb pártok (újbóli) parlamentbe jutásához.

Maradjon a parlamenti küszöb – ez most a Fidesz érdeke

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.