A bejutási küszöb leszállítása nem segítene Orbánnak, ha győz a Tisza, kétharmada is lehet

6 perc

2025.04.09. 04:30

2025.04.09. 07:34

A gyülekezési jog korlátozása miatt szervezett tiltakozásokkal sikerült nyilvánossághoz jutniuk a Tisza hatalmasra nőtt árnyékában már alig-alig látszó kisebb pártoknak – és ez most még jól is jön az ellenzék megosztásában érdekelt Fidesznek.

A rendszerváltás utáni jelentősebb politikai átrendeződéseket minden esetben megelőzte a közvélemény megbillenése, így szinte mellékesnek bizonyult, hogy az adott pillanatban milyen választási rendszerben zajlott a voksolás – erről beszélt korábban a Partizánban Tölgyessy Péter, aki az MSZP 1994-es és a Fidesz 2010-es győzelmét hozta fel állítása alátámasztására. Az általa vázolt analógia alapján tehát – és azzal a feltételezéssel élve, hogy a belpolitikai változások Magyar Péter által megtestesített reménye 2026-ban valósággá válik – a Tisza elsöprő erejű győzelme aligha múlna olyasmiken, hogy a parlament nemrég ismét átrajzolta a választókerületi határokat, és elvett például két, az ellenzék által könnyen nyerhető budapesti választókerületet, amit Pest megyéhez csatolt. Ha Magyar jelöltjei országszerte diadalmaskodnak, akkor – a választási törvény alapjait a rendszerváltás idején kidolgozó Tölgyessy logikáját követve – jó eséllyel ezeket az agglomerációs körzeteket is elviszik, és fordítva: ha itt veszítenek, aligha pont e két körzet miatt úszik el a kormányváltás lehetősége. 

Az, hogy az „ősfideszes” Pápán, Orosházán és a hétvégén Mosonmagyaróváron tartott időközi önkormányzati választásokon a kormánypárt helyi jelöltjei súlyos vereséget szenvedtek, arra utal, hogy az ellenzék számára Budapesten kívül is van élet. De persze nem mindegyikük számára.

Ahogy azt a napokban Orbán Viktor kormányfő a közrádióban – nem csekély cinizmussal – megállapította: az ellenzéki oldalon „láthatósági” küzdelem zajlik, ez áll az olyan provokatív akciók hátterében, mint a hídfoglalások vagy a parlamenti füstgyertyázás.

Ezek az akciók valóban alkalmasnak bizonyultak arra, hogy például a megmozdulások szervezésében tevékenyen részt vevő Momentum egy rövid időre rivaldafénybe kerüljön, a Google Trends adatai legalábbis az érdeklődés növekedését mutatják.

A Tisza Párt megjelenése óta alig érdekli az internetezőket a többi ellenzéki formáció

2024 februárjában a semmiből jelent meg Magyar Péter, egy hónappal később pártot alapított, az Európai Parlamenti választáson pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a Tisza a legnagyobb ellenzéki erő. A Google-kereséseket a Tisza azóta dominálja, az elmúlt hetekben azonban a Momentum és meglepő módon a Mi Hazánk is látható a statisztikában.

Csakhogy az efféle, szinte kizárólag Budapestre koncentrálódó megmozdulások által szerzett figyelem ahhoz biztosan kevés, hogy alapot teremtsen a kisebb pártok (újbóli) parlamentbe jutásához.

Maradjon a parlamenti küszöb – ez most a Fidesz érdeke