Egészségügyi fejlesztések: késnek, kapkodnak, nem sietnek
Riasztó késésben van az egészségügy fejlesztésére szánt uniós pénzek felhasználása. A kapkodás ellenére több mint 100 milliárd forint értékű beruházás sorsa kockán forog.
Riasztó késésben van az egészségügy fejlesztésére szánt uniós pénzek felhasználása. A kapkodás ellenére több mint 100 milliárd forint értékű beruházás sorsa kockán forog.
A betegek szabad áramlásának anyagi korlátait sehol sem bontották le, bár október végétől az uniós polgárok az egészségügyi szolgáltatásokért is átléphetik a tagállamok közötti határokat.
Életekben mérhető tétje van annak, milyen gyorsan sikerül modernizálni a mentőszolgálatot. Uniós pénz régóta van rá, de a pályáztatás akadozik, a kivitelezés még sehol sem tart.
A nyugat-európaiakéhoz képest drámaian rossz a magyarok egészségi állapota. A keleti összevetés jóval hízelgőbb képet mutat.
Az életével fizet minden évben több ezer, korszerű kezeléssel megmenthető daganatos beteg a sugárterápiás fejlesztések elmaradásáért.
Már látszanak az eredményei az egészségügy két éve tartó átalakításának: számos műtétre többet kell várni, mint négy éve.
Ugyan az egészségügyben régóta várt és legalább részben teljesített béremelés politikai babérjait már learatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de azt elmulasztották megemlíteni, hogy a béremelés fedezésére egyetlen fillér többletpénz sem került a kasszába.
A kórházvezetők dönthetnek arról, hogy engedélyezik-e a hálapénz elfogadását. A kéretlen jogkörben a tiltás nem látszik reális választási lehetőségnek.
Minden úgy lesz, ahogy eddig volt, de egyúttal minden másképpen is: próbaidős üzemmódra állította a kormány az egészségügyet.
Nem könnyű eldönteni, mi halad lassabban: az épületek, közlekedési eszközök akadálymentesítése, avagy a közgondolkodásé.
Csak az kaphat a legújabb uniós támogatásból fogászata fejlesztésére, aki megveszi Orbán Viktor fogorvosának ágazatfejlesztési programját.
Béremelés helyett alamizsna, kézi vezérlés, államosítás, adósságok, leállított kórházberuházások – eddig csak a rombolás látszik az egészségügy átalakításából, az ígéretek és a finanszírozási források között áthidalhatatlannak tűnik a távolság.
Valaki felismerte a lehetőséget a másfél évig figyelmet sem kapott „morfiumügyben”. Még nem tudni, hatalmi harc vagy egyszerű figyelemelterelés áll-e a háttérben.
Veszteséges kórháza talpra állítására sajátos új modellt alkotott a dunaújvárosi önkormányzat: egyszerűen a szállítókra hagyja az adósságot.
Kő kövön nem marad – radikális változtatások sejlenek fel az egészségügyi koncepcióban, amely a fővárosi kórházak államosításával, egyes ingatlanok értékesítésével kalkulál.
Könnyen jogosítvány nélkül maradhatnak, akik az egészségügyi alkalmasságukról szóló igazolás beszerzését az utolsó percre hagyják.
Amikor a Hospinvest megszerezte az egri Markhot Ferenc kórházat, az 1300 alkalmazott közül 500 kilépett, az új működtető pótolta a kieső dolgozókat. A magukat „kórházvédőknek” nevező kilépettek most összejöttek és arról tárgyaltak, miképpen kerülhetnek vissza a kórházba az újonnan felvettek kirúgatásával. Ezt rögzítette az a hangfelvétel, amelynek részleteit a Heves Megyei Hírlap online kiadása közölte.
Már a súlyponti kórházakban sem lehet számítani teljes körű ellátásra, országszerte akut orvos-és ápolóhiány alakult ki, le kellene számolni azzal az illúzióval, hogy a jelenlegi közfinanszírozás és az abból kifizethető bérek mellett eltartható 30-33 ezer praktizáló orvos. Többek között ezekről a riasztó jelenségekről beszélt a hvg.hu-nak adott interjúban Dózsa Csaba egészségügyi kutató.
Feltűnően sok a visszaeső az eladósodott kórházak között. A pénzügyi rendbetételt azonban most sem lehet sokáig halogatni, különben a kórházak lemaradnak az uniós pénzekről.
A „100 százalékban növényinek” hirdetett potencianövelők többsége szintetikus hatóanyaggal van felturbózva – derült ki szegedi gyógyszerkutatók elemzéséből.