Elkészült az Ebola-vírus ellen védelmet adó oltás – ezzel a világszenzációnak szánt bejelentéssel szinte egy időben három földrészen (Észak-Amerikában, Európában és Afrikában) meg is kezdődik a vakcina humán kipróbálása. A várható áttörés hírét már egy hónapja kiszivárogtatta egyébként az USA New Jersey államában bejegyzett Johnson & Johnson (J&J) egészségügyi világcég, közhírré téve, hogy a Nyugat-Afrikában tomboló vérzéses láz elleni oltóanyag kifejlesztésére 200 millió dollárt bocsátott saját gyógyszergyártó leányvállalata, a Janssen rendelkezésére.
Az Ebola „Zaire” törzse elleni védelem nemzetközi teammunka eredménye lesz: a hollandiai székhelyű vakcinakutató és -fejlesztő cég, a Crucell, amely 2011-ben csatlakozott a Johnson & Johnson cégcsoporthoz (azt követően, hogy 2,6 milliárd dollárt tett le e frigyért az amerikai vállalatóriás), hozta össze az elsődleges immunizálást nyújtó oltást. A dán székhelyű Bavarian Nordic biotechnológiai társaság pedig a védelemhez szükséges emlékeztető szérumot gyártotta le. A sürgető járványügyi helyzetre tekintettel a J&J tőkével segítette a dán cég ügyködését – majd a szükséges anyagi támogatásért cserébe részesedést kért és kapott a vállalkozásban. Az USA is hozzátette a magáét, az Ebola-oltóanyag preklinikai vizsgálatait a National Institute of Health (NIH) végezte, és ígéretes eredményekről számolt be. A különböző állatokon, köztük főemlősökön is tesztelt vakcina közel 100 százalékos védettséget nyújtott a vírusfertőzés ellen.
Tesztoltás Lausanne-ban. Éledő remények
AFP / Richard Juilliart
A 60 országban jelen lévő, 128 ezer embert foglalkoztató J&J konszern elnök-vezérigazgatója, Alex Gorsky egymillió ampulla oltóanyag gyártását ígéri a jövő évre, közülük 250 ezer darab májusig el is készül, ami elegendő lesz a széles körű klinikai kipróbáláshoz. Amennyiben szükséges, 2016-ban 2–4 millió adag oltóanyagot lesz képes előállítani a J&J.
| Körkörös védelem |
– A világ oltóanyagpiaca jövőre eléri a 40 milliárd dolláros forgalmat. Ebből a legnagyobb rész – 6 milliárd dollár – a gyermekek immunizálására készült vakcina. – Az öt nagy, a francia Sanofi, az amerikai Merck, a brit GlaxoSmithKline (GSK), az ugyancsak amerikai Pfizer, valamint a svájci Novartis együttesen az oltóanyag-világpiac forgalmának a 90 százalékát tartja a kezében. – A leggyorsabban a malária elleni szer iránt nőhet a kereslet: a ma még csak a kísérleti laboratóriumokban formálódó, ám évtizedek óta várt oltás 2025-re elérheti a 400 millió dolláros forgalmat. – A méhnyakrák elleni vakcinából már most évi 4 milliárd dollárnyit értékesít a két nagy gyártó, a GSK és a Merck. A legek sorában a Pneumococcus okozta bakteriális tüdő-, illetve agyhártyagyulladás elleni Pfizer-készítmény lesz az első, amely jövőre átlépi az 5 milliárd dolláros forgalmi álomhatárt. A WHO előrejelzése szerint az influenza elleni védekezésre 2015-ben 7 milliárd dollárt költ majd a világ. – A laboratóriumokban a kutatás és fejlesztés előrehaladott stádiumában lévő vakcinák 40 százaléka olyan betegségekkel szemben ad majd védelmet, amelyek ellen eddig nem volt oltás. |
„Meg akartuk mutatni a versenytársainknak és az egész világnak is, hogy nem minden a pénzről szól” – osztotta meg Magyarországon elsőként a HVG olvasóival az Ebola elleni oltás részleteit Andreas Woitossek, a Janssen magyarországi és délkelet-európai térségének ügyvezető igazgatója. Az anyavállalat nem is készített üzleti tervet a befektetés megtérüléséről. „Ilyen gyorsan még senki sem fejlesztett ki oltóanyagot, és a szükséges klinikai kipróbálások is rohamléptekkel zajlanak majd. Az év elején néhány száz fő egészséges önkéntes bevonásával megkezdődik az úgynevezett 1-es fázisú kipróbálás, ezzel párhuzamosan indul a gyártás is. Májusban először a járvány sújtotta afrikai országokban dolgozó orvosok, nővérek kaphatják meg az immunizálást, majd az Ebola-fertőzöttek családtagjai vehetnek részt a klinikai kipróbálásban” – vázolta Woitossek a következő hónapok menetrendjét.
Azt még nem tudni, hogy az oltóanyag milyen gyorsan – napok vagy esetleg hetek alatt – fejti ki védő hatását, s azt sem, hogy élethosszig tart-e.
hvg
Úgy tűnik, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) biztatása nem maradt hatástalan. A WHO a globális járványügyi vészhelyzetre tekintettel az egészségipar valamennyi szereplőjét fokozott együttműködésre, sőt összefogásra kérte. A verseny most nem a piaci pozíciókért folyik, hanem a vállalati hírnév öregbítéséért. A brit GlaxoSmithKline gyógyszergyár ugyancsak oltóanyag előállításán dolgozik, készítménye a Janssenéhez hasonlóan túljutott a humán kipróbálást megelőző vizsgálatokon a NIH-nél, és a jövő év elején nekifognak az afrikai bevetésnek.
Akik már megfertőződtek, azoknak késő a védőoltás, nekik hatékony vírus elleni gyógyszer kellene. Az orvosok ugyanis egyelőre kénytelenek csak a tüneti kezelésre hagyatkozni – a folyadékpótlással, az immunrendszer erősítésével próbálják legyűrni az esetek nagy hányadában végzetes kimenetelű kórt. A vírusok ellen, amelyek igen gyorsan változtatják a szerkezetüket, nehéz stabilan ható medicinát tervezni.
Februárban két antivirális szer tesztelése is megkezdődik az Ebola sújtotta Guineában – jelentette be az Orvosok Határok Nélkül egészségügyi segélyszervezet. Az amerikai biotechnológiai cég, a Chimerix fejlesztette szer kipróbálása már megkezdődött, és a japán Fujifilm Holdings gyártotta, influenza elleni gyógyszer tesztelését is megkezdik a nyugat-afrikai ország egészségügyi központjaiban. Ha az átlagosan 50 százalékos túlélési arány legalább 80 százalékosra emelkedik, akkor kimondható, hogy a két vírusellenes készítmény az Ebolával megfertőzött betegek talpra állításában is hatásos.
