Dizájnkutya és GMO-tyúk: a génmódosított növények után jönnek az átszabott állatok?
Visszatér a mamut, foszforeszkálni fog a díszhal, gyógyszert ad a nyúltej: az erősen vitatott génmódosított növények után jönnek a génszabászati állatok is.
Visszatér a mamut, foszforeszkálni fog a díszhal, gyógyszert ad a nyúltej: az erősen vitatott génmódosított növények után jönnek a génszabászati állatok is.
Hogy lehet feldolgozni azt, amikor az intenzíven minden harmadik-ötödik betegt elveszítik? És miként lehet apaként keménynek és határozottnak maradni, olyan helyzetben, mint a veronai buszkatasztrófa? Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat néhány hete kinevezett főigazgatója.
Próbaüzemre kapcsolt az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt). A páciensek már most meghatározhatják, kik és milyen egészségügyi adataikba tekinthetnek bele.
Európa valamennyi országát ugyan azok az egészségügyi gondok nyomasztják. A részletekben azonban dermesztő különbségek vannak.
Célszerű lenne az ingyenes gyermekkori védőoltások sorát fizetősekkel kiegészíteni, ám erre sokaknak nem futja. Megnéztük, mi volt a hatása különböző oltások bevezetésének.
Az eddig értékesített 7,5 ezer letelepedési kötvényből közel 6,5 ezret kínaiak vettek meg. Érthető, ha aggódva figyelik a kormány lépéseit – állítja a közösség egyik vezetője, Qu Lei.
Vannak gyógykezelési korlátai az országhatárokon átívelő egészségügyi biztosításnak, amely az Európai Unión belül sem egységes. Aki nem méri fel pontosan, hogy miért és mennyit fizet, pórul járhat.
Megérte? Mit kezdett az egészségüggyel az állam, amely az elmúlt hat évben ötezermilliárd forint értékű vagyonra tette rá a kezét? Ezt mutatjuk be a HVG Dosszié sorozatának ötödik részében.
Néhány tízezer dollár befektetésével évtizedekre megvásárolta magának a menlevelet a cukoripar, minden egészségügyi felelősséget a telített zsírokra hárítva. A teljes sztorit a HVG eheti kiadványában olvashatja.
Bizonyosan nem a gyermekkori védőoltások, de még csak nem is a genetikailag módosított növények, hanem a statisztika okozza az autisták számának növekedését.
Mégsem lesz Budapesten kínai kórház, helyette vajaskenyér-túrák indulhatnak a két ország egészségügyi szakemberei számára.
Összetett tudást, több orvosi szakma alapfokú ismeretét kívánja meg a nemrégiben rangos szakmai díjjal elismert építész-tervező szerint az egészségügyi intézmények tervezése, amit bonyolultságában a tengeralattjárókéhoz hasonlít.
A gyógyulás érdekében a beteg előtt tilos kimondani a kórházbezárás és a reform szavakat, ezért az egészségügyért felelős államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán inkább átalakításokról beszél.
Ezentúl 24 órát is dolgozhatnak egyvégtében a mentősök. Míg ők ezt önként vállalhatják, a betegeket senki nem kérdezte meg. Eközben intenzív kádercsere kezdődött a mentőszolgálatnál, amelynek új főigazgatója Kresz Géza egyenes ági leszármazottjának mondja magát.
Uniós tízmilliárdok folytak el népegészségügyinek mondott célokra, ám ebből egyetlen fillér sem jutott a magas vérnyomás felismerésére, felmérésére vagy elemzésére. És akkor csodálkozunk, ha évi kilencezer lábat amputálnak idehaza, kétszer annyit, mint a 80-as években? A szakemberhiány miatt ráadásul százával szűnhetnek meg az alapellátást, közte a hipertóniagondozást végző helyek.
Egyre több orvoscsoport lázad a hálapénz ellen, bár momentán az tartja össze az egészségügy omladozó építményét. Az évi 20–70 milliárd forintra becsült hálapénz igen egyenlőtlenül oszlik el az orvosok között. Mivel a zsebbe tett összegek után többnyire nem adóznak, és járulékot sem vonnak le belőlük, kiváltásukra legalább a borítékba tett pénzek duplájára volna szükség,
Sokban van a dohány, mégis legalább 2,5 millióan füstölnek. Ehhez képest az uniós támogatást is élvezett leszoktatástámogatás nem hozott világra szóló eredményeket.
Az elmúlt napokban hírbe hozott kórházi felmondások hátterében egyszerre érhetők tetten hétköznapi munkaügyi viták, mögöttes (szakma)politikai szándékok, de mélyen gyökerező rendszerhibák is.
Élénk kádercsere kezdődött az egészségügy irányító posztjain. Az októberben kinevezett új államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán saját stábbal akar nekikezdeni a még eddig nem körvonalazott átalakításoknak
A tökéletességre törekvés, netán egyszerű kenyérharc és szakmai presztízsféltés gátolja? Egy biztos: Magyarországon nem terjed a legkorszerűbb stroke-kezelés.