Gáti Júlia
Gáti Júlia
Tetszett a cikk?

Még az Országos Mentőszolgálat sem tud egy fenékkel két lovat megülni. Míg az OMSZ fizetős munkát vállal a Hungaroringen, az „állami beteg” hosszú várakozásra kényszerül. Jó esetben.

„Az OMSZ tevékenységének célja, hogy az ország egész területén minden rászoruló

számára a mentőellátás feltételei folyamatosan, azonos eséllyel biztosítva legyenek.” (részlet az Országos Mentőszolgálat szervezeti szabályzatából)

 

Miközben hőhullám söpört végig vasárnap a fővároson, megsokszorozva a rosszullétekhez segítséget kérők számát, az Országos Mentőszolgálat nyolc kocsija és annak személyzete fizetős magán egészségügyi biztosítást adott a Hungaroringen zajló autóversenyes rendezvényhez. Lévén a mentősöknek nincs felesleges kapacitásuk – ha autó még akadna is szolgálaton kívül –, mentőtisztből vagy -orvosból országszerte krónikus a hiány, így csak az átcsoportosítás jöhet szóba. Minden jel szerint ez történhetett vasárnap, az ÁNTSZ másodfokú hőségriadója alatt is, amikor fél tucat mentőállomáson, Újpalotán, Mátyásföldön, Pesterzsébeten, Dabason, Gödöllőn és Szigetszentmiklóson nem volt szolgálatban esetkocsi orvossal vagy mentőtiszttel, csupán betegszállításra alkalmas mentőegység. Ezzel a főváros északkeleti széle és kapcsolódó agglomerációja, valamint déli fertálya maradt egybefüggően sürgősségi szakellátás nélkül.

Belegondolni is rossz, mi történt volna akkor, ha a hiányterületen – így az M5, az M3 vagy az M0-s autópálya fővárosi, illetve Pest megyei szakaszán – történik közlekedési baleset. Előbb-utóbb bizonyára megérkezett volna akkor is a segítség, ha valaki a XV. vagy a XVI. kerületben lett volna rosszul, de a hét végi, amúgy is neuralgikus, kevés orvossal, ám annál több feladattal ellátott fővárosban szerencsétlen esetben csak jelentős, életveszélyt okozó késedelemmel lehet segítséget küldeni. A HVG kérdésére Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs igazgatója kategorikusan cáfolta, hogy bármi összefüggés lenne a mentőállomások ellátatlansága és a Hungaroringen zajlott rendezvény között. „Nem igaz, hogy az életmentő alaptevékenységből irányítottunk oda esetkocsikat és személyzetüket a sportversenyre. A rendezvények egészségügyi biztosítását az OMSZ elkülönített feladatként, szabadnapos dolgozókkal és tartalék kocsikkal végzi. A rendezvénybiztosítást szabadidejében, külön díjazásért vállaló dolgozót nem tudjuk inkább az aznap szolgálatot teljesítő valamelyik esetkocsinkra vezényelni, hiszen ő szabadapján ezt a munkát vállalta el” – áll a válaszban. Ugyanakkor azt elismerte, hogy a felsorolt helyeken csak mentőápolók tudtak szolgálatba állni, sem sem mentőtisztet, sem -orvost nem sikerült a vasárnapi műszakra kiállítani.

Stiller Ákos

Az érvelés gyengéje, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (kjt) szerint havonta 8 óra túlmunka elrendelhető, 12 pedig az önként vállalt. Mivel az OMSZ dolgozói közalkalmazottak, e jogviszony alapján fizetik ki a túlmunkáikat, 50 százalékos pótlékkal – függetlenül attól, hogy azt hol teljesítették. A Hungaroringen vagy mondjuk a gödöllői mentőállomáson.

Pedig jó előre lehetett látni, hogy a közfeladat és a pénzes szolgáltatás nem lesz egymással összeegyeztethető. Az összeférhetetlenségre már februárban, a jogszabály-változtatás tervének nyilvánosságra kerülésekor a mentős magánvállalkozások felhívták az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) figyelmét. (HVG, 2015. 02.21. Mentőszolgáltatások monopolizálása). Korábban az OMSZ-nek csak az állami rendezvények, nemzeti ünnepek biztosítása jutott kizárólagos osztályrészül. A március 15-étől viszont a minden aggály ellenére kodifikált jogszabály a fizetős események közül a nemzetközi sporteseményeken, az autó-, motor- és lovassport versenyein, az egyszerre több helyszínen zajló szabadtéri rendezvényeken, a tízezernél több résztvevőt vonzó fesztiválokon – így például a Sziget Fesztiválon vagy a Forma-1-es versenysorozaton – csak az OMSZ rúghat labdába. A magánmentősök, olyanok, akik 25 éve jelen vannak ezen a piacon, a továbbiakban ilyen munkákra nem kaphatnak megbízást.

Az Országos Mentőszolgálat egyébként tavaly csaknem 30 milliárd forint költségvetési pénzből gazdálkodott, jövőre pedig 32 milliárd forinttal számolhat. Az egészségügy más területeihez képest ez példátlanul gyors bevételnövekedést jelent: 2010-hez képest 50 százakkal emelkedett az állami apanázs. Nem is szólva az uniós forrásokról, amelyből mentőjárműveket, képzést, informatikai fejlesztést hajtottak végre. Nem mellesleg, ezek a pénzek szigorúan és kizárólag mind a közszolgáltatás színvonalas és gyors ellátását, nem pedig a fizetős munkák elvállalását kívánták segíteni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!