Miért adunk mindannyian más és más választ arra a kérdésre, hogy mi a magyar étel? Hogyan alakult ki az a kép, amely a magyar konyhát a zsíros, paprikás, rántásos fogásokkal azonosítja? Milyen szerepet játszottak ebben a szakácskönyvek, a történelmi és politikai korszakok? Esznek az unokáink még szalontüdőt vagy Jókai bablevest?
A sütőtök az ősz egyik legnagyobb sztárja. A sokoldalú zöldség édes és sós ételekben egyaránt megállja a helyét: vitaminokban gazdag, remekül harmonizál fűszerekkel, és jól állnak neki a legkülönfélébb textúrák, eljárások. Összeállításunkban olyan éttermeket listáztunk, ahol különleges formában kóstolhatjuk a sütőtököt, megosztunk egy nem mindennapi tortareceptet, megmutatjuk, milyen fűszerekkel dobhatjuk fel magunk is a tököt, emellett egy programot is ajánlunk, ahol közelebbről megismerhetjük a sütőtök termesztését, fajtáit és kulináris lehetőségeit.
Miért az alapján döntünk egy étteremről, hogy elég nagyok-e az adagok? Miért nem merünk újra megkóstolni valamit egy-egy rossz élmény után? Miért nem szeretünk osztozkodni? És miért félünk attól, ami egy kicsit is más? Mindannyian magunkkal hozzuk a múltunkat az étkezőasztalhoz. Gyerekkori élmények, családi szokások, iskolai menzák és a körülöttünk élő közösség mintái alakítják, hogyan eszünk, mit tartunk finomnak, és mennyire merünk új fogásokat kipróbálni. Nézzük, mit árulnak el rólunk legismertebb averzióink.
