Kertész Zsanett

Manti, sarma, simit, lahmacun – két nő megmutatja Budapesten, hogy van török konyha a kebabon túl

Mit jelent valójában a török gasztronómia, ha levesszük róla a döner–baklava-szűrőt? Hogyan lehet a közel-keleti kultúrák vendégszeretetét átültetni a mai Magyarországra? Tóth Ágnes török gasztronómiai szakértővel, a Nar Gourmet alapítójával, és Merve Depremmel, a The Garden és a Pebbles török étterem tulajdonosával női szerepekről és séfekről, az ételek megosztásáról és a gazdasági realitásokról is beszélgettünk. 


Hogyan szerezzünk barátokat harminc fölött?

Harminc fölött az ember észrevétlenül egy olyan életszakaszba mutálódik, ahol a barátság leginkább projekt lesz. Naptárbejegyzés, logisztika, egyeztetés, lemondás, újraegyeztetés. Te pedig ott állsz a saját, gondosan karbantartott mániáiddal, szorongásaiddal és félig komolyan vett felnőttségeddel, és azon gondolkodsz: ha a régi barátságok átalakulnak, akkor vajon lehet-e még újat kezdeni? És ha igen, hogyan szerez az ember barátokat harminc fölött?



„Két lyukas garasból lett a Zen Eatery” – két séf útja, befektetők nélkül, a belvárosi túlélőversenyben

A magyar vendéglátás jelenleg túltelített, sérülékeny és kiszámíthatatlan közeg: a vállalkozások döntő része már az első évben csődbe megy. Két év a vendéglátásban nem egyszerűen időtartam: szűrő, amely elválasztja a rövid életű próbálkozásokat a valódi vállalkozásoktól. A Zen Eatery története nemcsak arról szól, hogy egy lehetetlen környéken életben maradt egy ázsiai fúziós hely, hanem arról is, hogyan nőtte ki egy induló vállalkozás az első egységét. A séf-tulajdonos párossal, Luu Trong Vinh-nel és Szelei Pistivel beszélgettünk arról, hogyan lehet stabil brandet építeni.



Kell nekünk télen paradicsomot enni, és szidni közben, hogy se íze, se színe, se illata?

Lehet nemet mondani, ha a gyerek télen áfonyát akar enni? Tényleg szükségünk van a tavaszi szőlőre? Van-e élvezeti értéke egy olyan gyümölcsnek, amelyik ezer kilométereket utazik, mielőtt a tányérra kerül, miközben a szélsőséges időjárás miatt valamiből egyik évben nyolcvan kiló terem, egy másik évben pedig másfél tonna? És mit kell tenni azért, hogy szívesen együnk főételként is egy korábban lenézett zöldséget? Horváth Boldizsárral, a Farm2Fork alapítójával beszélgettünk.


7 tipp a HVG-től: mit ajándékozzunk gasztroőrült barátainknak?

Ha nem akarunk egy sokadik konyharuhát, fakanalat, borospoharat (bár ez fogyóeszköz), ne adj isten bögrét vásárolni a sütés-főzés és a gasztronómia iránt érdeklődő barátainknak, rokonainknak, de híján vagyunk az ötleteknek, itt a segítség. Örök darabok, különleges sütőformák, tematikus társasjátékok, magyar alkotók termékei, praktikus konyhai eszközök és ehető finomságok tárházával érkezünk!


7 tipp a HVG-től: mit lehet kezdeni a birssel a birsalmasajton túl?

A birs szerényen megbújik a piacok őszi-téli kínálatában, pedig kevés gyümölcs ennyire sokoldalú és hálás alapanyag. Ősi kultúrnövény, középkori gyógyszer, magyar házikertek állandó lakója, sőt, még ki is rántották a magyar konyhában, mégis ritkán használjuk ki különleges aromáját és gazdag konyhai lehetőségeit. Hét tippben mutatjuk meg, hogyan érdemes újra felfedezni a birset, a cikk végén pedig két olyan török receptet is közlünk Tóth Ágnes török gasztronómiai szakértőtől, amelyek otthon is könnyen elkészíthetőek, és jól példázzák, miért érdemes a birset sós fogásokban is használni.


Lehet-e a túrós tészta egyszerre gyerekkori emlék, technológiai kísérlet és gasztronómiai állásfoglalás? Interjú Pallag Dáviddal, a Rutin séfjével

Hol húzódik a határ tisztelet és újítás között? Mi egy séf felelőssége a hazai gasztronómiai örökséget illetően? Miért hiányzik a szakmából az összefogás, és vajon hogyan lehetne elősegíteni a valódi változást? Hogyan építi a kortárs magyar konyhát a fiatal generáció? A budaörsi Rutin étterem Michelin Young Chef díjat elnyert séfjével beszélgettünk.



Libaevés helyett az adakozásról szól a Márton-nap – programajánló és recept, ha mégis az asztalnál ünnepelnénk

November 11., Márton-nap egykor a paraszti év lezárását jelentette, ma pedig a bőség, a közösség és a gasztronómia ünnepeként él tovább. Bár legtöbben a libasülttel és az újborral azonosítjuk, ez a nap ennél jóval mélyebb kulturális és emberi tartalommal bír. A természet rendjének és az év ciklusainak tiszteletére emlékeztet, ugyanakkor az adakozás fontosságát is hangsúlyozza. A Márton-nap alkalmat kínál arra, hogy figyelmünket azok felé is fordítsuk, akiknek ezen a napon – és máskor is – kevesebb jut az asztalra. 


7 tipp a HVG-től: Az étel, ami iránt senki sem közömbös, avagy hol ismerkedjünk a pacallal, ha félünk tőle, és hol együk, ha rajongók vagyunk?

A háború alatti húshiány idején a nélkülözés eledele volt, ma pedig a nose-to-tail filozófia újrafelfedezett alapanyaga. A pacal világszerte fogyasztott étel, a magyar konyha szerves része, de ha éttermi étlapokon keressük, alig találjuk. Éttermeket és programokat ajánlunk, ahol a rajongók különböző formában kóstolhatják az ételt, akik pedig eddig ódzkodtak tőle, legjobb formáiban találkozhatnak vele hazai séfek prezentációjában.



7 tipp a HVG-től: mit kezdjünk a sütőtökkel, ha unjuk a levest és a sült tököt?

A sütőtök az ősz egyik legnagyobb sztárja. A sokoldalú zöldség édes és sós ételekben egyaránt megállja a helyét: vitaminokban gazdag, remekül harmonizál fűszerekkel, és jól állnak neki a legkülönfélébb textúrák, eljárások. Összeállításunkban olyan éttermeket listáztunk, ahol különleges formában kóstolhatjuk a sütőtököt, megosztunk egy nem mindennapi tortareceptet, megmutatjuk, milyen fűszerekkel dobhatjuk fel magunk is a tököt, emellett egy programot is ajánlunk, ahol közelebbről megismerhetjük a sütőtök termesztését, fajtáit és kulináris lehetőségeit.


„Annyit egyél, amennyi jólesik – az egészet!” Miért falunk kipukkadásig, és miért tömjük a másikat? Beidegződéseink az étkezőasztalnál

Miért az alapján döntünk egy étteremről, hogy elég nagyok-e az adagok? Miért nem merünk újra megkóstolni valamit egy-egy rossz élmény után? Miért nem szeretünk osztozkodni? És miért félünk attól, ami egy kicsit is más? Mindannyian magunkkal hozzuk a múltunkat az étkezőasztalhoz. Gyerekkori élmények, családi szokások, iskolai menzák és a körülöttünk élő közösség mintái alakítják, hogyan eszünk, mit tartunk finomnak, és mennyire merünk új fogásokat kipróbálni. Nézzük, mit árulnak el rólunk legismertebb averzióink.