Orbán Viktor elég keveset tud a borravalóról. Vagy a magyar adórendszerről
A miniszterelnök adómentessé tenné a borravalót. A borravaló a jellemző esetekben adómentes.
A miniszterelnök adómentessé tenné a borravalót. A borravaló a jellemző esetekben adómentes.
Csekély 785 millió forintból tervezteti a nagyfeszültségű hálózati csatlakozását a Paks II. Zrt. Létesítési engedély még nincs a két új blokkra, de iroda van 2029-ig 3,4 milliárd forintból. A paksi beszerzési szerződéseknél ott vannak a szokásos NER-nyerők, de szakmai partnerek is, beleértve a létező erőművet.
Egyelőre minden marad úgy Ferihegyen, ahogy volt, a nagyobb beruházásokon üzemeltető még gondolkodik, ahogy az állam is a gyorsforgalmi úton és a vasúti kapcsolaton. Az, hogy az állam immár tulajdonosa az üzemeltető cégnek, a vételáron túl folyamatos költséget is jelent, cserébe annak örülhet a kormány, hogy az új menedzsment nem csapja rá a kagylót Nagy Mártonékra, ha odatelefonálnak.
Ahogy várható volt, miután a román és horvát jövedékiadó-emelések bekerültek a statisztikába, kiderült, hogy a magyar árak nem lógnak ki felfelé. Az NGM következetesen tartja magát a csúsztatós ár-összehasonlításhoz, a KSH harmadszor is módosítja a statisztikát a kormány megrendelésére.
A légitársaságok 2022-ben bevezetett különadója minden budapesti repjegy árát 2700–12 700 forinttal dobja meg. Most, hogy a kormány berken belül került a Budapest Airportban, kiemelt cél lett az utasszám növelése, érthető, hogy ezt a különadót elengedik. Általánosságban a különadók kivezetését a kormány vállalta az EU felé, jövőre a gyógyszergyártók és a telekomszektor plusz sarcáról is lemondanak. Maradnak viszont a nagy pénzt hozó különadók (bankok, kiskereskedelem, energiaszektor), pedig ezeket is ki kellene vezetni.
Az új üzemeltető, kisebbségi tulajdonos francia Vinci első körben a 2-es terminált akarja bővíteni – hangzott el Ferihegyen tartott sajtótájékoztatón. A 3-as terminál 2032-re valósulhat meg. Addigra újítaná fel az állam a gyorsforgalmi utat és oldaná meg a vasúti kapcsolatot, egyelőre csak gondolkozás zajlik.
Maradnak a pandémiás „extraprofit” különadók, a bankok pedig új sarcokat kapnak a nyakukba. Azzal húzhatták ki a gyufát, hogy nem Nagy Márton miniszter szándéka, hanem betű szerint értelmeztek egy jogszabályt. A kormány 400 milliárd forint úgynevezett védelmi pénzt szed be, de a költségvetési hiánycél teljesítéséhez ez is kevés lehet.
Ahogy várható volt, a választások után a kormány megszorításokat vezet be. A gazdaság döcög, a költségvetési hiány június végén már 2 656,4 milliárd forint volt, ami az eredeti éves előirányzat 105,6 százaléka. A kormány 400 milliárd forint pluszbevételt vár az idei évre a bejelentett megszorításoktól.
A nemzetgazdasági minisztérium újabban az aktuális pénteki magyarországi üzemanyagárakat hasonlítja a szomszéd országok majd egyhetes áraihoz, így nagyobb különbséget tud kimutatni, mintha a hazai árak esetében is a KSH közlését használná. Közben már maga a miniszterelnök fenyegeti az üzemanyag-kereskedőket.
A friss adatok szerint Magyarországon a benzin 4 forinttal, a dízel 10 forinttal drágább a környező országok átlagánál. Ezért már a miniszterelnök fenyegeti a kereskedőket beavatkozással.
Paks II. biankó mentesítést kapott az EU-tól minden létező és jövőbeli szankció alól. Nagyon rég nem tűnt ilyen simának a beruházás jövője, épp csak a létesítési engedély hiányzik.
Második éve veszteséges a nagy egyiptomi vasútikocsi-megrendelést könyvelő Magyar Vagon-cég. A Magyar Vagonnak, illetve a Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi hadügyminiszter által gründolt vállalatcsoporthoz kiprivatizált Dunakeszi Járműjavítónak az orosz Transzmas-csoport kiszállása után egyedül kell megbirkóznia az 1350 kocsiból álló rendeléssel. Az üzlet így már nem is tűnik olyan jó biznisznek – mindenesetre a Magyar Vagon éppen egy spanyol vonatgyártót igyekszik felvásárolni. Ezt is állami hátszéllel. Kovács Gábor cikke.
Másfél évnyi árstop és egyévnyi – most véget érő – kötelező akciózás után a kormány ráhagyja az árazási döntéseket az élelmiszerláncokra. Hamarosan kiderül, jól járnak-e ezzel a vásárlók. Ám ezt nem a kormány Árfigyelő portáljáról lehet majd leolvasni, az igazából ezután is csak a boltoknak lesz hasznos, mert ott könnyebben szemmel tudják tartani egymás árait.
A zöld rendszám és a kapcsolódó kedvezmények megvonása a konnektoros hibridektől nemcsak Magyarországon van napirenden, és a cikkünkben megszólaló szakértő szerint szakmailag is támogatható.
Hamarosan indul az új túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen – az előző eljárás alól az ország 2013-ban került ki, ezt a Fidesz nagy sikerként ünnepelte. De hogyan hat ez a forintra, amely már így is a 400-as euróárat súrolja?
Hiába éltek a magyarok a fogyasztási szintjük alapján a legrosszabbul az egész EU-ban, a gazdasági minisztérium szerint ezt nem lehet „szegénységnek” nevezni, mert a háztartások megtakarításra is fordítják a jövedelmüket.
Ha bármi igaz abból, amit Tiszolczi Lajos volt NAV-nyomozó állít, és tényleg politikai befolyásra sikálták el Gattyán György vállalkozásának ügyét, az mind az adóhatóság, mind a kormány számára rendkívül kellemetlen lenne. Bizonyíték nincs, amit tudni lehet, hogy Gattyánnak jó fideszes kapcsolatai vannak az üzleti életben, és pont akkor kezdett politizálni, az ellenzéket gyengítve, amikor a NAV lezárta a szóban forgó ügyet. Ugyanakkor 2012 óta minden bíróság – az uniós is – Gattyánék javára döntött a NAV-os ügyekben. Vannak, akik szerint a vállalkozó politikai szerepvállalása lehet egyszerű hóbort is.
2023-ban még Bulgáriában is közelebb volt a háztartások fogyasztása az uniós átlaghoz, mint Magyarországon. Egy főre jutó gazdasági teljesítményben Magyarország az uniós országok sorában hátulról az ötödik.
A gyorsan változó tételektől szűrt maginfláció gyorsul, az inflációs várakozások pedig még mindig magasak. Az amerikai jegybank csak nem akar nekilátni a kamatcsökkentésnek. Az év végéig a magyar 7 százalékos alapkamatot már nem nagyon fogja csökkenteni a jegybank, de hónapról hónapra döntenek majd, és kiemelten figyelnek a forint árfolyamára.
Két ínséges év után tavaly újra felpörögtek az állam határon túli magyarokat célzó támogatásai. A legtöbb pénzt most sem nyílt pályázatokon, hanem egyedi döntésekkel osztogatták. A valóban nemzetpolitikai célok mellett jelentős segítséget kapott a Fidesz-irányultságú szlovákiai magyar média. Nem a legjobban rászoruló kárpátaljaiak kapták a legtöbb pénzt, de szociális célokra külön kaptak kétmilliárd forintot. Nem maradhatott támogatás nélkül a foci és a jéghoki sem.