Paksi bővítés: négy éve várja hiába a létesítési engedélyt a Roszatom

7 perc

2024.07.05. 04:30

2024.07.05. 06:06

Paks II. biankó mentesítést kapott az EU-tól minden létező és jövőbeli szankció alól. Nagyon rég nem tűnt ilyen simának a beruházás jövője, épp csak a létesítési engedély hiányzik.

A szankcióellenes, békepárti magyar kormány ismét megszavazta a Moszkva elleni háborús szankciókat az EU Tanácsában – immár a 14. csomagot. Külön diplomáciai mélyütés, hogy az EU nemcsak megtalálta, de használni is szándékozik azt a jogi kiskaput, amellyel Magyarország nélkül – így a tanácsbeli vétót semlegesítve – Ukrajna katonai támogatására fordíthatja a büntetőrendelkezések részeként lefoglalt orosz állami vagyon újrabefektetéséből származó summát.

Cserébe Szijjártó Péter komoly győzelemmel térhetett haza: az újabb csomag egy külön, a paksi bővítésről szóló bekezdéssel egészítette ki a szankciókról szóló tanácsi rendeletet. A projekttel kapcsolatos minden tevékenység általános és horizontális mentesítést kapott a rendeletben szereplő összes korlátozás alól – beleértve az új erőmű létesítését, üzemeltetését, karbantartását és üzemanyag-ellátását. Az új szabály mindössze egyetlen feltételt állít: minden tevékenységet két héttel előbb be kell jelenteni az illetékes hatóságnak. Ám csupán bejelentési kötelezettségről van szó, míg engedélyezésről vagy legalább tudomásulvételről nincs.

A kormány az orosz–ukrán háború 2022. februári kitörése óta keményen küzd azért, hogy az orosz Roszatom befejezhesse – vagyis inkább elkezdhesse – a paksi bővítést. Bár a nukleáris ipart közvetlenül nem érintették uniós korlátozások, sokáig úgy tűnt, az egyre szigorodó szankciók miatt az orosz állami vállalat aligha lesz képes kivitelezni egy erőműépítést uniós területen. Különösen hogy az atomipart ugyan nem korlátozták, a pénzügyi rendszert azonban igen, és elkövetkezett a pillanat, amikor a bővítést finanszírozó államközi hitel lehívása és törlesztése is ellehetetlenült. A pénzügyi konstrukciót mégis sikerült olyan rugalmasra gyúrni, hogy szinte bármilyen korlátozás megkerülhetővé vált – és az EU erre áldását adta. Ahogy végül nem pusztán egyes intézkedéseknél nevesítve, hanem minden létező és jövőbeli uniós szankció alól biankó felmentést kaphatott a projekt.

Nem világos, hogy mindez mennyiben a magyar diplomácia és a zsarolás eredménye, és mennyiben köszönhető a többi tagország érintettségének. Bár az erőmű „szíve”, a reaktorsziget orosz gyártmány, a kiegészítő berendezések egész sorát nyugati cégek szállítják majd, az építkezésen pedig magyar és nyugati vállalkozások is dolgoznak.

Márpedig a projekt hatalmas: a költsége 12 milliárd euró. Vagyis ekkora kulcsrakész árra csapott egymás markába 2014 elején Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök. Tekintve, hogy azóta eltelt tíz év, és a kivitelezés – jelen állás szerint – a 2030-as évek elejéig tart majd, borítékolható, hogy a teljes cech jóval nagyobb lesz. Kérdés, hogy mennyivel, és mikor tárják a nyilvánosság elé az áremelkedés tényét.

Új Paks II.: Magyarország rosszul jár, Oroszország jól, és nem biztos, hogy lesz erőmű

A kormány a paksi bővítés szerződéseinek módosítására készül – miközben a jelenlegi keretek jók, a feltételek Magyarország számára előnyösek. Oroszországnak immár nincs szüksége uniós referenciára, már nem érdeke számára hátrányos feltételeket vállalni. A Roszatom nélkül jelen formájában nincs paksi bővítés, még az is kérdéses, szerepe mennyire csökkenthető.

A Siemens Energy például alighanem keményen lobbizott a paksi projekt mentesítéséért, miután a német kormány alatt működő exporthivatal nem adta meg az engedélyt az irányítástechnika leszállítására. A vállalat felügyelőbizottságának egyik tagja, Joe Kaeser a közelmúltban azt nyilatkozta, Magyarország „korlátlan összegű” kártérítésre perelhetné a vállalatot, ha nem teljesítene a Roszatom felé. Kaeser azt is belengette, hogy ha a Siemens Energy nem szállítja le az irányítástechnikát, a kínaiak vehetik át a helyét, és egy esetleges nukleáris katasztrófára utalva megjegyezte, hogy Paks közelebb van Németországhoz, mint Csernobil. A biankó mentesítéssel a szerződés teljesítése elől jó eséllyel elhárultak az akadályok, legalábbis Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója teljes optimizmussal nyilatkozott a Portfolio.hu-nak.

A projekt szankciók alóli általános, horizontális mentesítése fontos fejlemény, mivel eddig a beruházás külön-külön volt nevesítve egyes szankciós intézkedéseknél – fogalmazott lapunknak Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanára. Nehéz megmondani, a német kormány vajon az új szabály mellett is megpróbál-e beavatkozni, hogy a Siemens Energy leszállítsa az irányítástechnikát a Roszatomnak. A szakértő szerint az exportengedély visszatartása eddig is alaptalan volt, és Berlin nem fűzött hozzá indoklást.

Bár a bővítés útjából elhárulni látszanak a legnagyobb akadályok, adódnak még nehézségek. A jelek szerint a Roszatom még mindig küzd az erőmű uniós szabványok és szabályok szerinti engedélyeztetésével. A Paks II. beruházás számtalan kisebb-nagyobb engedélyt megkapott már az Országos Atomenergia Hivataltól (OAH), de a legfontosabbat, a létesítési engedélyt még nem.

Kiszoríthattuk volna az oroszokat a paksi bővítésből, de Orbán ragaszkodott a Roszatomhoz

A Direkt36 szerint tavaly volt egy ötlet kormánykörökben, hogy a francia Framatome-mal belevágunk a Paks III. építésébe, az évek óta csúszó Paks II. pedig majd idővel elsorvad. De a lap szerint ebbe a miniszterelnök nem ment bele.

Pedig a kérelmet majdnem napra pontosan négy éve nyújtották be – az eljárás normál időtartama pedig legfeljebb egy év lehetett volna. Ezt az OAH meghosszabbította, hiánypótlásokat kért, majd kiadta az engedélyt, ám úgynevezett visszatartási pontot hozott létre: e szerint az alapozásnak saját kockázatukra nekiláthatnak, ám a betonacél-szereléseken túl a reaktorblokkok építése csak akkor kezdődhet el, ha a vállalat frissíti és újra beadja az engedély alapját jelentő úgynevezett előzetes biztonsági jelentést (ebj).

Ez 2022 novemberében megtörtént – az atomhivatal az elbírálást eredetileg 120 napra taksálta. „A frissített ebj vizsgálata jelenleg folyamatban van, amelyet akkor fogad el a hatóság, ha megbizonyosodott arról, hogy a vizsgált szempontoknak megfelel a dokumentum” – közölte az OAH a HVG-vel.

Vitalij Poljanyin, a beruházás tavaly év végén kinevezett projektigazgatója a Világgazdaságnak az engedélyezések nehézkességét azzal magyarázta, hogy az orosz szakembereknek időbe telt, mire elsajátították a számukra új eljárást: Oroszországban ugyanis elég mindent egy csomagban engedélyeztetni. Pletykák szerint a probléma valójában ennél súlyosabb, az orosz szabványok sokszor egyszerűen nem felelnek meg az uniósaknak, emellett az orosz mérnökök sok esetben nem támasztották alá számításokkal a dokumentációba írt különféle értékeket.

Sokat vitatott kérdés, hogy – különösen a Paks I.-gyel való párhuzamos üzem idején – a Duna vizével megoldható-e mindkét erőmű hűtése. Ez már jelenleg is probléma, előfordult, hogy a meglévő erőmű teljesítményét csökkenteni kellett, mert a folyóba visszakerülő víz hőmérséklete megközelítette a 30 Celsius-fokos határértéket. Poljanyin szerint a két új blokkhoz terveztek plusz-hűtőberendezést, amely nagy hőség idején is megfelelő mértékre viszi le a hűtővíz hőmérsékletét.

Miért intő jel a paksi bővítésnél, hogy egyre többször kell a hőség miatt letekerni Paks I-et?

Megváltoztak a körülmények, és újra fel kellene mérni a bő évtizede kitalált paksi bővítés hatásait. Erre figyelmeztet a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának alelnöke. A szakember azt mondja, nem a bővítés ellen van, viszont ahhoz, hogy megóvjuk a Duna élővilágát, és megmaradjon az ellátásbiztonság is, a jelenleginél nyíltabban és sokkal átgondoltabban, szakterületeket átívelően kellene végrehajtani a bővítést, egyesével számba véve minden régi és új kockázatot.

A kiegészítő hűtés szükségessége régóta tudott, egy ideje egyébként az is, milyen megoldást fognak alkalmazni: nem hűtőtavat, hanem hűtőcellákat – magyarázza Aszódi Attila. A berendezések az újabb látványterveken is fellelhetők, a Paks II. hűtővízcsatornájának partján. Ezek lényegében minihűtőtornyok, azzal a fontos különbséggel, hogy nem természetes, hanem gépi, ventilátoros levegőáramoltatással és párologtatással hűtik a kimenő vizet 30 Celsius-fok alá. Ez a megoldás kipróbált, vannak már olyan erőművek, ahol alkalmaznak ilyen kényszeráramlású hűtőcellákat. A kiegészítő hűtés a Paks II. környezetvédelmi engedélyeinek része, és régóta szerepel a műszaki követelmények között, így e megoldás nem eredményezhet költségemelkedést az eredeti tervekhez képest.

A törökországi Akkuyu erőmű első blokkja lényegében elkészült, várhatóan jövőre áll termelésbe, a többi három blokk 2028-ig lesz teljesen kész. Ez azért fontos fejlemény, mert – mivel az erőmű ugyanúgy VVER–1200-as reaktorokból áll majd, mint a Paks II. – újabb működő referenciaként szolgálhat a magyar létesítménynek. Az is kedvező, hogy a török blokkok megépülésével a Roszatomnál erőforrások szabadulnak fel. A paksi bővítéssel kapcsolatban jelenleg az a fő kérdés, hogy az orosz kivitelező mikor kezdi meg a tényleges építési munkálatokat a telephelyen – figyelmeztet Aszódi Attila.

Jelenleg a munkagödör kialakítása és talajszilárdítás zajlik, ezt elsősorban német és osztrák alvállalkozók végzik. A paksi 5. blokki reaktortartály gyártása április végén kezdődött Oroszországban. A beruházásban minőségi előrelépés lenne az 5. blokki reaktorsziget építésének megkezdése – ehhez azonban szükséges a végleges létesítési engedély.

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, amely nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést.