Végignéztük a paksi szerződéseket: Mészáros Lőrincnek a takarítás jutott

6 perc

2024.07.13. 05:00

Csekély 785 millió forintból tervezteti a nagyfeszültségű hálózati csatlakozását a Paks II. Zrt. Létesítési engedély még nincs a két új blokkra, de iroda van 2029-ig 3,4 milliárd forintból. A paksi beszerzési szerződéseknél ott vannak a szokásos NER-nyerők, de szakmai partnerek is, beleértve a létező erőművet.

A jelek szerint végre valóban magasabb fokozatba kapcsolt – vagy egyáltalán fokozatba kapcsolt – a Paks II. atomerőmű építése: erre utal az állami projektcég által a közelmúltban kötött szerződések mennyisége is.

Tervezik a csatlakozást, dolgoznak az engedélyen

Sőt ami azt illeti, a minősége is. A második legnagyobb értékű szerződést 2024 első félévében az AFRY Erőterv Zrt.-vel kötötte a Paks II. Atomerőmű Zrt. A szerződés értéke 784,5 millió forint, a megbízás pedig az új blokkok 400 és 132 kilovoltos (kV) hálózati csatlakozásának a Paks II. Zrt. felelősségi körébe tartozó hálózatrészére vonatkozó engedélyezési tervek és kiviteli tervek elkészítésére vonatkozik. Az, hogy az állami társaság az elektromos hálózathoz való csatlakozását tervezteti, arra utal, hogy a vállalatnál valóban abban bíznak, hogy a bővítés immár sínen van.

A bővítés külön fejezetet kapott az Oroszország elleni szankciókat tartalmazó uniós tanácsi rendeletben: a szövegrész általános mentesítést ad a beruházásnak mindenféle szankció alól.

Továbbra sincsen ugyanakkor végleges létesítési engedélye az erőműnek. Ezen honlapjának tanúsága szerint éppenséggel az AFRY Erőműterv is dolgozik: „Feladatunk az előzetes biztonsági jelentés felülvizsgálata és a magyar előírásoknak való megfeleltetése, valamint az engedélyezési folyamatok támogatása, továbbá közreműködünk a projekt építési-szerelési bázisának engedélyezési dokumentációja kidolgozásában”.

A Paks II. épp négy éve adta be a létesítési engedély megadására vonatkozó kérelmet az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH), az elbírálás alapesetben nem tarthatott volna tovább egy évnél. Az OAH végül kiadta az engedélyt, de csak feltételes módban, és előírta az ügynevezett előzetes biztonsági jelentés (ebj) frissítését.

A frissített előzetes biztonsági jelentés vizsgálata jelenleg folyamatban van, amelyet akkor fogad el a hatóság, ha megbizonyosodott arról, hogy a vizsgált szempontoknak megfelel a dokumentum

– közölte az OAH a HVG-vel 2024 júliusának elején.

Állítólag – a Direkt36 forrásai szerint – a kormányban az orosz-ukrán háború eszkalálódása után felmerült, hogy a tervezett létblokkos paksi bővítést jelen formájában el kellene engedni. Erre a legegyszerűbb megoldás az lett volna, ha a Paks II. hagyja, hogy az orosz Roszatom egyedül próbáljon megbirkózni az engedélyeztetéssel – amellyel láthatóan segítséggel sem boldogul. Végül személyesen Orbán Viktor miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy a projekt a Roszatommal valósuljon meg, mivel az orosz állami cég lecserélése teljesen új erőmű kivitelezését jelentené, ami újabb évtizedes csúszást okozna – a máris egy évtizedes csúszáshoz képest.

Kiszoríthattuk volna az oroszokat a paksi bővítésből, de Orbán ragaszkodott a Roszatomhoz

A Direkt36 szerint tavaly volt egy ötlet kormánykörökben, hogy a francia Framatome-mal belevágunk a Paks III. építésébe, az évek óta csúszó Paks II. pedig majd idővel elsorvad. De a lap szerint ebbe a miniszterelnök nem ment bele.

Az AFRY Erőterv mögött egy svéd-finn energiacég, az AFRY áll, amely a svéd AF és a finn PÖYRY egyesülésével jött létre. A rendszerváltás óta létező magyarországi tervező- és tanácsadócég 2011 óta áll finn (majd svéd-finn) tulajdonban.