A pályáztatás nélkül, egyedi kormánydöntésekkel odaítélt munkahelyteremtési támogatások fejében tavaly alig pár cégnek kellett állást teremtenie. A kormány főleg akku- és autóipari multik bővítéseit finanszírozta, valamint Mészáros Lőrinc cégeinek energiahatékonyságát.
Eldőlt, hogy Kapu Tibor lehet a következő magyar űrhajós Farkas Bertalan után, de nem csak ez jelzi, hogy az űrkutatásban az elmúlt években már kis költségvetésű szereplők is labdába rúghatnak. Magyarország 2018 óta veszi komolyan az űripart.
Az biztos, hogy a spanyol kormány nem akarja beengedni a Talgo vonatgyártóba a magyar államot és a Fidesz-közeli MaVagot. Szívesen látnák ugyanakkor a cseh Skodát, akikkel állítólag már egyeztetések is voltak. Az sem lehet véletlen, hogy a spanyol közlekedési miniszter a minap Prágában járt.
Még áprilisban is az áfabevételek elmaradása volt a legnagyobb probléma, nem pedig a kamatkiadások vagy a „rezsicsökkentés”, amelyekre a kormány előszeretettel mutogat.
Szeptember óta nő a reálkereset – a foglalkoztatáspolitikai államtitkár szerint ez a decemberi (januári) minimálbér-emelésnek is köszönhető.
A jegybank kamatpolitikája nem változik, pedig vannak pozitív fejlemények. Beindult a gazdasági növekedés, a fizetési mérleg többlete nagy, és magas szinten áll a devizatartalék. Az infláció viszont lassulhatna gyorsabban, ha egyes szolgáltatások árait nem a tavalyi inflációhoz emelnék. Jó lenne, ha a kormány tartaná a költségvetési hiánycélokat. A Fed kamatcsökkentése egyre távolabbra tolódik, ez megrángathatja Magyarországot.
A Monetáris Tanács 7,25 százalékra csökkenti az alapkamatot. Még egy vágás várható június végén, aztán a 6,75-7 százalékos szint tartása.
A piaci folyamatok, a kisebb kereskedői árrés és pár trükk révén a régiós átlagig csökkentek az üzemanyagárak. Ársapka nem lesz, de a kormány vigyázó szemeit kéthetente a kútoszlopokra veti.
A mémrészvény-jelenség 2024-ben is működik, de már nem úgy és nem annyira, mint 2021-ben. A kisbefektetők okosabbak lettek, nincs már annyi fölös pénz a rendszerben, magasabb a hozamkörnyezet, a nagybefektetők alkalmazkodtak. A shortolók viszont megint nagy érvágást szenvedtek el.
A 600 kirgiz vendégmunkás kirúgása azért különös, mert alapesetben épp a vendégmunkásoktól a legnehezebb megválni, mivel munkaszerződéseik határozott időre és feltételekre szólnak. A kirgizek valószínűleg mehetnek haza, a vendégmunkáspiac nem rugalmas, aligha tudja felszívni őket. Viszont jó eséllyel meg kell kapniuk a teljes időre járó fizetésüket. A dél-koreai akkugyártó a leépítés után sem képes rendes fizetésemelést adni a saját dolgozóinak. Közülük is leépíthet, ugyanis a cég úgy kapott a kormánytól munkahelyteremtési támogatást, hogy nem kellett munkahelyszámot vállalnia.
A generatív MI-k segítségével nagyon egyszerűvé vált magyarítani (vagy bármilyen nyelvre, országra) átültetni webshopokat. Ezzel ez e-kereskedelem globalizálódik. A hazai kereskedőknek emiatt olyan szereplőkkel kell szembenézniük, mint a Temu, de erre egyáltalán nincsenek felkészülve, még a nagyok se.
A nemzetgazdasági miniszter épp abban a pillanatban beszél alacsony szinten stabilizálódott inflációról, amikor az infláció visszagyorsul. A nemzetgazdasági miniszter szerint a nemzetközi kőolajárak csökkenése a magyar kormány érdeme.
A propaganda szerint minden baj gyökere a háború, ha béke lenne, elérkezne a kánaán. Ehhez képest a kormány most kiadott konvergenciaprogramja szerint a béke mindössze 0,3 százalékponttal dobná meg a GDP-növekedést. És hiába borzasztóak a háború hatásai, a kormány – Nagy Márton-i irreális optimizmussal – háborúval együtt is évi 4 százalékos növekedést vár 2025-től. Ha ez összejönne – aligha fog –, megszorításokra sem lenne szükség, az államháztartás egyszerűen kinőné a magas hiányt és államadósságot.
A 64–75 éves korosztályban száz nyugdíjasból tíz dolgozik, a kormány szerint ez a „munkavállalást támogató politikájának” köszönhető. Nagy Márton miniszter 2030-ra 300 ezer fővel növelné a foglalkoztatottak összlétszámát – az EU-nak beadott konvergenciaprogram előrejelzése szerint ez irreális célkitűzés.
A kormány a jogállami normákat figyelmen kívül hagyva, a piaci folyamatokat felrúgva árcsökkentést akar kicsikarni a benzinkutaktól. Ha pedig nem állnak kötélnek, új árstop jöhet – akkor is, ha az előzőnek katasztrofális hatásai voltak.
A miniszter örül a Mol árcsökkentésének, és jó ötletnek tartja, hogy csak a szomszédos országokhoz viszonyítsuk a hazai árakat. Az árstop lehetősége még mindig az asztalon van, a kormány a jövő héten dönt.
Az állami vállalat küzd a kötelező postai csomagszállítás bevezetésével, pedig a webshopok jó része különféle fantázianevű pluszdíjakkal riasztja a vásárlókat. A Posta állítja: a minőség megfelelő.