A Fidesz megint a „rezsicsökkentéssel” kampányol: a miniszterelnök új üzenetet írna a számlákon található rezsiboxokba, a párt ideológusa visszafizettetné a kormányváltást kívánókkal a „megtakarításokat”. Valójában a „megtakarítás” és a „visszafizetés” is értelmezhetetlenek. De tény, hogy a magyar lakosság közvetlenül keveset – mára már túl keveset – fizet az energiáért. Az államkasszán keresztül persze maga állja a cechet.
Az ázsiai akkugyárak betelepítése nem jelent diverzifikációt, csak a német függést erősíti. Ráadásul a magyar gazdaság túl energiaintenzív. Javítani kellene a termelékenységet, ehhez az élelmiszeripart, a gyógyszergyártást és a turizmust kellene a gazdaságfejlesztés fókuszába helyezni. A 15 éve kormányzó Fidesz gazdasági minisztere egy konferencián felmondta a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos fő külső kritikákat.
Bár papíron a magyar kormány lényegében nulla bevétellel számol, módosítani akarja az uniós Helyreállítási Eszköz (RRF) forrásainak megszerzéséhez szükséges tervet, ennek érdekében egyeztet Brüsszellel. A tét 2,6 ezer milliárd forint támogatás és 1,5 ezer milliárd forint hitel, az idő szorít, az eszköz jövőre zárul.
Bár az utóbbi napokban volt egy minimális fordulat, a hosszabb tendencia az, hogy egyre olcsóbb a benzin és a gázolaj a hazai kutakon, és további áresés várható. A háttérben Trump elnök vám- és külpolitikai húzásai állnak, illetve Szaúd-Arábia olajárháborúja.
A kormány arra teszi fel a 2026-os büdzsét, hogy összejön a 4 százalékos növekedés. A mozgásteret csökkentette az anyák szja-kedvezményével, az emiatt megtartott különadók kétes eszközei a bevételszerzésnek.
Látható és várható volt, hogy az ipar rosszul kezdte az évet, de a jelek szerint márciusban új mélységeket ért el a mélyrepülés. A gazdasági növekedés reménysugara a fogyasztás lenne, de a március – még nem tudni pontosan, mekkora – negatív meglepetést hozott a kiskereskedelemben. Meg is van a hibás: a nyúl.
A kormány visszamenőleges hatállyal csapta be az ajtót a kedvező szaldó elszámolásba igyekvő napelem-telepítésben gondolkozó háztartások előtt. Pár napról van szó, így a dolog csak néhány embert érint. A mostaninál kedvezőbb szabályozás kialakítása valószínűtlen, hiszen máris túl sok a napelem Magyarországon.
A versenyhivatal szerint a türk partnerek élénken érdeklődtek az eszköz iránt, amivel a kormány úgy a földbe döngölte az inflációt, hogy végül még árréssapkát is bevezetett. A kartellezésről is beszéltek, nem tudni, a GVH kifejtette-e álláspontját, miszerint a kartell nem kartell, ha célja az árak összehangolt csökkentése.
Átlagosan 19 százalékos inflációt érzékeltek a fiatalok idén februárban, de a mediánérték is 16 százalékot tett ki a K&H ifjúsági index legfrissebb eredményei szerint. Ez azt jelenti, hogy a 19-29 évesek a hivatalos inflációhoz képest négyszeres drágulást tapasztalnak a mindennapokban, és a többségük a jövőt illetően sem túl optimista.
A szegények és a nyugdíjasok pénze kiemelkedően gyors ütemben romlott az inflációs válságban. A szegényebbek kosarában ugyanis nagy az élelmiszerek súlya, sőt egyre nagyobb, az évezredben még sose volt ekkora. A gazdagok kosarában sokkal kisebb az élelmiszerek súlya, de náluk is nő – cserébe annyira kevés a rezsi, hogy náluk már alig látszik.
A csúcsra járó naperőművek mellett alig volt termelési igény húsvéthétfőn. A másik oldalról nézve az alaptermelés (mint Paks) mellett szinte az összes szolártermelés fölösleges volt, ugyanannyi ment ugyanis exportra.
Tavaly év végén GDP-arányosan 73,5 százalék volt az államadósság mértéke, magasabb, mint egy évvel korábban. Még úgy is, hogy az államadósság-kezelő a számok szépítése érdekében adósságot vásárolt vissza év végén. És még úgy is, hogy a kormány – bár a kitűzött célt jócskán elvétette – alaposan lefaragta a hiányt tavaly 2023-hoz képest.
A Revolut magyarországi ügyfelei sokan vannak, és többségük aktív, egyáltalán nem csak nyaralásokra tartogatja a kártyáját. Mégsem valószínű, hogy különösebb igényük lenne ATM-ekre. A hagyományos bankok ügyfélkörében is minden bizonnyal jelentős különbségek vannak, kérdés, hogyan osztják le egymás közt a kellemetlen kötelezettségeket. És egyáltalán: pontosan hova fogják tenni a legkisebb falvakban is a gépeket?
Miután a Fidesz lehetővé tette alapjogok (például a tulajdonhoz való jog) korlátozását a településeknek, az önkormányzatok lényegében bármire hivatkozva korlátozhatnák a betelepülést. A legnépszerűbb eszköz alighanem a betelepülők adója lesz, de akár száz fekvőtámaszt is kérhetnének az önkormányzatok.
Az EKB-nak csak a 2024 eleji fideszes törvénytervezet jut eszébe, amikor látótávolságban volt az MNB-alapítvány szabályozásához. Akkor viszont csak véleményezett, ráadásul nem is negatívan.
Még a tavaly tavaszi inflációkövető áremelések miatt volt jóval magasabb a telekomszolgáltatások ára most január-februárban, mint egy évvel korábban. A tényleges januári áremelést nagyrészt az őszi akciók vége és új csomagok bevezetése okozta. Ha változik a csomagkínálat, akkor a KSH a minőségváltozást is figyelembe veszi.
Az ukrán–orosz háború kezdete óta ismét nő Magyarországon a szénhidrogén-kitermelés. A hazai olaj csepp a tengerben, földgázból viszont az ország közel önellátó lehetne a fogyasztás lefaragásával.
A takarékszövetkezetek jogutódjaként az MBH Banknál még mindig van 150 olyan üres, értéktelen ingatlan, ahol valaha takarékfiók működött. Ezeket az állam megvenné az ATM-telepítésekhez – praktikusan ugyanazokon a helyeken lesznek az ATM-ek, ahol piaci alapon nem érte meg banki szolgáltatást nyújtani.
Magyarország tavaly 2,88 milliárd dollár értékben importált közvetlenül amerikai árukat. Ebben van sok whiskey és dohány, de főleg gépek és elektronikai eszközök, alkatrészek, mezőgazdasági alapanyagok.
Március végére 2,55 ezer milliárd forint lett a költségvetési hiány. Az éves terv 4,12 ezer milliárd forint. Az államadósság kamatterhei három hónap alatt 1,55 ezer milliárd forintot vittek el.
